tag:blogger.com,1999:blog-24541858784180435022024-03-13T08:03:20.376+05:30වෙත්තමුණි කැඩපතරුක්ෂිලා වෙත්තමුණිhttp://www.blogger.com/profile/00339690323318813617noreply@blogger.comBlogger145125tag:blogger.com,1999:blog-2454185878418043502.post-87325647302297555542021-11-19T22:19:00.001+05:302021-11-19T22:19:16.595+05:30වෙත්තමුණි කැඩපත: මහායානික සාධක ශේෂ වූ විජයාරාමය<a href="https://rukshila-wettamuni.blogspot.com/2021/11/blog-post.html?spref=bl">වෙත්තමුණි කැඩපත: මහායානික සාධක ශේෂ වූ විජයාරාමය</a>: අනුරාධපුර අභයගිරිය විහාර සීමාවේ සිට උතුරු දෙසට සැතපුම් එකහමාරක් පමණ දුරකින් පිහිටා ඇති විජයාරාමය අක්කර 23 ක භූමි ප්ර මාණයකින් යුක්තය. අශෝකා...රුක්ෂිලා වෙත්තමුණිhttp://www.blogger.com/profile/00339690323318813617noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2454185878418043502.post-90620490120060153002021-11-19T22:14:00.000+05:302021-11-19T22:14:55.706+05:30මහායානික සාධක ශේෂ වූ විජයාරාමය<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWkm_HqcpWQA8b3mPV1XU8eBwTjCkbIZEY5CQF3mLsJhHG1q2oVQVRbyHgDaVqXnhAHDNbQPu2JEwUyuwn7MmLoXqT6eio5XK59u1uHo1rGy2fE5U62CPHuhOq4x_8vJJ7WovRR5qy2d4/s1471/106598840_10207490524016656_1763366659994151507_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1471" data-original-width="566" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWkm_HqcpWQA8b3mPV1XU8eBwTjCkbIZEY5CQF3mLsJhHG1q2oVQVRbyHgDaVqXnhAHDNbQPu2JEwUyuwn7MmLoXqT6eio5XK59u1uHo1rGy2fE5U62CPHuhOq4x_8vJJ7WovRR5qy2d4/s16000/106598840_10207490524016656_1763366659994151507_n.jpg" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">අනුරාධපුර අභයගිරිය විහාර සීමාවේ සිට උතුරු දෙසට සැතපුම් එකහමාරක් පමණ දුරකින් පිහිටා ඇති විජයාරාමය අක්කර 23 ක භූමි ප්ර</span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">මාණයකින් යුක්තය. අශෝකාරාමය, විජයාරාම හා පෙරිමියම්කුලම් ගම්මාන වලින් වටවුණු මේ ඓතිහාසික භූමිය ඉතා මනස්කාන්ත පරිසරයකට උරුමකම් කියයි.</span></span></div><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">1884 දී එවකට උතුරු මැද පළාතේ රජයේ ඒජන්ත ලෙස කටයුතු කළ ආර්. ඩබ්ලිව්. අයිවර්ස්ගේ දින පොතෙහි වූ සටහන, විජයාරාමය පිළිබඳ මෑතකාලයේ දී ප්රථමයෙන් ම කරුණු දක්වා ඇති ලියවිල්ල බවට සාධක සපයයි. ඔහු සටහන් කරන පරිදි නොවැම්බර් 14 වන දින එස්. එම්. බරෝස් සමඟ තමා ජේතවනයට (වර්තමානයේ අභයගිරිය) උතුරින් කැලය මැද පිහිටි නටබුන් බැලීමට ගිය අතර එවකට විජයපුර යනුවෙන් හැඳින්වූ එහි නියම නාමය හඳුනා ගැනීමට නොහැකි වූ බැවින් විජයාරාමය ලෙස ඔහු එය දැක් වූ බවත්ය. එමෙන්ම අයිවර්ස්ගෙ සටහන් හි දැක්වෙන්නේ නටබුන් කැලයෙන් වැසී තිබුණු අතර ගොඩනැගිලි, ගස්වල මුල් නිසා හානි පැමිණ තිබූ බවත්, නටබුන් පාසි (ලයිකන) වලින් බැඳී ඇති ගලින් යුක්ත වූ බවත් ය. ඒ වන විටත් දාගැබ නිදන් හොරුන් විසින් පතුළටම හාරා තිබූණු බවත් පොකුණු දෙකක් පිහිටි අතර ඉන් එක් පොකුණක ජලය පිරී තිබුණත් අනෙකෙහි ජලය නොමැති වූ බව ද දක්වා ඇත. එමෙන්ම පොකුණ වටකර බඳින ලද ගල් හෝ ගඩොල් බැමි සම්බන්ධ තොරතුරු ද එම සටහනේ අන්තර්ගතය. එමෙන්ම එස්.එම්. බරෝස් ද දක්වා ඇත්තේ ගලින් කළ හතරැස් පදනමක් මත දාගැබ ගඩොලින් බැඳ තිබූ බවය. එසේම සෘජුකෝණාස්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රාකාර වූ විශාල ගොඩනැගිල්ල ආරාමයක් විය හැකිය යන්න ඔහුගේ අදහසයි.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මෙරට ප්රථම පුරාවිද්යා කොමසාරිස් වූ එච්. සී. පී. බෙල් 1891 දි විජයාරාමයේ ගවේෂණයක් සිදුකොට එහි සංක්ෂිප්ත වාර්තාවක් 1891 හා 1893 වාර්ෂික වාර්තාවට ඇතුළත් කර ඇත. එම වාර්තාවේ මුරගේ, පන්සල, ජන්තාඝරය, දකුණු දොරටුව, පූජනීය භූමිය, දාගැබ, විහාරගේ හා විවිධ ශාලා ගැන කෙටියෙන් සඳහන්ව ඇති අතරම අඩි හයක් පමණ උසට ස්තූපය පසින් වැසී තිබූ බැවින් එහි පස් ඉවත් කොට කැණීමක් කළ බව ද සඳහන් කර ඇත. එහෙත් ඔහුගේ වාර්තාවේ පැවසෙන ගල් කණු හා ජන්තාඝර වල බැඳ තිබු බිත්ති වර්තමානයේ දකින්නට නැති වීම ඉතා කනගාටුදායකය.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">විජයාරාම ස්තූපය ගොඩනැංවීමට භාවිතා කළ ඇතැම් ගල්, අනුරාධපුර මුල් යුගයේ නිර්මාණ සඳහා යොදාගත් ස්ඵටික හුණුගල්වන අතර ස්තූපයේ ඉතිරිය තැනීමට කළු ගල් ද භාවිත කොට ඇතැයි යන්න සඳහන්ය. මහාචාර්ය නන්දසේන මුදියන්සේ මෙම ස්තූපයේ වාස්තු විද්යාත්මක ලක්ෂණ අනුව හා ස්තූප ගර්භයේ සුන්බුන් අතරින් හමු වූ තඹ තහඩුවල අන්තර්ගත කරුණු මගින් පවසන්නේ මෙය මහායාන නෂ්ටාවශේෂ සේ සැලකෙන බවත්ය.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ස්තූපයේ තාක්ෂණය පිළිබඳව සෙනරත් පරණවිතානයන් ගේ අදහස වූයේ විජයාරාම ස්තූප සැලැස්මට මිහින්තලේ ඉදිකටු සෑයෙ සැලැස්ම සමාන බවකි. එහෙත් ස්තූපයට පිවිසීම සඳහා විජයාරාමයේ සතර දිශානුගතව පියගැට පෙළ හතරක් දක්නට ඇතිමුත් ඉදිකටු සෑයේ දක්නට ලැබෙන්නේ එක් පියගැට පෙළක් පමණි. ආචාර්ය රෝලන්ඩ් සිල්වා ගෙ අදහස වූයේ විජයාරාමය පද්මාකාර ස්තූපයක් යන්නය.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">විහාර සම්ප්රදාය අනුව අනුරාධපුරයේ පිහිටි පුරාණ විහාර වර්ග කොට ඇති අතර ඒවා මහා විහාර, පබ්බත විහාර (පංචාවාස) හා පධානඝර (පියන්ගල් විහාර) යනුවෙන් දක්වා ඇත. සමස්ත ආරාම භූමියම දිය අගලකින් වට වී තිබීම පධානඝරවල ප්රධාන ලක්ෂණයකි. පබ්බත විහාර සම්ප්රදාය මහායාන බුද්ධාගමේ බලපෑම මත නිර්මාණය වූ ඒවා සේ සැලකේ.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මහායාන බලපෑමක් මෙම විහාරවලට තිබූ බවට සනාථ කළ හැකි සාධක කිහිපයකි. ඒ අනුව අභයගිරිය ද මහායානය පිළිගත් ආයතනයක් විය. එමෙන්ම පුබ්බාරාමය (පුලියන්කුලම) විහාර භූමියේ ද මහායාන පිළිගැනීමක් වූ “ධර්ම ධාතු” තැන්පත් කර ඇති අතර ඒ පිළිබඳව හමු වූ ශිලා ලිපියක “දහම්දා” යනුවෙන් සඳහන්ව තිබීමෙනුත් එය තව දුරටත් තහවුරු වේ.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මෙම විහාරවල බිම් සැලසුම් පිරික්සීමේ දී ඒ සියල්ල ක්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රි.ව. 7-10 සියවස් අතර කාලයේ දී සංවර්ධනය වූ බව පැහැදැලි වන අතර මංජු ශ්රී වාස්තුවිද්යා ශාස්ත්ර ග්රන්ථයේ (ක්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රි.ව. 5-7 දි රචනාවන්නට ඇතැයි සැලකේ) පබ්බත විහාර නිර්මාණය පිළිබඳ කරුණු අන්තර්ගත කොට ඇත. එහි පබ්බත විහාර නිර්මාණයේ දී විහාර භූමිය වාස්තු දේවතාවුන් අනුව පීඨ හා උප පීඨවලට බෙදීමත් ඒ ඒ ස්ථානවල තැන්පත් කළ යුතු හෝ නිදන් කළ යුතු වස්තූන් අතර ධර්මය ලියූ පත් ඉරු (ධර්ම ධාතු) තැන්පත් කිරීම සම්බන්ධව ද විස්තර කර තිබේ. එසේ තැන්පත් කළ බවට සාක්ෂි ලෙස පබ්බත විහාරයක් වන විජයාරාම ස්තූපය කැණීමේ දී එහි නිදන් කර තිබූ මහායානික ධාරණි ලියූ තඹපත් 13 ක් හමුවීම දැක්විය හැකිය. මෙම තඹ පත්වල මහායාන දේවතාවන්ට කළ යාතිකා පිළිබඳව සටහන්ව ඇත.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">දිගින් අඟල් දෙකහමාරක් හා පළලින් අඟල් එකයි කාලක් පමණ වූ මහායාන සූත්ර පාඨ ලියූ තඹපතක් 2015 වසරේ දී විජයාරාමය ස්තූපය අසල පස් අතර තිබී හමු විය. මීට පෙර එච්.සී.පී. බෙල් ගේ කාලවකවානුවේදී ද මෙම භූමියෙන් සොයාගත් තඹපත් ඉරුවල සඳහන්ව තිබූ තොරතුරු වලට මෙම තඹපතේ ඇති තොරතුරු සැසදෙන බව මධ්යම සංස්කෘතික අරමුදලේ ව්යාපෘති අධ්යක්ෂ මහාචාර්ය ටී.ජී. කුලතුංගගේ අදහසයි. නිදන් හොරු විසින් ස්තූපය හාරා ඉවත් කරන ලද පස් අතර තිබී එච්. සී. පී. බෙල්ට එම තඹ පත් ලැබුණු බව සඳහන් වන අතර මෙවර ද තඹපත් ලැබී තිබුණේ එසේ ගොඩගසා තිබුණු පස් අතරිනි.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">එමෙන්ම හෝර්කාට් විසින් ඉදිකටු සෑය සංරක්ෂණය කිරීම සඳහා කළ කැණීමේ දී, එච්.සී.පී. බෙල් (1891 -1893 කාලයේ දී) විජයාරාම ස්තූපයේ පස් ගොඩැලි අතර තිබී සොයා ගත් මහායාන සූත්ර ලියූ තඹ තහඩුවලට සමාන වූ තඹ පත්ර 91 ක් සොයාගත් බව සඳහන්ය. මෙම සියලු තඹ පත්රවල සටහන්ව ඇත්තේ සිංහල අක්ෂර වීම විශේෂිතය. සෙනරත් පරණවිතානයන් පෙන්වා දෙනුයේ ඉදිකටු සෑයේ තඹපත් වල අක්ෂර ක්රි.ව. 8-9 ට අයත් වූ අතර විජයාරාමයෙන් හමු වූ තඹපත් අක්ෂර ද ඊට සමාන බැවින් එම කාල වකවානුවටම අයත් වන්නට ඇති බවයි. විවිධ බෝධි සත්ත්වරුන්ගේ නම් ඉදිකටු සෑයෙන් හමු වූ තඹ පත් වල ලියා තිබෙන බැවින් බෝධි සත්ත්වයින් උදෙසා නොයෙක් පුදදපූජා කිරීමට ඉහත ස්තූප යොදා ගන්නට ඇතැයි යන්න අදහස් වේ.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මහායානික බලපෑම පිළිබඳ තවත් සාධකයක් ලෙස විජයාරාම විහාරයේ ශාලාව නමින් හැඳින්වෙන ගොඩනැගිල්ලේ බිත්ති මුහුණතෙහි ඇති ශිලා පුවරුවල නිරූපිත අවලෝකිතේෂ්වර බෝසතුන් හා තාරා දෙවඟනගේ රූප කැටයම් දැක්විය හැකිය.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">විජයාරාමයෙන් හමු වූ තඹපත් ඉරුවල සටහන් වූ ලේඛන අනුව වජ්රයානය පිළිගත් මහායාන භික්ෂු ආරාමයක් ලෙස මෙම ආරාමය තහවුරු වේ.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">වජ්ර<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>යාන හා තන්ත්රයාන යනු මහායානයේ ම ශාඛා දෙකකි. මහායානයට තාන්ත්රික අදහස් මිශ්ර වීමෙන් වජ්රයානය හා තන්ත්රයාන බිහි වී ඇත. වජ්රයානිකයන්, ථෙරවාදි භික්ෂුන් අනුගමනය කළ භාවනාවට වඩා පුද පූජා හා මන්ත්ර සජ්ඣායනා කරමින් විමුක්තිය ලබාගත හැකිය යන අරමුණෙන් ක්රියා කරන්නට විය.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">අභයගිරිය ස්තූප ගර්භයේ අඩි අනූවකට පමණ ඉහළ ස්ථානයක තැන්පත් කර තිබූ මහායාන ධාරණී මන්ත්රයක් සටහන් කරන ලද ගල් පුවරුවක් 2011 දි හමු වූ අතර එය ක්රි.ව. 7 සියවස නියෝජනය කරන නාගරී හා ටිබෙට් ත්රිකා අක්ෂර වලින් සමන්විත බවත් එය වජ්රයානයට අයත් යැයි ද ඉන්දියානු පුරාවිද්යා දෙපාර්තමේන්තුවේ ශිලා ලේඛන අධ්යක්ෂ පවසයි.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මෙහි කිහිප තැනකම වජ්රයාන යන වචනය ලියා ඇති බැවින් විජයාරාමය, වජ්රයානයට අයත් යැයි සැලකිය හැකිය යන්න මහාචාර්ය ටී. ජී. කුලතුංගගේ අදහසයි. නැගෙනහිර ඉන්දියාවේ වජ්රයාන භික්ෂූන් අභයගිරිය හා සම්බන්ධතා පැවැත් වූ බවට ක්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රි.ව. 8-9 කාල වලට අයත්ව සාධක ලැබේ. මීට අමතරව අභයගිරි ස්තූප ගර්භයේ තැන්පත් කර තිබූ අවලෝකිතේශ්වර ප්රතිමා හා මහායාන කැටයම් ඵලක සොයාගන්නට හැකි විය. උත්තර භාරතීය සම්ප්රදායට මෙම නිර්මාණ අයත් යැයි සඳහන්ය.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">අභයගිරියේ මෑතක කළ කැණීම් වලදී ලෝකඩ වජ්රයක් සොයා ගන්නට හැකි විය. එසේම අභයගිරියෙන් හමු වූ ශිලා ලිපි බොහොමයක මහායානයේ වැදගත් කොට සලකන බුදුබව පැතීම සම්බන්ධව කරුණු අන්තර්ගත වන අතර අභයගිරි නිසවත්ත ශිලා ලිපියෙන් ඒ බැව් සනාථ වේ. එච්. සී. පී. බෙල්ගේ අධීක්ෂණය යටතේ ආචාර්ය ඩී. එම්. ඉසෙඩ් වික්රමසිංහ විසින් විජයාරාමයේ කළ කැණීම් වලදී සත්ත්ව රූප සතරක් සොයා ගත් අතර එම රූප සතරවරම් දෙවිවරුන් සමඟ ගොඩනැගිල්ලේ සතර දිගින් පිහිටි ද්වාර මණ්ඩපයක් යට ගිලී තිබූ ගර්බයක් තුළ තැන්පත් කර තිබූණු බව සඳහන්ය. එම සත්ත්ව හා දේව රූප පිහිටුවා තිබුණේ උතුරට සිංහ රූපය හා කුවේරත්, නැගෙනහිරට හස්ති රූපය හා ඉන්ද්රත්, දකුණට අශ්ව රූපය හා යමත්, බටහිරට වෘෂභ රූපය හා වරුණත් යනාදි වශයෙනි. මෙම දේව රූප වලින් ඉන්ද්ර (ධෘතරාෂ්ට්ර) අත වජ්රය ද කුවේර (වෛශ්රවණ) අත ගදාව ද යම (විරූඪ) අත මුගුර ද වරුණ (විරූපාක්ෂ) අත තොණ්ඩුව ද ලෙසින් නිරූපණය කොට ඇත.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ක්රි.ව. 740 දී චීන වාර්තා වල දැක්වෙන පරිදි වජ්රයානික ආචාර්යවරයෙක් වූ වජ්රබෝධි භික්ෂුව තම ශිෂ්ය අමෝසවජ්ර සමඟ ලංකාවට පැමිණ දළදා වහන්සේ වැඳ පුදා ගත් බවත් ඔවුන්ට සමන්තබද්ර නම් වජ්රයානික භික්ෂුව හමූ වූ බවත් සඳහන්ය. එසේම වජ්රබෝධි හා අසෝමවජ්ර භික්ෂූන් සිය ධර්මය මෙරට ප්රචාරය කළ අතර සමන්තබද්ර භික්ෂුව සතුව වජ්රයානික සූත්ර 500 ක් තිබූ බව ද දැක්වේ.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ඉහත කී වජ්රයානික භික්ෂුවගේ සම්බන්ධය අභයගිරිය සමඟ තිබෙන්නට ඇතැයි යන්න විශ්වාස කෙරෙන්නේ දළදා වහන්සේගේ භාරකාරත්වය අභයගිරිය සතුව පැවති බැවිණි.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">එමෙන්ම වජ්රයානික හා අභයගිරිය භික්ෂූන් අතර පැවති සබඳතාව තහවුරු කරන තවත් අවස්ථාවක් ලෙස දෙවන සේන සමයේ (ක්රි.ව.853) වජ්රයාන ආචාර්යවරයකු වූ නැගෙනහිර ඉන්දියාවේ විසූ සෝමපූරි විහාරයේ අධිපති රත්නාකරශාන්ති හිමි මහායාන ග්රන්ථ 200 ක් රැගෙන සේන රජුගේ දූතයකු සමඟ මෙරට ට පැමිණීම දැක්විය හැකිය. එසේ පැමිණි උන් වහන්සේ වසර හතක් මෙහි වැඩ සිට ධර්මය දේශනා කළ බවත් උන්වහන්සේ යළි ඉන්දියාවට වඩින විට එම ධර්මය පිළිගත් භික්ෂූන් 500 ක් මෙහි සිටි බවත් සඳහන්ය.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">විජයාරාමයේ පිහිටි නටබුන් අතර ප්රමුඛස්ථානයක් ජන්තාඝරය ට හිමි වේ. විනය පිටකයේ දැක්වෙන්නේ එය සෞඛ්ය ආරක්ෂිත ක්රමයක් ලෙසිනි. ස්ථූල භික්ෂූන්ගේ ශරීර සෞඛ්ය උදෙසා මෙම ක්රමය විශේෂයෙන්ම අනුගමනය කර ඇත. 12 වෙනි සියවසේ රචිත අභිධානප්පදීපිකාවේ අග්ගිසාලා ලෙස ද මංජු ශ්රී වාස්තුවිද්යා ශාස්ත්රයේ වාරිශාලා ලෙස ද පාලි බෝධි වංශයේ ජන්තාඝර ලෙස ද සමන්තපාසාදිකාවේ ගිනිහල්ගෙය ලෙස ද මෙය හඳුන්වා ඇත. ජන්තාඝරය තුළ ලිප ගිනි මොළවා ශරීරය උණඅුසුම් කොට දහඩිය පිට කිරීමෙන් පසු මැටි වර්ග හා විවිධ ශාකමය ඖෂධ වර්ග ඇඟ ගල්වා උණු දිය ස්නානය කිරීම මෙහිදී සිදු කරනු ලැබූ බව ඉහත ග්රන්ථවල දක්වා ඇත.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">විජයාරාමයේ විවිධ ඉදිකිරීම් සඳහා නයිස් සහ ස්ඵටික හුණුගල් බහුල ලෙස යොදා ගෙන ඇති අතර ගොඩනැගිලිවල මුරගල් වලට Quartzo feldspathic Gneiss පාෂාණ ද ගල් කණු වලට නයිස් පාෂාණ ද උපයෝගිකොට ගෙන ඇත. බුදු පිළිම නිර්මාණය සඳහා Cristalline Limestone යන පාෂාණ වර්ගය භාවිත කොට ඇති බව පෙනේ.</span></div></span></div><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><span style="font-size: large;"><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">සිළුමිණ</div></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">2020 ජූලි 05</div></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">රුක්ෂිලා වෙත්තමුණි</div></span></span><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"> </span></div><p></p>රුක්ෂිලා වෙත්තමුණිhttp://www.blogger.com/profile/00339690323318813617noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2454185878418043502.post-81819780029532697952021-09-30T18:15:00.004+05:302021-09-30T18:15:57.339+05:30එන්න අපි ඉතිහාසය ඉගෙන ගමු<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-size: large;"><b>පන්තියට සම්බන්ධ වෙන්න කැමති අය</b> </span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="color: #2b00fe; font-size: x-large;"><b>WhatsApp</b></span><span style="font-size: large;"> </span><b style="font-size: x-large;">කරන්න</b><span style="font-size: x-large;"> <span style="color: #2b00fe;"><b>0772112608</b></span></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="color: #ffa400; font-size: large;"><b>නම</b></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="color: #ffa400; font-size: large;"><b>පන්තිය</b></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="color: #ffa400; font-size: large;"><b>පාසල</b></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-size: large;"><b>මැසේජ් කර ලියාපදිංචි වෙන්න</b></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi5JdoKzrsW72R7_2CPCl9sp30CZtwMk6hyphenhyphenqugzIA-F5sfcsyE4H0WLJR9PrTGjnb2bBhAw1EAp5V1jz0sVjitPe1-5NjZKA2GjuaOQvj4NGkeLvQWRW7Mx6_rMrOAwwncGjCex0mJ_fIM/s1280/WhatsApp+Image+2021-09-09+at+15.01.22.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1280" data-original-width="908" height="554" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi5JdoKzrsW72R7_2CPCl9sp30CZtwMk6hyphenhyphenqugzIA-F5sfcsyE4H0WLJR9PrTGjnb2bBhAw1EAp5V1jz0sVjitPe1-5NjZKA2GjuaOQvj4NGkeLvQWRW7Mx6_rMrOAwwncGjCex0mJ_fIM/w393-h554/WhatsApp+Image+2021-09-09+at+15.01.22.jpeg" width="393" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: left;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjmye7Pt35KjaDUpDttPmU-b6HbkAYnhcM4ADv8ppFS3YVimKBTYVC94pSh7-El2Trgfr9kBS6_UpUiQMLUmAepkleS4PKaXqCieKYiP08Fr1bWcHrIBWQY_VulsX9tDoE1vKAxAoRsSgg/s1280/WhatsApp+Image+2021-09-09+at+15.01.23.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1280" data-original-width="1012" height="472" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjmye7Pt35KjaDUpDttPmU-b6HbkAYnhcM4ADv8ppFS3YVimKBTYVC94pSh7-El2Trgfr9kBS6_UpUiQMLUmAepkleS4PKaXqCieKYiP08Fr1bWcHrIBWQY_VulsX9tDoE1vKAxAoRsSgg/w373-h472/WhatsApp+Image+2021-09-09+at+15.01.23.jpeg" width="373" /></a></div><br /><br /><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: right;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnYPA_MCIfX304wfFbbBEcyGGP2qVHWUE4k9Bj12DIIv7AcmsobkVLLfhoRQRx_kphPlKVQrFmp2Og3h41nNVtdGq_a8EiHZEt_zAU_io1q1ADa4PUl7WhRU9qmV1Hcqfq1dP1UwXIbMQ/s1280/WhatsApp+Image+2021-09-09+at+15.01.24+%25281%2529.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1280" data-original-width="1022" height="461" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnYPA_MCIfX304wfFbbBEcyGGP2qVHWUE4k9Bj12DIIv7AcmsobkVLLfhoRQRx_kphPlKVQrFmp2Og3h41nNVtdGq_a8EiHZEt_zAU_io1q1ADa4PUl7WhRU9qmV1Hcqfq1dP1UwXIbMQ/w369-h461/WhatsApp+Image+2021-09-09+at+15.01.24+%25281%2529.jpeg" width="369" /></a></div><br /><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: left;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6tpu92977maSLrc9Fymy7DRSL0MZyCfdtQHiNw_4XrxbVJaxmcXmcEc_MtNSvhkUa5s1oVYXUX3QcQU0K006u1-AFk7kreyD-1yfulx2LpL-o2nHe6O3cjita08OyMK1TWJjXvqKGegY/s1280/WhatsApp+Image+2021-09-09+at+15.01.25.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1280" data-original-width="1025" height="440" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6tpu92977maSLrc9Fymy7DRSL0MZyCfdtQHiNw_4XrxbVJaxmcXmcEc_MtNSvhkUa5s1oVYXUX3QcQU0K006u1-AFk7kreyD-1yfulx2LpL-o2nHe6O3cjita08OyMK1TWJjXvqKGegY/w352-h440/WhatsApp+Image+2021-09-09+at+15.01.25.jpeg" width="352" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjs7QyodqOzdB1TSA16c4pq8SUGc2My86uJFdCcvmkc8che9HUen3PClynbLtkMfyTIouVnmoFhb6vXUKL_S37CLVqT38eIkXrUxvwswq2HuRUPlqz26SgPfPPlAC67ECopsnAId7IKics/s1280/WhatsApp+Image+2021-09-09+at+15.01.22+%25282%2529.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="904" data-original-width="1280" height="282" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjs7QyodqOzdB1TSA16c4pq8SUGc2My86uJFdCcvmkc8che9HUen3PClynbLtkMfyTIouVnmoFhb6vXUKL_S37CLVqT38eIkXrUxvwswq2HuRUPlqz26SgPfPPlAC67ECopsnAId7IKics/w400-h282/WhatsApp+Image+2021-09-09+at+15.01.22+%25282%2529.jpeg" width="400" /></a></div><br /> <div class="separator" style="clear: both; text-align: right;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhUI-E-mSnWgnNPJ9oIbfza-I1I7PdNSjFDNltDrpLzto_5AJ7qJQH_Qoa4shqpCnpbCf-eDlxJpQeOOMZEVCJEJpnAeJkz4n4OwoBFznew2V_YCVVFstYUXmvwWndFeKdlEiKblIBkuCY/s1280/WhatsApp+Image+2021-09-09+at+15.01.24.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1280" data-original-width="1022" height="479" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhUI-E-mSnWgnNPJ9oIbfza-I1I7PdNSjFDNltDrpLzto_5AJ7qJQH_Qoa4shqpCnpbCf-eDlxJpQeOOMZEVCJEJpnAeJkz4n4OwoBFznew2V_YCVVFstYUXmvwWndFeKdlEiKblIBkuCY/w383-h479/WhatsApp+Image+2021-09-09+at+15.01.24.jpeg" width="383" /></a></div><p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: left;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgjpZQrN_cEL5XGsG_SiHkDm-nZOidlr8kcEZDH3IvjjJnHwN2Jn-kcefoll09uKZ6D5xhgmUneKLXzyPW3-Q5apM_pPMKWwoA0glMcL_BVdHRVcZ-sqweaSTE5a__blX3VwhjmqP14AIU/s1280/WhatsApp+Image+2021-09-09+at+15.01.22+%25281%2529.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1280" data-original-width="999" height="538" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgjpZQrN_cEL5XGsG_SiHkDm-nZOidlr8kcEZDH3IvjjJnHwN2Jn-kcefoll09uKZ6D5xhgmUneKLXzyPW3-Q5apM_pPMKWwoA0glMcL_BVdHRVcZ-sqweaSTE5a__blX3VwhjmqP14AIU/w420-h538/WhatsApp+Image+2021-09-09+at+15.01.22+%25281%2529.jpeg" width="420" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: right;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiupKLQCBZun4_41cvHf027ROmDz-i_4B8TxQonRzqocQXvVFPR9DJO1nrk5zssmYrpi9dpXQ_ny_uQ7t4E9Q4bkgP-aIxjjCZoN1kmUt2CC2w1AKnRdn7K8j3kGi_CUERf2UfsDpo0f3s/s1280/WhatsApp+Image+2021-09-09+at+15.01.23+%25282%2529.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1280" data-original-width="1003" height="590" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiupKLQCBZun4_41cvHf027ROmDz-i_4B8TxQonRzqocQXvVFPR9DJO1nrk5zssmYrpi9dpXQ_ny_uQ7t4E9Q4bkgP-aIxjjCZoN1kmUt2CC2w1AKnRdn7K8j3kGi_CUERf2UfsDpo0f3s/w462-h590/WhatsApp+Image+2021-09-09+at+15.01.23+%25282%2529.jpeg" width="462" /></a></div><br />රුක්ෂිලා වෙත්තමුණිhttp://www.blogger.com/profile/00339690323318813617noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2454185878418043502.post-12654370771361302652020-11-13T21:14:00.001+05:302020-11-14T16:07:40.151+05:30හිත නතර වුණු නේපාල්ගුන්ජ් හි මතක සටහන් 💗<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><span style="font-size: large; margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="551" data-original-width="1080" height="420" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEil_UoG4xI0eBqZ23_rz1G_uV_bnblinSX1t2m-lgHZy_Bw5s4wooQ94a5jFEkm0ySXCQkyAktXrX64YrF9y9aNX8ddRQXtHf_ZgzK-aozuyMa42y4EV1uqI7qqh1gnL0MviHABdZkhRFA/w615-h420/FB_IMG_1605281966456.jpg" width="615" /></span></div><span style="font-size: large;"><div style="text-align: justify;"><br /></div></span><p></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">හෘදය සංවේදී ලේඛකයෙක් සමඟ පිටු 261 පුරා දිවෙන නේපාල් වැසියන්ගේ හදවත් හි කැකෑරුණු දුක, සතුට, ආදරය, කරුණාව, ද්රරිද්රතාවය යනාදි නොයෙකුත් මාතෘකා ඔස්සේ "යාත්රාහාරි" විඳගත්තා කිව්වොත් මං නිවරැදියි. </span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">වසන්තා කේ. මිහිඳුකුලසූරිය යනු රාජ්ය සම්මානලාභි ළමා ගීත රචිකාවියක්. ඇගෙ ප්රථම පරිවර්තිත නවකතාව වුව ද "යාත්රාහාරි" ඉතා විශිෂ්ටය. ඉතා ළගන්නා සුළු බස් වහරකින් හා මනා පරිචයෙන් යුතුව ඇය තම පරිවර්තන කාර්ය් සිදුකර ඇති බව නොරහසකි. පාදක සටහන් උපයෝගී කොට ගෙන නේපාලය හා බැඳුණු සමාජ, සංස්කෘතික හා ආගමික පරිසරය පිළිබඳව අපගේ නිම් වළලු පුළුල් කිරීමට ඇය දැරූ වෙහෙස ඉමහත් ය. මුල් කෘතියේ අන්තර්ගතයට හානියක් නොකර අලංකාර බස් වහරකින් අපේ සිත් බැඳ ගැනීමට කළ උත්සාහය අමිලය. </span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">එසේම නේපාල ජාතික කවියෙක් වූ භීෂ්ම උප්රෙටි ගෙ Paaila Paaila නම් ප්රථම නවකතාව සඳහා ඇය ඉතා සාධාරණයක් සිදුකර ඇති බව ද සඳහන් කළ යුතුමය. එහි ඉංග්රීසි පරිවර්තනය An Endless Journey නමින් නේපාල ජාතිකයෙකු වූ මහේෂ් පෞද්යාල් විසින් සිදුකර ඇති අතර ඔහුට ද ස්තූති කිරීමට මෙය අවස්ථාවක් කර ගැනීම යුතුකමකි. </span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">රටපුරා ඇවිදීමට බොහෝ සේ ආසා කරන මගේත් එක් හීනයක් තමයි ලෝකයෙ රටවල් කිහිපයක සංචාරය කිරීම. ඇවිද්ද පය දහස් වටී කියනවා වගේ ඒ තුළින් ලැබෙන අත් දැකීම් මිල කරන්න බැරි බව අපි හැමෝම දන්නා කාරණයක්.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">" යාත්රාහාරි " පුරාම දිග හැරෙන මිනිස් සන්තානයේ හටගත් හැඟීම් විටෙක හදවතට යවුලකින් අනිනවා වගෙයි. එම නිසා මෙහි සඳහන් මගේ හදවතේ ලැඟුම් ගත් ඇතැම් කොටස් ගැන සටහනක් තබන්න හිතුවේ ඉන් අපට ගතහැකි ආදර්ශය මූලික කරගෙනයි. විවිධ ජන කණ්ඩායම් නියෝජනය කරමින් දේශගුණික කලාප කිහිපයක් හරහා දිවෙන සංචාරික ජීවිතයක අත් දැකීම් මේ තුළින් අපට විඳ ගැනීමට හැකියි.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">"තමුන්නාන්සෙ ටවුමෙන් ආපු වැදගත් මහත්තයෙක්. අපි වගේ දුප්පතුන්ට ආචාර කරන්නේ ඇයි "</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">"ඔයත් මං වගේම මනුස්සයෙක්. හැම මනුස්සයෙක් ම එක සමානයි." (20 පිටුව )</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මෙතැනදි කූඩවල ජලය පුරවාගත් කාන්තාවක් හා ඇගෙ දියණිය හා කතාවට වැටෙන භාෂ්කර් ෂර්මා ගෞතම් නම් සංචාරකයා අතර සිදුවන්නේ ඉතා ගැඹුරින් අවධානය යොමුවිය යුතු කාරණයක්. කුල භේදය නිසා මිනිස්සු කොච්චර පීඩා විඳිනවා දැයි අපට යම් අවබෝධයක් ලබාගන්න මේ සංවාදය හේතු වෙනවා.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">දැඩි ලෙස දරිද්රතාවයෙන් පීඩා විඳින ඔවුන්ගේ ජීවිත තුළ වඩා වැදගත් වූයේ අධ්යාපනය නොව ජීවන අරගලය බව ඒ දියණියගේ ප්රකාශය තුළින් මැනවින් විද්යාමාන වෙනවා.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ඔයා ඉස්කොලේ යනවා ද?</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මම කලින් එකකට ගියා. ඒක අතෑරියා ...</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ඒ මොකද ?</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">" ඉස්කෝලෙ අපට ගඟෙන් වතුර ගෙනැත් දෙන්නෙ නෑ, අපේ කෑම උයන්නෙවත් අපට ඇඳුම් ගන්ඩ සල්ලි දෙන්නෙවත් නෑනෙ, ඒකට අපි සල්ලි ගෙවනවා මිසක්...." (22 පිටුව)</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ඒ වගේම දියණියගේ ඊළඟ ප්රකාශය කොච්චර ප්රබල ද කියලා දැනුණේ ඇගේ ජීවන අත් දැකීම් කෙතරම් නම් බලපාලා තියෙනවා ද කියල හිතෙන නිසයි.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">" අම්මත් ඔයා වගේම හරි ලස්සනයි. ඔයාගෙ ලස්සන අම්මාගේ මොනවට ද ඔයා වැඩියෙන්ම කැමති ? "</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">" පිට කොන්ද "</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">" ආහ්... ඇයි ඒ ?"</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">" හීන්දෑරී, කෙට්ටු එකක් වුණාට ඒක හුඟාක් ශක්තිමත්. අපේ හැම කරදරයක්ම, දුකක්ම දරාගන්ඩ අම්මට හයිය හත්තිය දෙන්නෙ එතනින්... බඩගින්නෙන්වත් හෙලුවෙන්වත් තියන්නෙ නැතුව අම්මා අපිව ආරස්සා කරන්නෙ එයාගෙ කොන්ද පණ තියෙන හින්දා..." ( 23 පිටුව )</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">සමාජයේ ඇත්ත කියන මිනිස්සු දිහා අනෙකා දකින දෘෂ්ටි කෝණය කතුවරයා දකින්නේ මෙසේයි.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">'සමාජය, ඇත්ත කියන කෙනාට උන්මන්තක ලේබලය අලවනවා. ඒක ප්රවාදයක් වගේ ලුහුබඳිනවා.... ' (35 පිටුව )</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">කෙතරම් අඟ හිඟ පැවතුනද කඳුකරයේ වෙසෙන කාරුණික නේපාල ජාතිකයෙකුගේ ආගන්තුක සත්කාරය සම්බන්ධ සටහන මගේ හිත් ගත්තේ එහි සඳහන්ව තිබුණු කෑම ජාතිවල නම් නිසාය. </span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">2018 දී කයිට්ස් බලකොටුවෙ සිදුකළ කැණීමේ දී අපිත් එක්ක යාපනය විශ්ව විද්යාලයේ පුරාවිද්යා කරපු සොයුරියන් වැඩ කළා. එක් දිනක් එක් සොයුරියකගෙ ආරාධනයෙන් අපි ඇගේ නිවසට ගියේ සති දෙකක් තිස්සේම කඩ කෑම කාලා අප්රිය වෙලා හිටිය මොහොතකයි.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ඇත්තටම ඒ කෑම අපිට එදානම් අමෘතයක් වගේ. ගෙදරකින් බත් ටිකක් කන්න ලැබීමත් ඒ ලැබුණු කෑම අපේ සංස්කෘතියට වඩා වෙනස් වීමත් අමුතුම රසයක් වගේම සතුටක් ගෙන දුන්නෙ. පහත ඡේදයේ තියෙන්නේ ඇත්තටම එදා අපි කාපු කෑම වට්ටෝරුවමයි. </span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">.... නිවසේ ස්වාමිදුව අපට බත්, පරිප්පු, මෝරු සහ අඹ අච්චාරු ආදියෙන් බොහෝ ආදරයෙන් සංග්රහ කළාය. මවක් තම දරුවන්ට කෑම කවන ආකාරයටම ඇය අපට කෑම බීමෙන් සංග්රහ කළාය. (151 පිටුව )</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මිනිස්සුන්ගෙ ජීවිත ඇතුළාන්තයටම කිඳා බහින කතුවරයා එක් තැනකදී ධීවර පිරිසක් ඉලක්ක කොට ගෙන කළ ප්රකාශය ඉතාම ගැඹුරුයි.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">" බාබා, ඒ කට්ටිය මාළු පහක් - හයක් අල්ලා ගත්තා" </span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">" මාළු විතරක් නෙමෙයි පුතේ... ඒ අල්ලා ගන්නේ ඒ ගොල්ලන්ගේ අනාගතය, ඒ මිනිස්සුන්ගෙ හීන..." ( 165 පිටුව )</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ගැහැනියක් එසේත් නැත්නම් බිරිඳක් කියන්නෙ ජීවිතයකට කෙතරම් ශක්තියක් ද බැඳීමක් ද කියල මනාලෙස ඉස්මතු වෙන අවස්ථාවක් ලෙස ගෞතම් නම් මහල්ලාගේ ප්රකාශය දැක්විය හැකියි.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">"ඒ ගොල්ලො ඉන්නවා තමයි. ඒත් ටික කාලෙකට විතරයි. ජීවිත කාලෙටම පිරිමියෙක් එක්ක ඉන්න එකම කෙනා එයාගෙ පවුල විතරයි. එයා... හෙවණැල්ලයි, ආදරෙයි දෙකම.... " ( 175 පිටුව )</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මේ තවත් එක්තරා මවක්. ඇයට හැබෑකර ගන්න නොහැකි වුණු හීන තම දරුවන්ගෙන් හැබෑකර ගන්න වෙහෙසෙන්නියක්. බොහෝ දෙමව්පියන් එහෙමයි. තමන් වින්ඳ දුක් දරුවන්ට නොදෙන්නයි ඔවුන්ගේ ඒකායන පරමාර්ථය.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">" මේ ග්රීස්මෙ වැඩ කරන්න අමාරු නැද්ද "</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">" අමාරුයි, ඒත් මට මගේ දරුවො ඉස්කෝලෙ යවන්ඩ ඕනි. අපේ කාලෙ මට එහෙම වාසනාවක් තිබ්බෙ නෑ. ඒත් ළමයි ඉස්කෝලෙ ගියොත් ඒ දරුවන්ට කන්තෝරු රස්සාවක් හොයා ගන්ඩ පුළුවන් ...." ( 214 පිටුව )</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">එසේම දරුවෙක්ගෙ සතුට වෙනුවෙන් එකී පාර්ෂවයේ කුලය නොසලකා හරින්න මැලි නොවන දෙමව්පියන් සිටින බවත් ඒ වෙනුවෙන් ඇතැම් නේපාල්ගුන්ජ් හි වැසියන් බසුනොබටන බවටත් කදිම සාක්ෂියක් ලෙස භීම් ප්රසාද්ගෙ චරිතය දැක්විය හැකිය.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">..... " අපේ පුතා ෂර්පා කෙල්ලෙකුට කැමති වුණාම අපට කරන්න දෙයක් නැති වුණා. පුතා සතුටින් ඉන්නවා නම් එයාගෙ අම්මා සතුටු වෙනවා. එයා සතුටින් ඉන්නවා නම් මටත් සතුටුයි " ( 219 පිටුව )</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">රටක ආණ්ඩු තිස්සේම දුප්පත්කම දකින්නෙ ඡ්න්දය ඉල්ලන කාලෙට විතරයි. එතකොට දේශපාලකයා පුළුවන් නම් දුප්පතුන්ගේ රෙදිත් අපුල්ලලා දේවී. ජීවිතේ අන්තිම අඩියටම වැටුණු බඩ ඉරිඟු වෙළෙඳාමේ නිරත වෙච්චි ජගදීශ්වර්, සැහැල්ලුවෙන් පැවසුව ද ආණ්ඩුව ගැන කළ ප්රකාශය ඉතා බැරෑරුම් විය.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">" අපේ කටහඬ එච්චර දුරක් කොහොම යන්ඩද සර්? ඒ පාරෙ උස් කඳු තියෙනවා. ඒවා මගදි අපේ හඬවල් පහළට ඇදගෙන යාවි" ( 232 පිටුව )</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මේ තවත් ගැමියෙකුගේ ආණ්ඩු විවේචනයක්. අපේ රටේ ආණ්ඩු ද ඒ ආකාරයයි. වෙනසකට තියෙන්නේ ජාතිය හා භාෂාව විතරයි.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">" සේරම අතුගාලා දාලා ආණ්ඩුව සහන ගැන කතා කරනවා. සේරම විනාස වෙලා. ඔය කියන 'සහන' අපේ ජීවිත කාලෙටම ඇතිද? අපට ඕනි සහනය ඒක නෙමෙයි. අපට ඕනි කරන්නේ අස්සද්දල යමක් හොයා ගන්ඩ ඉඩම්" ( 233 පිටුව )</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">කිසියම් කෙනෙක් මෘදු සිනහවක් පා ආදරණීය වදනක් කියන්නේ නම්, මේ අහිංසක මිනිස්සු ඔහු විශ්වාස කරති. ඔවුන්ගෙන් බොහෝ දෙනෙකුට රජය ගැන අසන්නට ලැබෙන්නේ වසර කිහිපයකට වරක් පැවැත්වෙන මැතිවරණවලදී පමණි. ඉන් පසු කිසිදු රජයක් ඔවුන් ගැන විමසන්නේ නැත. ( 254 පිටුව )</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">හදවතින්ම සුබ පැතුම් ආදරණීය වසන්තා අම්මේ. ඔබ අපව මුළු නේපාලය පුරාම රැගෙන ගියාට බෙහෙවින්ම තුති.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ජය 💗 💐</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">රුක්ෂිලා වෙත්තමුණි </span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">2020 නොවැම්බර් 13</span></p>රුක්ෂිලා වෙත්තමුණිhttp://www.blogger.com/profile/00339690323318813617noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2454185878418043502.post-42144002026780400812020-10-08T22:11:00.004+05:302021-11-19T22:15:13.001+05:30අතීත මානව සමාජය පිළිබිඹු කරන ඉබ්බන්කටුව සුසානය<p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"></span></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-size: large;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDUwZ1tUKfYqyTlSsXUmqDW8EKtsoHc2AdFl2gdGB3dRV8go1Cu9oQFBr9d7gLP11MgGCnMEdqEW6f1Q3giu2nBPCjH9DBz3Pr5lADQVQWxhTIKveXVqcVDyABTU8KurA7ODpdgEEG9aw/s1536/inbound4973427115165528686.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="600" height="751" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDUwZ1tUKfYqyTlSsXUmqDW8EKtsoHc2AdFl2gdGB3dRV8go1Cu9oQFBr9d7gLP11MgGCnMEdqEW6f1Q3giu2nBPCjH9DBz3Pr5lADQVQWxhTIKveXVqcVDyABTU8KurA7ODpdgEEG9aw/w294-h751/inbound4973427115165528686.jpg" width="294" /></a></span></div><span style="font-size: large;"><br /></span><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මධ්යම පළාතේ මාතලේ දිස්ත්රික්කයේ ගලේවෙල ප්රාදේශීය ලේකම් කොට්ඨාශයට අයත් ඉබ්බන්කටුව, කලා ඔයේ පෝෂක ශාඛාවක් වූ දඹුලු ඔයේ වම් ඉවුර කේන්ද්රගතකොට ගෙන කුරුණෑගල ත්රිකුණාමලය පාරේ දඹුල්ලට සමීපව පිහිටා ඇත. ඉබ්බන්කටුව ජලාශයේ ඉහත්තාවේ ස්වභාවික ගොඩැල්ලක හෙක්ටයාර් 13 ක භූමිය වසා පැතිරී පවතින ඉබ්බන්කටුව සුසාන භූමිය මෙගලිතික සම්ප්රදායට (මහාශිලා සම්ප්රදාය) අයත් ශිලා මංජුසා සුසාන (Cist burials) ස්වරූපයේ සොහොන් ගණනාවකින් සමන්විත වන අතර, එය මෙරටින් සොයා ගත් මනාලෙස සංරක්ෂිත පූර්ව-ඓතිහාසික සුසාන භූමියකි.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">1970 දී එවකට පුරාවිද්යා කොමසාරිස් ව සිටි ආචාර්ය රාජා ද සිල්වා විසින් ඉබ්බන්කටුව සුසාන භූමියෙහි පළමු පුරාවිද්යා කැණීම් කටයුතු කළ අතර 1982 දී මධ්යම සංස්කෘතික අරමුදලේ දඹුල්ල සංස්කෘතික ත්රිකෝණ ව්යාපෘතිය මගින් මූලික ක්ෂේත්ර සමීක්ෂණයක් සිදු කරනු ලැබීය. 1983-1984 යන කාල වකවානු වලදී එම ව්යාපෘතියෙන් සුසාන භූමියේ උතුරු කෙළවරෙහි පිහිටි සුසාන ගර්භ පොකුරක් විවෘත කෙරිණි. කැලණිය විශ්වවිද්යාලයේ මැදිහත් වීම මත 1986 දි සමස්ත සුසාන භූමියෙහිම අධ්යනයකින් පසුව විස්තරාත්මක සැලසුමක් සකස් කරන්නට විය.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ඉන් පසුව 1988 හා 1990 දී මධ්යම සංස්කෘතික අරමුදල, පුරාවිද්යා පශ්චාත් උපාධි ආයතනය සහ ජර්මනියේ කාවා (The Kommission fur Algemeine und Vergleichende Archaeologie) යන ආයතන එක්ව දෙස් විදෙස් ගවේෂකයන් විසින් සිදුකළ පුරාවිද්යාත්මක ගවේෂණයේ ප්රතිඵලයක් ලෙස සොහොන් කොත් 21 ක් සොයා ගන්නට හැකිවිය. ඉබ්බන්කටුවෙන් ලැබුණු අඟුරු සාම්පල රේඩියෝ කාබන් පරීක්ෂණයට ලක් කිරීමෙන් අනතුරුව එය ක්රි.පූ. 6 වන සියවසට අයත් යැයි නිගමනය විය.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ජර්මනියේ කාවා අරමුදලේ අනුග්රයෙන් කැලණිය විශ්වවිද්යාලය මගින් 1988 දී කැණීමක් ආරම්භ කරන ලද අතර වර්ග මීටර් පහළොවක් පමණ භූමි ප්රමාණයක් මෙම කැණීමට යොදා ගෙන තිබුණි. මේ අවස්ථාවේ දී සුසාන 10 ක් මතුකර ගැනීමට හැකිවිය. එහි මැටියෙන් කළ බරණි රාශියක් හඳුනා ගනු ලැබීය. එසේම මිනී දැවූ පිලිස්සු ආදාහන වේදිකාවක්ද මතු කර ගැනීමට හැකි වූ බව සඳහන්ය. මැටි බරණි තුළ විචිත්ර කානේලියන් පබළු සහ ඔනික්ස් ගණයේ මාල හමු වීම සුවිශේෂීය.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">1988 කරන ලද කැණීමේ දී මතු කරගත් එක් සොහොනක ගල් පියනක් මත දකුණු ආසියාවේ පැරණිතම ශිලා සටහනක් හමු විය. පුරාවිද්යා පශ්චාත් උපාධි ආයතනයේ මහාචාර්ය රාජ් සෝමදේව ප්රකාශ කරනු ලැබූයේ මෙම පියන් ගල් වලින් හමු වූ සංකේත අක්ෂර දෙක ඉන්දියාවේ මොහෙන්දෝජාරෝ -හරප්පා වලින් හමු වූ සංකේත හා සමාන බවය. මෙම සංකේතය බ්රහ්මී “බ” අක්ෂරයට එකතු කළ සංකේතයක් ලෙසින් පෙනුන ද මහාචාර්ය රාජ් සෝමදේවයන්ගේ අදහස වූයේ ඉබ්බන්කටුව ශිලා සංස්කෘතිය දකුණු ඉන්දියාවේ මෙගලිතික සංස්කෘතියක් හෝ උතුරු ඉන්දියාවේ ප්රභවයක් හෝ නොවන බවය. මූල ඓතිහාසික යුගයේ සභ්යයත්වය ඉන්දියාවෙන් ආනයනය කරන ලද්දක් නොවන බව මහාචාර්ය රාජ් සෝමදේවයන්ගේ අදහසයි. එහෙත් එකළ දේශපාලන, සමාජීය, ආර්ථික හා සංස්කෘතිකමය ලක්ෂණ වලින් දියුණු වුණු සමාජයකින් කලාපීය සම්බන්ධතා තිබෙන්නට ඇත.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">2015 දී මධ්යම සංස්කෘතික අරමුදලේ එවකට අධ්යක්ෂ ජනරාල්ව සිටි මහාචාර්ය ප්රිශාන්ත ගුණවර්ධන ගේ මගපෙන්වීම යටතේ පුරාවිද්යා පශ්චාත් උපාධි ආයතනයේ ජ්යෙෂ්ඨ කථිකාචාර්ය රංජිත් බණ්ඩාර දිසානායක විසින් ඉබ්බන්කටුව මහා ශිලා සුසානයේ කැණීම් නැවත ආරම්භ කරන ලදී. එය මෙම සුසාන භූමිය සම්බන්ධව සිදුකළ පර්යේෂණ ඉතිහාසයේ තෙවන අදියරයයි. මෙම පුරාවිද්යාත්මක කැණීමේ දී මූලික අවධානය යොමු වූයේ ඉබ්බන්කටුව මහාශිලා සුසාන භූමියේ මූල ඓතිහාසික අවදියට අයත් මහාශිලා භූමි දර්ශනය (Megalithic Landscape) අධ්යයනය කිරීමයි. ඒ අනුව එහි නිර්මිත පරිසරය (built environment) හා ද්රව්යාත්මක සංස්කෘතිය (Material Culture) කෙරෙහි විශේෂයෙන්ම සැලකිල්ලක් දැක් වූ අතර තදාශ්රිත පරිසරය පිළිබඳ වාර්තා කිරීමට මෙම කැණීම මගින් හැකිවිය.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මෙහිදී අවධානය යොමු කරවනු ලැබූයේ මීට පෙර අවස්ථාවේ දී සොයා ගත් 21 සුසාන පොකුරට මඳක් බටහිරින් පිහිටි සුසාන ය. බටහිර පෙදෙසෙහි මතුපිට සුසාන ගර්භ 2 ක් දක්නට ලැබීම හා එහි පොළොවෙහි ස්වභාවය එම ස්ථානය තෝරා ගැනීමට හේතුවිය. මෙම කැණීමේ දී සුසාන ගර්භ 47 ක් අනාවරණය කරගැනීමට හැකි වූ අතර ශිලා මංජුසා (Stone cist) 26 ක් සහ බරණි (Clay urn) සුසාන 21 ක් මතුකර ගැනීමට හැකිවිය. මින් බරණි සුසාන 6 ක අභ්යන්තර කැණීම් සිදුකළ අතර ඒ සියලු බරණිවලින් අස්ථි කොටස්, පුරාණ පබළු සහ මෙවලම් යනාදි වශයෙන් මානවකෘති සොයා ගැනිණි.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මෙගලිතික් යන්නට ග්රීක භාෂාවෙන් විශාල ගල් යන්නට අර්ථ දක්වා ඇති අතර ගල් පුවරු උපයෝගී කොට ගෙන මෙම සොහොන් කොත් නිමවා ඇත. ඇතැම් සොහොන් කොත් ගල් පියන්වලින් වසා තිබුණු අතර එහි අභ්යන්තරයේ විවිධ ප්රමාණයේ මැටි භාජන තබා ඒවායේ මළවුන්ගේ අළු තැන්පත් කොට තිබුණි. මෙම මැටි බඳුන් විවිධ හැඩයන් ගත් අතර කාලරක්ත (කළු රතු) මැටිබදුන් විශේෂය (Black and Red Ware), හා රතු මැටිබදුන් විශේෂය (Red Ware), යනුවෙන් වර්ග දෙකකින් යුක්ත විය. මින් විශාල බරණි අයත් වූයේ රතු මැටි බඳුන් විශේෂයටයි. එවැනි විශාල බරණි 20 ක් පමණ ද කුඩා ප්රමාණයේ කළු රතු මැටි බඳුන් 30 කට අධික ප්රමාණයක් හමූ වූ බව ද සඳහන්ය.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">කැණිම් වාර්තාවේ දැක්වෙන පරිදි මෙහිදි අනාවරණය කරගත් මැටි බඳුන් ඒවා හමු වූ සන්දර්භ, භාවිතය හා ස්වභාවය අනුව කාණ්ඩ 4 ට වෙන් කරනු ලැබීය. </span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ඒකල බරණි (Solitary Urns) - මේවා විශාල භාණ්ඩ විය. සුසාන බඳුන් ලෙස භාවිත වී ඇත. සිරස් ආකාරයට තැන්පත් කොට ඇති මෙම බරණි පියනකින් (Lid cum bowl or Capstone) හෝ පියන්ගලකින් ආවරණය කොට තිබේ.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"> තරමක් විශාල බරණි (Main urns with serving ware in the cist) - මේවා ශිලාකුටීර සොහොන් අභ්යන්තරයේ තැන්පත් කොට ඇති ප්රධාන සුසාන භාණ්ඩයි. ඒවා සිරස් හෝ තිරස් ආකාරයට තැන්පත් කොට තිබේ. </span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">වත් සිරිත් භාණ්ඩ (Supplementary serving ware) - සුසාන ගර්භ අභ්යන්තරයේ තැන්පත් කොට ඇති විවිධ ප්රමාණ හා හැඩවලින් යුක්තය. </span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">පිදවිලි භාණ්ඩ (Secondary urns or Offering pots)</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මෙම කැණිමෙන් ලැබුණු බරණි ප්රධාන ප්රවර්ග (Burial type) දෙකකට අයත් වන අතර ඒවා ශිලා මංජුසා (Stone cist) සහ බරණි (Clay urn) සුසාන යනුවෙන් දක්වා ඇත. එමෙන්ම සුසාන වාස්තුවිද්යාව, ඉදිකිරීමේ ස්වභාවය, අන්තර්ගත සුසාන ද්රව්ය සහා සුසාන බඳුන් තැන්පත් කොට ඇති ආකාරය යන ලක්ෂණ අනුව ඒවා උප වර්ග 12 කට වර්ග කොට තිබේ.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ආයතාකාර හා චතුරස්රාකාර හැඩවලින් යුක්තව විවිධ ප්රමාණවලින් ශිලා මංජුසා සුසාන ගර්භ සමන්විත විය. එසේම පියන්ගල් රහිත හා පියන්ගල් සහිත යනුවෙන් සුසාන දෙයාකාරයකි. බරණි සුසාන වර්ග කිහිපයකි. එනම්, පියනක් සහිත බරණි සුසාන හා මතුපිටින් පියන්ගලක් තබන ලද සුසාන බරණි යනුවෙනි. කැණීමෙන් සොයාගැනුණු සොහොන්ගත කළ බරණි 47 අතරින් 21 ම මළවුන්ගේ අළු තැන්පත් වූ මැටි භාජනය.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">තඹ සහ යකඩ ලෝහයෙන් කළ මෙවලම් සහ විවිධ අමුද්රව්යවලින් හා හැඩවලින් යුතු පබළු වර්ග ද ටෙරාකොටා නිර්මාණ, මාල, වළලු, කරාබු ආදිය ද මෙහි දී හඳුනාගන්නට හැකි වූ අතර කානීලියන්, ඇගේඩ් යන දකුණු ඉන්දියානු කලාපයට ආවේණික විශේෂිත පබළුවලින් කළ ආභරණ අවශේෂ එයින් සොයාගත් විශේෂිත පුරාවස්තු අතරට අයත් වේ.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">සුසාන ගර්භ තුළ තැන්පත් කරන ලද පැරණි පබළු බොහෝ ප්රමාණයක් අනාවරණය කර ගැනීමට හැකිවිය. මෙම පබළු කැණිම් කරන අවස්ථාවේ දී මෙන් ම ගර්භයේ තිබුණු පස් ඉවත් කොට වියළි හා තෙත හැලීමේ දී හමු වූ බව සඳහන්ය. තිරාවාණ (Clear quarts) හා කානීලියන් (Carnilean) යන ඛණිජ වලින් පබළු නිමවා තිබුණු අතර මැටි මුවා පබළු (terra-cotta) ද හමූ වූ බව සඳහන්ය.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ඉබ්බන්කටුව සුසානය ශ්රී ලංකාවෙන් හමු වූ මූල ඓතිහාසික සුසාන භූමි අතුරෙන් විශාලතම සුසාන භූමියයි. මුල්කාලීන යකඩ යුගයට අයත් වූ මෙරටින් සොයා ගැනුණු මානව ජනාවාසය හා ඊට අනුබද්ධ සුසාන භූමිය ලෙස ඉබ්බන්කටුවට නුදුරින් සොයාගත් පොල්වත්ත නමින් හැඳින්වෙන ජනාවාස භූමිය නම් කළ හැකිය. ඉබ්බන්කටුව සුසාන භූමියට සමාන්තරව ඉබ්බන්කටුව වැවට ඉහළින් මෙම පොල් වත්තේ ජනාවාසයක අවශේෂයන් හඳුනාගත හැකිය. එම ජනාවාසයේ සිටි මිනිසුන්ගේ මළමිනී මෙහි මිහිදන් කරන්නට ඇතැයි යන්න අදහසයි. සීගිරිය සහ යටිගල්පොත්ත ප්රදේශ වලින් මෙම කාල වකවානුවට අයත් යැයි සැලකෙන සුසාන හමු වූවද මෙහි විශේෂත්වය වනුයේ ඉබ්බන්කටුවෙ මහශිලා සුසානය ඉතා විශාල වීමය.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">පූර්ව ඓතිහාසික සංස්කෘතියට අදාළ (එනම්: ක්රි.පූ.1000, අදින් වසර 3000කට පෙර) පැරණිතම සාධක ලෙස වාර්තා වන්නේ අනුරාධපුර ඇතුළු-නුවරිනි. විකිරණ මාන දින නියමය හා ඔක්ස්කැල් කාලනිර්ණය අනුව මේ සංස්කෘතිය ක්රි.පූ.1000 තරම් ඈතට දිවෙන බව ආචාර්ය ශිරාන් දැරණියගලගේ අදහසයි. එමෙන්ම මෙගලිතික සුසාන ආශ්රිතව පැරණිතම කාලනිර්ණ (ක්රි.පූ.800) දැනට කොක්එබේ ප්රදේශයෙන් ලැබී තිබේ.මධ්ය යාන්ඔය නිම්නය තුළ යකඩ හා තඹ කර්මාන්තය මෙන් ම රන් කර්මාන්තය ට අදාළ තොරතුරු ක්රි. පු. 800 පමණ කාලය වන විට ලැබීම ඉතා ම වැදගත් වේ.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">හුදෙකලා කඳු වැටයකින් වටව සරුපසින් යුතු භූමියක් ලෙස මධ්ය යාන්ඔය නිම්නය ආශ්රිත පූර්ව ඓතිහාසික අවධියේ දී එහි පරිසරය සැකසී තිබුණි. එසේනම් පරිසරය ඇසුරු කොට ගෙන පූර්ව ඓතිහාසික ජනාවාස ගණනාවක් ස්ථානගතව ඇති බව හඳුනාගත හැකිය. ගුරුගල්හින්න, දිවුල්වැව, කොක්එබේ, රඹෑව, වඩිගවැව, තම්මැන්නාගොඩැල්ල, පරංගියාවාඩිය යනාදිය එසේ පරිසර පද්ධතිය මුල්කොට ගෙන බිහි වූ ජනාවාසයන්ය. මෙවැනි හුදෙකලා කඳු හෝ ගොඩැලි සහිත භූවිෂමතාව නිසා ඒ පරිසරයේ ස්වාභාවික භූපතනයක් (Hollow) නිර්මාණය වී ඇති බවත් මේ භූපතන ඊසානදිග මෝසම් වර්ෂාව සක්රීය වීම සමඟ ජලය රැඳෙන ස්ථාන බවට පත්වන බවත් සඳහන්ය. පූර්ව ඓතිහාසික අවධියේ ජනාවාසවල ස්ථානගත වීම පිළිබඳ විමර්ශනය කිරීමේදී මෙවැනි භූපතන සහිත ස්ථානවල එම ජනාවාස ස්ථානගත වී ඇති බව මහාචාර්ය සුදර්ශන් සෙනෙවිරත්නයන්ගේ අදහසයි. ඔහු පෙන්වා දෙන්නේ ඉබ්බන්කටුව, ඉදමොරළුවවැව, පොම්පරිප්පුව යනාදි ස්ථානවලින් මේ ජනාවාස පිළිබඳව හඳුනාගත හැකි බවයි.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">දිවයිනේ විවිධ පෙදෙස්වලින් මෙවැනි සුසාන භූමි ඉතා බහුල ලෙස හමු වූව ද ඉබ්බන්කටුව මහාශිලා සුසානය අතීත මානව සමාජයේ එක් පැතිකඩක් නිරූපණය කරන ප්රබල සාධකයකි. මෙම තොරතුරු අනුව සනාථ වනුයේ අතීතයේ දී ශ්රී ලාංකිකයන් පූර්ව ඵෙතිහාසික යුගයේ දියුණු තාක්ෂණයකින් හෙබි සංස්කෘතියකට හිමිකම් කී මානව පිරිසක් බවය.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="font-family: sans-serif; text-align: justify;"><span style="font-size: large;">සිළුමිණ</span></p><p style="font-family: sans-serif; text-align: justify;"><span style="font-size: large;">2020 ජූලි 12</span></p><p style="font-family: sans-serif; text-align: justify;"><span style="font-size: large;">රුක්ෂිලා වෙත්තමුණි</span></p>රුක්ෂිලා වෙත්තමුණිhttp://www.blogger.com/profile/00339690323318813617noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2454185878418043502.post-53438148865470580492020-10-05T17:04:00.002+05:302020-11-14T08:24:02.878+05:30කටුවන ඕලන්ද කොටුව සඟවා ගත් ඉතිහාසය<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEigOmiFJj0gy5vQETslhE3HNy3PD5W06LHSeXwtjBU70-sO6cmPfPTcFHv3IIyWvD83k0wPy3UQ13kfexlepVtkoREndGfmVTe5TjiZPiPkwQ4aHF3VfxWJIV4fSa9Hu1MkP_uZ9LGiFg0/s1377/106294954_10207456965417712_3677431442963438414_o.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1377" data-original-width="639" height="698" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEigOmiFJj0gy5vQETslhE3HNy3PD5W06LHSeXwtjBU70-sO6cmPfPTcFHv3IIyWvD83k0wPy3UQ13kfexlepVtkoREndGfmVTe5TjiZPiPkwQ4aHF3VfxWJIV4fSa9Hu1MkP_uZ9LGiFg0/w323-h698/106294954_10207456965417712_3677431442963438414_o.jpg" width="323" /></a></div><br /><div style="text-align: justify;"> <span style="font-size: large;"><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;">මාතර සිට හක්මණ හරහා වලස්මුල්ලට පැමිණ, මිද්දෙනිය නගරය පසුකර වලස්මුල්ලේ සිට කිලෝ මීටර පහළවක් පමණ ගමන් කළ විට ඓතිහාසික කටුවන ලන්දේසි බලකොටුවට පිවිසිය හැකිය. කටුවන යනු අනාදිමත් කාලයක පටන් ඓතිහාසික භූමියක් බව මහාවංශය අනුව සනාථ වේ. 12 වන සියවසෙහි දි පරාක්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;">රමබාහු රජු හා සටන් වැදුණ සුගලා දේවියගේ සෙබලු රැඳී සිටි ස්ථානයක් ලෙස ද කටුවන පිළිබඳව සඳහන්ව ඇත.</span></span></div><p></p><span style="font-size: large;"><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">ලන්දේසි පෙරදිග ඉන්දීය වෙළෙඳ සමාගමට අයත් වූ උතුරු දිග සීමාවේ උඩරට රාජ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>යයේ දකුණු දිගට මායිම්ම පිහිටවන ලද විශාලතම බලකොටුව ලෙස කටුවන හැඳින්වෙන අතර එය ක්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රි. ව. 1697 දි ඉදිකරනු ලැබීය. රට අභ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>යන්තරයෙ පිහිටි වඩාත්ම හොඳින් ආරක්ෂා වී ඇති ලන්දේසි බලකොටුව වීම එහි ඓතිහාසික වැදගත්කම ඉහළ දැමීමට ඉවහල් වේ. ජර්මන් ජාතික සැලසුම් ශිල්පියකු වු ජොහාන් වුල්ෆ්ගෑන්ග් හෙයිත් ((Johann Wolfgang Heydt) ) 1734 දි බලකොටුවට පැමිණ එකල පැවති තත්ත්වය පිළිබඳව සඳහන් කරනුයේ බලකොටුව සමචතුරශ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රාකාර, කපරාරු කළ බිත්ති සහිත ගොඩනැඟිල්ලක් බවත් එහි සමචතුරශ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රාකාර හැඩය ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රතිමුඛ කොන් දෙකක මුරපලවල් (බැස්ටියන්) දෙකක් පිහිටීම හේතුවෙන් මඳක් විකෘති තත්ත්වයක් පෙන්නුම් කරන බවය. එසේම මෙම එක් මුරපලක කාලතුවක්කු හය බැගින් තිබූ බැව් ද සඳහන් කරයි.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">ඔහුගේ විස්තරයට අනුව කටුවන බලකොටුවේ බිම් සැලසුමෙහි ගොඩනැඟිලි පහත පරිදි ස්ථාපිත වී ඇත. එනම්, එයට ඇත්තේ එක් ඇතුළු වීමේ දොරටුවක් පමණි. දොරටුව අසලින්ම දකුණු පැත්තේ බලකොටුව අධිපති තැන වසන නිවාසය ඇත. ඔහු සාජන්ට්වරයෙකි. මෙය සමීපයේ තිර බිත්තිය දිගට ගබඩා ගෙයකි. සියලුම වර්ගවල බඩු ගබඩා කර ඇත්තේ මෙහිය. මෙහි කෙළවර වෙඩි බෙහෙත් ගබඩාවකි. ඊට යාබදව ඇත්තේ යුධෝපකරණ ගබඩාවයි. මෙය තට්ටු දෙකකින් යුත් ගොඩනැඟිල්ලකි. අනතුරුව ඇත්තේ කාලතුවක්කුකරුගේ නවාතැනය. මෙය ළඟට ඇත්තේ ආරක්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>ෂක භටයන්ගේ මුරපොළය. මෙම මුරගෙය කෙළවර ශල්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>ය වෛද්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>යවරයාගේ නවාතැනයි. බලකොටුවේ ගොඩනැගිලි ස්ථාපිත කර තිබෙනුයේ තුන් පැත්තක් ආවරණය වන ආකාරයෙන් පමණක් වීම විශේෂිත ලක්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>ෂණයකි. මෙහි මධ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>යයේ හතරැස් විවෘත මිදුලකි. කොටුවට ඇතුළු වන දොරටුවට වම් පැත්තෙන් ළිඳකි. එමෙන්ම හෙයිත්ගේ වාර්තාව අනුව බලකොටුවේ පිරිස් බලය 40 දෙනෙකුගෙන් පමණ සමන්විත වී ඇති අතර බලකොටුවේ වැසි වතුර බැසයාමට ක්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රමවේදයක් වූ බව ද සඳහන් ය. එහෙත් ආර්.එල්.බ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රොහියර් පවසන්නේ කටුවන බලකොටුවේ ලන්දේසීන් 30 ක ගෙන් පමණ යුත් කණ්ඩායමක් වාසය කළ බවය.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">දිගින් සහ පළලින් අඩි 150 ක් වන චතුරශ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රාකාර ගොඩනැගිල්ලක් වූ මෙහි ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රධාන කොටු පවුර පිටතින් අඩි 20 ක් පමණ උසින් යුක්තය. එහි අභ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>යන්තරය අඩි 8 සිට 12 දක්වා වෙනස් වන උසකින් සමන්විත වූ අතර ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රාකාරය විශාල ගල් කුට්ටි උපයෝගී කොට ගෙන හුණු බදාමයෙන් තනා ඇත. ගොඩනැගිල්ලට එක් ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රවේශ දොරටුවක් පමණක් තිබුණි. වම් පසින් බලකොටුව තුළ ඉතා උස් වූ ගොඩනැගිල්ලක් ස්ථාපිත විය. එහි ඔර්ලෝසුවක් ද සවිකර තිබී ඇත. එය යුද්ධෝපකරණ ගබඩාවට ඉහළින් දර්ශනය වූ බවත්, කොටුවේ ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රාකාරයට යාබදව දකුණු පසින් ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රධාන අණ දෙන නිලධාරියාගේ නිල නිවස පිහිටා තිබූ බවත්, බලකොටුව සම්බන්ධව ඇති ඓතිහාසික තොරතුරු ඇතුළත් සැලැස්මේ අන්තර්ගතය.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">ලන්දේසීන් කටුවන බලකොටුව ඉදි කිරීමේදී මූලික වශයෙන් අවධානය යොමු කරවන ලද අරමුණු දෙකක් විය. එනම් දකුණු මුහුදු තීරයේ සිය දේශ සීමාව හා කන්ද උඩරට දේශ සීමාව අතර කලාපයේ ආරක්ෂාව තහවුරු කර ගැනීම හා වාණිජ අරමුණු ඉටු කර ගැනීමේ දී කලාපීය භාණ්ඩ මිලදී ගැනීමේ මධ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>යස්ථානයක් ලෙස යොදා ගැනීමය. අගනුවර වූ මහනුවර සිට ලන්දේසීන්ගේ ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රධාන නගරයක් වූ මාතර දක්වා දිවෙන මාර්ගය ආරක්ෂා කරගැනීමට හා උඩරට සමග වෙළඳ සබඳතා ආරක්ෂා කර ගැනීමට ද මෙම බලකොටුව පවත්වා ගැනීමට හේතුවක් විය.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">බලකොටුවක් නිර්මාණය කිරීම උදෙසා සුදුසු පරිසරයක් කටුවන බලකොටුව අවට ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රදේශයේ පිහිටීම ද මෙහිදී සුවිශේෂි හේතුවක් වී ඇත. මෙහි රැළි බිම් සහිත භූමි ලක්ෂණ පෙන්නුම් කළ ද, බටහිර හා වයඹ දිග මායිම්වල තරමක් උස කඳු පන්ති පිහිටා තිබීම දැකිය හැකිය. ඒ අතරින් රම්මලකන්ද, හිඟුරකන්ද, කරවිලකන්ද ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රමුඛස්ථානයක් හිමිකර ගනී. වෙරළ ඉම දක්වා සමතලා භූමි ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රදේශයක් ලෙස බලකොටුවට නැඟෙනහිර දෙසින් වූ බිම් කඩ පැතිරීම බලකොටුවේ විශේෂත්වට හේතුවිය.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">ලන්දේසීන් විසින් නිර්මාණය කරනු ලැබූ හංවැල්ල හා අවිස්සාවේල්ල යන බළකොටුවලට සමගාමීව කටුවන බලකොටුව ඉදිකරන ලද මුත් වර්තමානය වන විට එම බළකොටු මෙතරම් ආරක්ෂා වී නැත.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">මහනුවර රාජ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>ය සමයේ උඩරට රාජ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>යයත්, මුහුදුබඩ ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රදේශයත් වෙන් කරන වැදගත් මුර පොළක් ලෙසට කටුවන බලකොටුව භාවිත විය. මුහුදුබඩ පළාත්හි ආරක්ෂක මර්මස්ථානවල බලකොටු ඉදිකිරීම විදේශිකයන් තම බලය පතුරුවාලීමටත් ආරක්ෂාවටත් උපයෝගි කරගනු ලැබීය. වෙරළාසන්න ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රදේශයන්හි ලන්දේසීන් විසින් ඉදිකර ඇති බලකොටු අතර ගාල්ල, මාතර, යාපනය, ත්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රිකුණාමලය හා කල්පිටිය ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රමුඛස්ථානයක් ගනී. ඔවුන් වෙරළ තීරයේ මෙන්ම රට අභ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>යන්තරයේ ද සිය යුද ශක්තිය විහිදුවා තම බලපරාක්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රමය තහවුරු කිරීමට කටයුතු කරනු ලැබීය. එසේ මුහුදු සීමාවට සැතපුම් 20 ක් පමණ ඈතින් පිහිටුවන ලද බලකොටු අතර කටුවන කදිම සාක්ෂියකි.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">කටුවන බලකොටුවක් වශයෙන් ගත් කළ කුඩා ආරක්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>ෂක මුරපළක් වශයෙන් ද ආහාර ද්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රව්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>ය හා වෙනත් අත්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>යවශ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>ය ද්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රව්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>ය එක්රැස් කරනු ලබන එසේම බෙදාහැරීමේ ගබඩා මධ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>යස්ථානයක් වශයෙන් ද ක්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රියාකර ඇති බව පැහැදිලිය.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">ආර්.එල්. බ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රෝහියර්ගේ සටහන්වල දැක්වෙන්නේ කැලෑවෙන් වට වූ මේ කුඩා බලකොටුවේ රන්පැහැති කෙස් ඇති, හිරු රැසින් දැවුණු සිරුරු ඇති ලන්දේසීන් තිස් දෙනෙක් ජීවත් වූ බවත්, ඔවුන් නියත වශයෙන් ම රටකින් පිටුවහල් කළ හෝ සිර කඳවුරක රැඳවූ පිරිස් මෙන් ජීවිතය ගත කළ බවත්ය. ඔවුන්ගේ එකම විනෝදාංශය වූයේ ගඟේ මාළු බෑමත්, මොණරුන් හෝ මුවන් දඩයම් කිරීමත්ය.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">මෙසේ කල්ගත වත්ම, මාර්තු මාසයේ එක් දිනෙක බලකොටුවේ භටයෝ රාත්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රි ආහාරය ගනිමින් සිටිය දී හදිසියේම මුරපළින් අනතුරු හැඟවීමේ සංඥාව නිකුත් වූ අතර ආහාර ගැනීම නවතා දැමූ ඕලන්ද සොල්දාදුවන් වහ වහා තමන්ගේ ස්ථාන කරා ළඟා විය. ඈත කඳුකරයේ දුර්ග මාර්ගය දෙසින් පහළට දිවෙන පන්දම් පෙළ අතරින් සිංහල වැසියන්ගේ ජය ඝෝෂා හඬත්, බෙර හඬත් නැගෙන්නට විය. එසේ වුව ද මෙම දසුනින් බලකොටුවේ අණ දෙන නිලධාරියා වූ ආනවුඩ් වාන් වර්ඩේ එතරම් කලබලයට පත්වූ බවක් පෙනෙන්නට නොතිබිණ. කන්ද උඩරට රජුගේ සේනා සිය බලකොටුවට පහර දෙන්නේ නම් ඊට සැලකිය යුතු කාලයක් ගනු ලබන්නේය යන්න ඔහුගේ නිගමනය වීම ඊට හේතුව විය. නිදිවර්ජිතව සිටි ඔහු සිය බලකොටුවට නිසැකවම ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රහාර එල්ල කිරීම සඳහා මෙම පිරිස පැමිණ ඇති බැව් වටහා ගත්තේය. එවැන්නකට මුහුණ දීමට තරම් ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රබල ආත්ම ශක්තියක් ඔහු සතු විය. එබැවින් පැයකට පමණ පසු භටයන් හය දෙනකු මුරට තබා සෙසු පිරිස් හට නින්දට යැමට ඔහු අවසර ලබා දුණි. කිසිදු අනතුරකින් තොරව එදින රාත්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රිය පහන් විය. පසු දින උදෑසන අවදි වූ සෙසු සොල්දාදුවන් යුහුසුළුව සිය ස්ථානයන් කරා ගොස් සිංහල හමුදා සේනාවන්ට පෙනෙන පරිදි පෙළ ගැසුණහ. සතියක් පමණ ගත විය. අවස්ථා කිහිපයක දී බලකොටුවට පහර දෙන ලෙසින් සංඥා නිකුත් කළ ද ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රහාර එල්ල කිරීමක් සිදු නොවීය. එහෙත් ලන්දේසි හේවායන් හට රාත්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රි නින්දක් නොවීය. ඇතැම් රාත්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රියක බලකොටුව මුරකරන්නන් හට සිංහල භටයන් මරණීය ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රහාර එල්ල කිරීම ඊට හේතුවයි. කටුවන කොටුවේ ඕලන්දයන් දුබල කිරීමේ සැලසුම් සහගත ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රයත්නයක් මෙසේ දියත් කළ සිංහල සේනාවෝ එය අතිශය සාර්ථක මෙහෙයුමක් බවට පත්කර ගැනීමට සමත් විය.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">අනතුරුව එක් හිමිදිරි උදෑසනක මෙම බලකොටුව තරණය කිරීම ආරම්භ කළ දේශීය ජනයා උණ බම්බුවලින් සකසන ලද හිනිමං ආධාරයෙන් අඩි 15 ක් පමණ උසැති කොටු පවුර තරණය කළ අතර තවත් පිරිසක් කොටුව වටකර ඒ දෙසට වෙඩි ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රහාර එල්ල කරන්නට විය. දේශීය වැසියන්ගේ ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රහාරයකට මුහුණ දීමට තරම් ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රමාණවත් පිරිසක් කටුවන කොටුවේ නොවීය. එතෙක් එල්ල වූ ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රහාරයන්ගෙන් එකොළොස් දෙනෙකු මියගොස් සිටි අතර සෙසු පිරිස් අතරින් කිහිප දෙනකු දැඩි ලෙස තුවාල ලබා සිටියහ. එසේම කොටුව තුළ වූ වෙඩි බෙහෙත් සංචිතය ද නිමාවට පත්ව තිබිණ. එබැවින් තවදුරටත් ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රහාරයකට නොගොස් උපක්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රමශීලි විය යුතු බව අණ දෙන නිලධාරියාගේ අදහස විය. ඒ අනුව දේශීයයන්ට පහර නොදිය යුතු බවත් සියලු ද්වාර විවර කළ යුතු බවත් එක් ඕලන්ද සොල්දාදුවකු පමණක් කොටුවේ රැඳී සිටිය යුතු බවත් ඔහු සිය සොල්දාදුවන් වෙත දන්වන ලදී. රාත්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රිය වන විට කොටුවේ ද්වාර විවර කර ඇති බව දැක්වීමට එහි ගිනිමැලයක් දල්වන ලෙසත් ඔහු අණ කළේය. ගිනිමැලයේ ආලෝකයෙන් බලකොටුව දෙසින් කිසියම් උගුලක් අටවා ඇතැයි සිතූ සිංහල සොල්දාදුවෝ පසු බසින්නට වූහ. පසු දින පහන් වන විට සිංහල හමුදාවෝ ගිරි දුර්ගය දිගේ ආපසු ගමන් කරනු දුටු වාන් වර්ඩේ අණ දෙන නිලධාරියා සැනසුම් සුසුමක් හෙළන්නට ඇත.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">ඈතින් යුද බෙර හඬ ඇසෙත්ම තැන් තැන්වල විසිරී සිටි ලන්දේසීහු කොටුව තුළට වැද දොරගුළුලා කොටු පවුර තද කොට සතුරාට ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රතිප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රහාර දීමේ සටනට සූදානම් වූහ. කොටුව වටා රැකවල් දැමූ අපේ හමුදාවෝ කොටුවෙ තාප්පයට මදක් දුරින් ශක්තිමත් ලෙස විශාල අට්ටාලයක් බැඳ ඒ මත කාලතුවක්කු සවිකර දිවා රාත්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රි නොකඩවා කොටුව තුළට වෙඩි තැබූහ. මෙසේ ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රහාර එල්ල වන තෙවන දිනය වන විට කොටුව දෙසින් සමාදාන වීම හෝ යටත් වීමේ සංකේතය ලෙසින් සුදු කොඩියක් ලෙළ දිණි. ඒ සමගම කොටුවේ ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රධාන දොරටුව ද විවර විය. ආරක්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>ෂක භටයන් පිරිවරාගත් යුද්ධ හමුදාවත් සමග දිසාවේ, කොටුව තුළට පැමිණ අසුන් ගත් අතර කොටුවේ ඉතිරිව සිටි සියලු පිරිස් හට සිය නිල ඇඳුමින් සැරසී ඉදිරියට පැමිණෙන ලෙසත් යටත් වන ලෙසත් ඔහු නියෝග කළේය. ලන්දේසි හමුදාව හිස නමා එම නියෝගය පිළිගනු ලැබීය. මෙම කොටුව තුළ සිට තමන් කුමක් කළේ දැයි ඔහු ඕලන්දයන්ගෙන් විමසීය. එයට පිළිවදන් දී ඇත්තේ ජා මිනිසුන් අට දෙනෙකු පමණි. ඔවුන්ගෙන් සයදෙනෙක් මෙහෙකරුවන් බවත් ඉතිරි දෙදෙනා හොරනෑ පිඹීම සහ බෙර වැයීම සිදුකරන බවත් පවසා ඇත. නිහඬව සිටි සියලු දෙනා මහ රජුගේ රාජධානියට විරුද්ධව සටන් කළවුන් බැවින් කැලයට රැගෙන ගොස් මරා දැමූහ. පෙර කී ජා මිනිසුන් අට දෙනා සිර භාරයට පත්විය.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">ක්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රි.ව 1761 පෙබරවාරි මස 06, 07, හා 08 යන තෙදින පුරා කාලතුවක්කු ද උපයෝගී කර ගනිමින් සිංහල සේනාව විසින් එල්ල කර ඇති අඛණ්ඩ ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රහාරය සමඟ කටුවන බලකොටුවේ අවසානය උදාවිය. 1761.02.08 වන දින මේ බලකොටුව සිංහල හමුදාව අත්පත් කරගන්නා ලද අතර මෙම ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රහාරයෙන් කොටුවේ ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රධාන දොරටුව මෙන්ම අභ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>යන්තර ගොඩනැගිලි ද විනාශ විය. සිංහල රණකාමීන් තම යුද ශක්තිය මෙන්ම උපාය ඥානය ද යොදා ගනිමින් කොටුව විනාශ කිරීමට හේතු වූයේ උඩරට රාජ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>යයට මෙම ස්ථානයේ සිට සංවිධානය වී පහර දීමට ඉඩ ඇති බවට සැක කළ බැවිනි.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">මහනුවර මහා වාසලේදී කටුවන සටන ජය ගැනීම සඳහා සහභාගී වූ සබරගමුවේ ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රධානින් 15 දෙනෙකුට පමණ නින්දගම් ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රදානය කළ බව කියැවේ.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">නටබුන්ව පැවති බලකොටුව 1980 දී පුරාවිද්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>යා ස්මාරකයක් ලෙස ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රකාශයට පත් වූ අතර 2007 දී නෙදර්ලන්ත රජය හා පුරාවිද්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>යා දෙපාර්තමේන්තුව එක්ව කටුවන කොටුවෙ සංරක්ෂණ ව්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>යාපෘතියක් ද ක්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රියාත්මක කරන ලදී.</div></span></span><div style="text-align: justify;"><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><div><div style="text-align: justify;"><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: x-large;">සිළුමිණ</span></div><span style="font-size: large;"><div style="text-align: justify;"><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;">2020 ජුනි 28</span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">රුක්ෂිලා වෙත්තමුණි</div></span></span></div>රුක්ෂිලා වෙත්තමුණිhttp://www.blogger.com/profile/00339690323318813617noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-2454185878418043502.post-86440550401228260112020-10-03T09:35:00.005+05:302020-11-14T08:24:02.983+05:30නැගෙනහිර උරුමය හෙළිකරන ඓතිහාසික ප්රෞඪත්වය<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgiyTy9j8Vl1JunGWDXHrQHUvCnCsmQI4HFpS3WzdYVRWiD-8QnlzqnUSZNrW1S2R3wyxilFZyxFc15fRAbJvwnLnnUqnmZHinAwjy_avuzZZrDmxOIu1KkEOQOXKTqIbL-UpGfSgc83YQ/s1458/inbound7005794131764323783.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="1458" data-original-width="632" height="597" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgiyTy9j8Vl1JunGWDXHrQHUvCnCsmQI4HFpS3WzdYVRWiD-8QnlzqnUSZNrW1S2R3wyxilFZyxFc15fRAbJvwnLnnUqnmZHinAwjy_avuzZZrDmxOIu1KkEOQOXKTqIbL-UpGfSgc83YQ/w274-h597/inbound7005794131764323783.jpg" width="274" /></span></a></div><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">පාචීනපස්ස හා උත්තරපස්ස ලෙස අරුත් ගැන්වෙන නැගෙනහිර හා උතුරු පළාතට අම්පාර, මඩකලපුව, ත්රිකුණාමලය, වව්නියාව, මුලතිව්, මන්නාරම, කිලිනොච්චි හා යාපනය යන දිස්ත්රික්ක අයත්ය. මහවැලි ගඟ, මෙම ප්රදේශ දෙක වෙන් කරන සීමාව වූ අතර එය අවසානයේ දී නැගෙනහිරට ගලා ගොස් මිණිපේ පෙදෙස හරහා ත්රිකුණාමලයේ ගෝකණ්ණතිත්ථ නමින් හැඳින් වූ කොට්ඨසාර (කොඩ්ඩියාර්) දෙසින් මුහුදට ගලා බසී.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">නැගෙනහිර පළාතේ වැඩි කොටසක් නියෝජනය කරනුයේ රෝහණ දේශයයි. මහවැලි ගඟෙන් උතුරින් රජරටත් (පිහිටි) දකුණෙන් රෝහණයත් පිහිටා ඇත. වර්තමානයේ නැගෙනහිර පළාතේ දකුණු සීමාව කුඹුක්කන් ඔය ලෙසට සැලකේ. කකුධ නදී, කකුබන්ධ නදී, කුඹුබන් නදී ආදි වශයෙන් කුඹුක්කන් ඔය ව්යවහාර විය.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">අතීතයේ දී දිගාමඩුල්ල නමින් හැඳින් වූ අම්පාර දිස්ත්රික්කය වර්තමාන බෙදීම් අනුව නැගෙනහිර පළාතට අයත් වන අතර මඩකලපුව, පොළොන්නරුව, බදුල්ල, මොනරාගල හා හම්බන්තොට දිස්ත්රික්කයන්ට සීමා මායිම් වේ. මෙහි පරිපාලන කටයුතු අම්පාර, දෙහිඅත්තකණ්ඩිය, මහඔය, පොතුවිල්, අක්කරපත්තුව, ඉරක්කාමන, දමන, පදියතලාව, උහන, සමන්තුරය, ලාහුගල හා අට්ටාලච්චේනය යන ප්රාදේශීය ලේකම් කොට්ඨාස හරහා සිදුවේ. අම්පාර පෙදෙසේ ඇති විශේෂත්වය වූයේ මෙම කලාපය පුරා විසිරී ඇති වඩාත් උස් නොවූ පර්වත මුදුන් ආශ්රිතව වෙහෙර විහාර ඉදිකර තිබීමයි. පැරණි සෙල්ලිපි වල දැක්වෙන ස්ථාන නාම හා වාරි නාම අනුව මෙම පෙදෙස ජනාවාසව පැවති බවට කදිම සාධකයකි. ඓතිහාසික ජනාවාසරකරණය පිළිබඳ සාධක සපයන සෙල්ලිපි, ස්ථානගත වී ඇති බොහෝ පෙදෙස් අතර ගනේගම කන්ද, උහන, වේරපුදාව, සන්ගමන්කන්ද, මුල්ලිකුලම්මලේ, පොකුණු දෙන, කොණ්ඩවටවන, රජගල යානාදි ස්ථාන විශේෂ වශයෙන් දැක්විය හැකිය. </span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ක්රි.ව. 9-10 සියවස් වලදී එකල මෙරට පැවති සමාජ, ආර්ථික තත්ත්වය පිළිබඳ කරුණු අනාවරණය කර ගැනීමට අම්පාර පිහිටි කොණ්ඩවටවන ටැම් ලිපිය ඉවහල් වේ. මෙම ලිපිය මඟින් දිගාමඩුල්ලේ ඇරෑගම හි පාලනය සම්බන්ධව පනවන ලද නීති පිළිබඳ අවබෝධයක් ලබාගැනීමට හැකි වන අතර ප්රාදේශීය පාලනය, බඳු එකතු කිරීම් හා බැඳුණු තොරතුරු දැකගත හැකිය. එය IV වන දප්පුල රජු කල පිහිටුවන ලද ටැම් ලිපියකි.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">කුමන ජාතික වනය ආශ්රිතව පිහිටා ඇති බෝවත්තේගල හා කොට්ටදැමූහෙල සෙල් ලිපි අනුව අනුරාධපුර යුගයේ දී මෙම පෙදෙස රුහුණේ ක්ෂත්රීයන් විසින් පාලනය කරන ලදැයි යන්න සඳහන්ය. අම්පාර පිහිටි සෙල් ලිපි විශාල ප්රමාණයකින් මෙරට පාලනය කළ රජවරු පිළිබඳ තොරතුරු බහුතරයක් අනාවරණය කර ගැනීමට හැකිය. ක්රි.ව. 650 දි පමණ රුහුණ පාලනය කළ දප්පුල රජු රුහුණු විහාරය කරවන ලද බවත් වර්තමානයේ එය මඟුල් මහා විහාරය යැයි හඳුනා ගැනීමටත් සෙල්ලිපි ඉවහල් විය. එමෙන්ම මහාදාඨික රජු අම්පාරෙ දකුණු දිශානුගතව පිහිටි කුඹුක්කන් ඔය ආසන්නයේ සමුද්ද විහාරය නමින් විහාරයක් කර වූ බව දැක්වේ. එය සමුද්රගිරි විහාරය නමින් වත්මනේ ව්යවහාර වේ. </span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">අම්පාර ආශ්රිතව සියයකට අධිකව පෞරාණික ස්ථාන හඳුනා ගැනීමට හැකිය. ඒ අතර රජගල, දීඝවාපිය, සමන්ගල (බ්රාහ්මී අක්ෂර වලින් යුතු සෙල්ලිපි සහිත කටාරම් කෙටූ ගල් ලෙන් සමූහයක් ඇත), සමනබැද්ද, මඟුල් මහා විහාරය, කුඩුම්බිගල, නීලගිරිය, මුහුදු මහා විහාරය, ශාස්ත්රවෙල විහාරය, පරගහකැලේ නටබුන්, ලාහුගල කොටවෙහෙර, කඳුරුගොඩ, හෙනානිගල, නුවරගල කන්ද, ගොනාගොල්ල (පැරණි සිතුවම් ඇත), පියංගල ආරණ්ය සේනාසනය , පියංගල චිත්ර ලෙන, වැද්දාගල කන්ද නටබුන්, හීතවන්නිය කඳුබෑවුම, කොටිගල නටබුන්, බුද්ධංගල ආරණ්ය සේනාසනය, කොණ්ඩවටවන නටබුන් හා ටැම් ලිපිය, නියුගුණ විහාරය යනාදි ස්ථාන ප්රධාන කොට දැක්විය හැකිය.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">නැගෙනහිර පළාතට අයත් අනෙක් දිස්ත්රික්කය වන මඩකලපුව ද පෞරාණික නටඹුන් බහුල ලෙස විසිර පවත්නා භූමි පෙදෙසකි. සියඹලාදීපය යන්න අරුත්ව පුලියන්තිව් යන්න ද්රවිඩ භාෂාවෙන් ද මඩ බහුල කලපුවක් සහිත වූ බැවින් මැටි කලපු වී පසු කලෙක මඩකලපු වූ බව ද අදහසයි. එච්. සී. පී. බෙල්ගේ සටහන අනුව 1766 දී පෙරදිග ඉන්දියාවේ ලන්දේසි සමාගම මෙරට සමඟ අත්සන් තබන ලද ගිවිසුමේ සටහන්ව තිබෙන්නේ මඩකලපුව එම කාල වකවානුවේ දී කඳුකර පළාතට අයත්ව පැවති බවය. කඩඉම් පොතෙහි, මුල්කාල වකවානුවේ දී මඩකලපුව ඇතුළු පෙදෙස දීඝවාපිය ලෙස හැඳින්වූ බවත් 1833 ඔක්තෝම්බර් 01 දින කරන ප්රකාශයකින් සමස්ත දිවයිනම පළාත් පහකට කට බෙදා ඊට අදාළව ප්රදේශ නම් කළ බවත් දැක්වේ.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මඩකලපු ප්රදේශයට මුස්ලිම් ජනයා ව්යාප්ත වූයේ යැයි සැලකෙන්නේ ක්රි.ව. 8 වන සියවසේ දී මෙරටට පැමිණි අරාබි වෙළෙන්දුන්ගෙනි. එසේම පෘතුගීසින් විසින් 1622 දී මඩකලපුව අල්ලා ගත් අතර ඔවුන්ගේ ආගම ප්රචාරය කිරීම සඳහා එහි විසූ ද්රවිඩ ජනයා යොදා ගත් බව ද සඳහන්ය. පසුව 1639 දී ලන්දේසීන් මඩකලපුවේ බලය අත්පත් කරගත් අතර ඉංග්රීසි පාලන සමය වනතුරුම ලන්දේසීන් තම පරිපාලන කටයුතු මෙහෙය වනු ලැබූයේ එහි වූ බල කොටුවේ සිටය. නැගෙනහිර පළාතේ දිසාපතිවරයකු වූ R.A.G. Festing 1918 දී, කනගරත්නම් ගෙ මඩකලපුව විස්තරයට පෙරවදන ලියමින් ප්රකාශ කරනු ලැබූයේ, අතීතයේ දී සිංහල ජනයාගෙන් පිරී පැවති ප්රදේශයක් වූ මඩකලපුව තුළ තිබූ බොහෝ පෞරාණික නටඹුන් සියසින් දුටු බවය.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මඩකලපුව ආශ්රිතව දක්නට ලැබෙන පෞරාණික ස්ථාන අතර මඩකලපුව ලන්දේසි කොටුව ප්රමුඛස්ථානයක් හිමිකර ගන්නා සේම කල්අඩි පාලම හා සම්බන්ධ පැරණි මාර්ගය, පුළුකුණාව රජමහා විහාරය, මඩකලපුව ප්රදීපාගාරය, රූගම වැව, කුසලානකන්ද, කලුදුපොතනමලේ, කොකාගල, එරුවිල, වහෙර උඩුමහලේ නටබුන් හා මාමංග පුල්ලෙයාර් දේවාලය යනාදිය ප්රධාන කොට සඳහන් කළ හැකිය. </span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ත්රිකුණාමලය දිස්ත්රික්කයේ ද පුරාවිද්යාත්මක වටිනාකමින් අනූන වැදගත් ස්ථාන රැසක් පවතී. පදවි ශ්රීපුර, ත්රිකුණාමලය, සේරුවිල, වෙරුගල්, කඩවත්සතර, කුච්චවේලි, ගෝමරන්කඩවල යන ප්රාදේශීය ලේකම් කොට්ඨාස යටතේ එහි පරිපාලනමය කටයුතු සිදුවේ. ත්රිකුණාමලය පුරා විසිරි ඇති පෞරාණික ස්ථාන අතර රන්මඩු රජ මහා විහාරය, ලංකාපටුන සමුද්රගිරි විහාරය, සේරුවිල මංගල රජමහා විහාරය, පාෂාණ පබ්බත විහාරය, කන්නියා (කින්නියා) උණුදිය ළිං, ත්රිකුණාමලය කොටුව, අසිරිමලේ රජමහා විහාරය, තිරියාය වටදාගෙය, වෙල්ගම් වෙහෙර, රිදී කන්ද (පැරණි ආරාම සංකීර්ණයක්) හා රංගිරි උල්පත විහාරය (පැරණි ආරාම සංකීර්ණයක්) යනාදිය පුමුඛස්ථානයක් ගනී.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">සංවිධානාත්මකව සිදුකරනු ලබන පුරාවස්තු හානිය අද ඉතා බරපතළ තත්ත්වකට පත්ව ඇත. ත්රිකුණාමලය, ජිලාන්කුලම, කුච්චවේලි, තඹලගමුව, සේරුවිල, කින්නියා වැනි ප්රදේශ එසේ අවධානමට ලක්වුණු ස්ථාන අතර ප්රමුඛස්ථානයක් ගනී.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">කුච්චවේලි හි පුරාවස්තු රැසක් ත්රිකුණාමලයෙ මනරම් වෙරළ තීරයක් වන නිලාවැලි ප්රදේශයට උතුරු දෙසින් පිහිටා ඇත. මුහුදු ඛාදනය හේතුවෙන් මෙම නටඹුන් ශිඝ්ර ලෙස විනාශ වෙමින් පවතී. මෙම ප්රදේශය තපස්සු භල්ලුක වෙළෙඳ දෙබෑයන් ලංකාවට ගොඩ බැස්ස ස්ථානය යැයි සැලකෙන අතර එය වර්තමානයේ කල්ලරාම යනුවෙන් හඳුන්වයි. </span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">1979 දි පුරාවිද්යා දෙපාර්තමේන්තුව කුච්චවේලි පුරාණ රජමහා විහාරය සම්බන්ධව අවධානය යොමුකොට එහි ආරක්ෂාව වෙනුවෙන් ක්රියා කරන්නට උත්සාහ දරන ලද අතර 1984 දි කුච්චවේලි ආසන්නයේ පිහිටා තිබූ තානායම පුරාවිද්යා දෙපාර්තමේන්තුවට පවරා ගැනීම සිදුකරගනු ලැබීය. එසේම පිච්ච මල් විහාරය නමින් ද මෙම විහාරය හැඳින්වේ. 2013 අගෝස්තු 13 දින අංක 1823/73 දරන ගැසට් නිවේදනය මගින් පිච්චමල් විහාරයේ පිහිටි පැරැණි දාගැබ හා ලෙන් ඇතුළු අවශේෂ පුරාවිද්යා ස්මාරකයක් වශයෙන් ද ප්රකාශයට පත් කෙරිණි.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">1998 වසරේ දි දීඝවාපිය ප්රදේශයේ ඉඩම් බෙදීමක් සිදු කිරීමට දරන ලද උත්සාහයක් සමාජයෙන් එල්ල කරන ලද දැඩි විරෝධය හේතුවෙන් නතර කරන්නට සිදුවිය. දීඝවාපියෙන් පසුව දැවැන්ත ලෙස බෞද්ධ උරුමයන් සංහාරය සිදුවූයේ අක්කරපත්තුවේය. අම්පාර දිස්ත්රික්කයේ අක්කරපත්තුව - ආලියඩිවේම්බු ප්රාදේශීය ලේකම් කොට්ඨාසයේ පිහිටා තිබෙන ඵෙතිහාසික දාගැබක් ඩෝසර් කර විනාශ කිරීම මින් ප්රධාන තැනක් ගනී.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මොට්ටයාගල පර්වතය පාමුල තිබූ ඉපැරැණි ගරා වැටුණු චෛත්යයක් ද 2012 වසරේ සැප්තැම්බර් මස දි එම ස්ථානයේ ගොවිතැන් කටයුතු කළ පුද්ගලයකු විසින් ඩෝසර් කර දමා විනාශ කරණු ලැබීය. මෙම ස්ථානය ඓතිහාසික තොරතුරු ඇතුළත් පුදබිමක් වන අතර රජවරුන්ගේ නොමද අනුග්රහය ලද භූමියක් බව ද සඳහන්ය. මහානාග, යඨාලතිස්ස, ගෝඨාභය, කාවන්තිස්ස යන රජවරුන්ගේ තොරතුරු ඇතුළත් සෙල්ලිපි මෙහි දක්නට ඇත. එමෙන්ම මෙම ස්ථානය මොට්ටයාපල්ලු හා මොට්ටයාමල නමින්ද හැඳින්වේ. පියගැට පේළි ඔස්සේ පර්වතයට නැගිය යුතු අතර කටාරම් සහිත ලෙන්, පොකුණු මෙන්ම පර්වතය මුදුනේ පෞරාණික ලක්ෂණ විද්යාමාන වන දාගැබ් හා ගොඩනැගිලිවල සලකුණු ද දක්නට ලැබේ. </span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මෙම පර්වතයේ සඳහන් සෙල්ලිපියෙහි අන්තර්ගතය ලෙස සෙනරත් පරණවිතානයන් පෙන්වා දෙනුයේ දසභානික පරම්පරාවට අයත් (කතරගම ක්ෂත්රීයන්ගේ පරම්පරාව විය හැකිය) උපථර නාග නාග නම් රජකෙනෙක් ගමිණි තිස්ස විහාරය කරවා පැමිණ නොපැමිණ සංඝයාට පූජා කළ බව ය.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"> මෙම පෙදෙසේ ඇති ස්ථාන අතර උස් පර්වතයක පිහිටි සෙම්බුමලේ විහාරය ද විශේෂ ස්ථානයක් ගනී. එම පුදබිම වටා ඓතිහාසිකමය වටිනාකමකින් යුත් ආරණ්ය සේනාසන කිහිපයක් දර්ශනය වේ. බඹරගල වන සෙනසුන සෙම්බුමලේ සෑයට නැගෙනහිර දෙසින් ද දෙඹරගල වන සෙනසුන උතුරින් ද වසන්වැව චෛත්යය බටහිරෙන් ද, තිරියාය සහ රංගිරි උල්පත ඊසාන දිසාවෙන් ද සෙම්බුමලේ වටා මෙලෙස පිහිටා ඇත. </span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">අක්කර දෙසීයක පමණ වපසරියක පැතිරුණු භූමියක් පර්වතය සිසාරා දක්නට ඇති අතර එම භූමිය පුරාම ඓතිහාසික වටිනාකමකින් යුත් සාධක බහුලව දක්නට තිබේ. එහි ස්තූපය පිහිටි මළුවට පිවිසීමේ දොරටුව බටහිර දිශානුගතව ඇත. එසේම හුණු ගලින් නෙළන ලද හිටි පිළිමයක් නැගෙනහිර දෙසට වන්නට දැකගත හැකි වුවද එම පිළිමයේ හිස විනාශයට පත්ව තිබේ. එහි සිවුරේ රැළි මැනවින් නිරූපණය කොට ඇති අතර එක් හස්තයක් අස්ථානගතය. ඊට නුදුරින් පොකුණු දෙකක් ද ගොඩනැගිල්ලක ශේෂ වූ නටබුන් ද ස්තූපයට ඊසාන දෙසින් දර්ශනය වේ. එසේම උස් ගල් කණු නවයකින් යුක්ත විශාල ගොඩනැගිල්ලක නටඹුන් ද දැකගත හැකිය. හුණු ගලින් නෙළන ලද පාද ලාංඡනයක් දාගැබට නැගෙනහිරින් ඇති අතර ගොඩනැගිලි පාදම් කිහිපයක කොටස් ද මතුව ඇත. </span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මෙලෙස වසර ගණනාවක් මුළුල්ලේ දැඩි අවධානමකට හා ව්යසනයන්ට ලක්ව ඇති පුරාවිද්යාත්මක වශයෙන් වටිනාකමක් උසුලන පෞරාණික ස්ථාන රැසකින් සමන්විත නැගෙනහිර පළාතේ පුරාවස්තු ආරක්ෂා කිරීමට ජනාධිපති කාර්යසාධක බලකායක් පත් කරමින් කාලීන අවශ්යතාවයක් සපුරාලීම අතිශය ප්රශංසා සහගතය. තවද පුරාවිද්යා දෙපාර්තමේන්තුවේ සහය ද ඇතිව ක්රියාත්මක වන මෙම වැඩපිළිවෙළ මගින් එම පළාතේ පුරාවස්තු විධිමත්ව සමීක්ෂණය කර ආරක්ෂා කිරීම ද කඩිනමින් කළ යුතු සේම මෙම ක්රියාවලිය පිළිබඳ සැමගේම අවධානය ද යොමුවිය යුතුව ඇත. </span></p><p style="font-family: sans-serif; text-align: justify;"><span style="font-size: large;">සිළුමිණ</span></p><p style="font-family: sans-serif; text-align: justify;"><span style="font-size: large;">2020 ජුනි 21</span></p><p style="font-family: sans-serif; text-align: justify;"><span style="font-size: large;">රුක්ෂිලා වෙත්තමුණි</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"> </span></p>රුක්ෂිලා වෙත්තමුණිhttp://www.blogger.com/profile/00339690323318813617noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2454185878418043502.post-65421976276157790982020-09-30T20:03:00.000+05:302020-11-14T08:24:03.083+05:30යාපා පටුනේ රැකගත යුතු උරුම<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjq9YpmHOAK7E2a8NdupZoin_l7N4Zrqp6KPpRMsb1e3-IB2xcr39c5peKqB4_4mfDMLKti2YrGlWvjO_m3wTlQPGkqfUPrUhdhKGapt3txI8ruOiZapqrItAIAFZytroDS2U6rGekRWJI/s2015/inbound4681432541582673323.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="2015" data-original-width="1020" height="538" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjq9YpmHOAK7E2a8NdupZoin_l7N4Zrqp6KPpRMsb1e3-IB2xcr39c5peKqB4_4mfDMLKti2YrGlWvjO_m3wTlQPGkqfUPrUhdhKGapt3txI8ruOiZapqrItAIAFZytroDS2U6rGekRWJI/w320-h538/inbound4681432541582673323.jpg" width="320" /></span></a></div><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">අලිමංකඩ පටු තීරුවට මායිම් වු වෙනම ප්රදේශයක් ලෙස උතුරු පළාතට අයත්ව පිහිටි යාපනය දිස්ත්රික්කයේ නියෝජිත භූමිය අර්ධද්වීපයක් ලෙස හඳුනාගත හැකිය. උතුරු මුහුදු තීරය සිසාරා පැතිරුණ යාපනය, කිලිනොච්චි, මුලතිව් හා මන්නාරම යන දිස්ත්රික්ක වලින් යාපනය අර්ධද්වීපය සමන්විතය. වර්ග කිලෝමීටර් 1025 ක් පුරා ව්යාප්ත වූ යාපනය දිස්ත්රික්කය උතුරු දෙසින් කරෙයිනගර් සිට වල්ලිපුරම් දක්වා පුළුල්ව විහිදෙන අතර, දකුණු දෙසට වන විට එය ක්රමයෙන් පටු වේ.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ක්රි.ව. 14 වන සියවසේ පමණ සිට යාපනය, යාල්පානම් යන්න භාවිතයට පැමිණ ඇත. මෙම ප්රදේශය යාල්පානයන් පට්ටනම් ලෙස ක්රි.ව. 1435 විජයනගර රජ පරපුරේ තමිල්නාඩු තිරුමනික්කුක්ලි ශිලා ලිපියේ දැක්වේ. සිංහල සංදේශ කාව්යයන් හි යාපා පටුන නමින් හඳුන්වා ඇති අතර යාල්පානම් ලෙස දෙමළ සාහිත්ය මූලාශ්රවල යාපන රාජධානිය සඳහන්ය. නම්පොත නම් කෘතියෙහි දෙමළපට්ටනම ලෙසින් උතුරු දිග ප්රදේශය නම්කර තිබේ.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මයෝසීන චාතුර්ථික අවදියට අයත් භූමි නිර්මාණයකට උරුමකම් කියන මෙහි රතු, දුඹුරු පස්, රතු හා දුඹුරු වැලි, වෙරළ සහ වැලිවැටි, අවසාධිත හුණුගල් දැකිය හැකි කලාපයකි. ප්රාග් ඓතිහාසික අවදියේ සිට මානව ක්රියාකාරකම්වලට ලක්වුණු ප්රදේශයක් වූ යාපනය අනුරාධපුර සිට යටත් විජිත පාලන සමය දක්වාම විවිධ කාලරාමු නියෝජනය කරන පුරාවිද්යාත්මක සාධක බහුල ලෙස සමන්විත භූමියකි. යාපනය, කරෙයිනගර්, ඩෙල්ෆ්ට්, නල්ලූර්, කරවෙඩ්ඩි, වඩමාරච්චි, කෝපායි, පේදුරුතුඩුව, චාවකච්චේරි, වේලනෛ, තෙලිප්පලෛයි, වලිකාමම්, පුනරින්, චංකානෙයි, කයිට්ස්, උඩුවිල් යනාදි ප්රාදේශීය ලේකම් කොට්ඨාස වලට අයත් පුරාවිද්යාත්මක ස්ථාන බහුතරයක් දක්නට ලැබේ.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">යාපන අර්ධද්වීපය කෙරෙහි යුරෝපීයන්ගේ අවධානය යොමු වීමට මූලික හේතුවක් වූයේ ස්වභාවිකව පිහිටි නැව් තොටුපොළවල්ය. එසේම අනෙක් ප්රධාන කරුණ කුළුබඩු වෙළදාමය. මහාවංශයට අනුව උතුරේ පිහිටි මාතොට වරාය විදේශීය සම්බන්ධතා පුළුල් ලෙස පවත්වාගෙන යාමට ඉමහත් පිටිවහලක් විය.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මාතොට වරාය පූර්ව ඓතිහාසික යුගයේ සිටම ප්රධාන වරායක්ව පැවතුණු බව 1982, 1984 කාලවකවානු වලදී J. කාස්වල්, M.E ප්රිකට් හා S.U. දැරණියගල විසින් සිදුකරන ලද කැණීම් වලින් සනාථ විය. 1979 දී යාපනය විශ්වවිද්යාලීය මහාචාර්ය සෙල්ලයියා ක්රිෂ්ණරාජා, පේදුරුතුඩුවේ මායක්කායි අසල පිහිටි ලෙන් සහිත ස්ථානය පිළිබඳව මුල් වරට ගවේෂණයක් සිදු කරනු ලැබීය. එම ලෙනෙහි මුහුණත ආසන්නව 1983 දී ගල් ආයුධ සොයාගත් අතර එය ප්රාග් ඓතිහාසික ස්ථානයක් ලෙස නම් කරන්නට විය. විමලා බෙග්ලි විසින් කන්දරෝඩෙයි සිදුකරනු ලැබූ කැණීමක් මඟින් එම ස්ථානය බෞද්ධ ආගමික නටබුන් ඇති ස්ථානයක් සේම පොළෝ මට්ටමේ සිට අඩි 12 ක් පමණ ගැඹුරට වන්නට ප්රාග් ඓතිහාසික සාධක සහිත භූමියක් ලෙස ද පෙන්වා දී තිබේ.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මෙහිදී අවදි 4 ක් නියෝජනය වන පරිදි කරුණු දක්වා ඇති අතර මුල්ම අවදිය ලෙසට යකඩ යුගයේ ශේෂ වූ සාධකත්, දෙවන අවදිය ලෙසට පූර්ව ඓතිහාසික සංස්කෘතික නියෝජිත මෙවලම් ද තෙවන අවදිය ලෙසට රූලේටඩ් මැටි බඳුන්, ලක්ෂ්මි කාසි, කොරල් කැබලි වලින් යුක්ත වූ බවත් සිව්වන අවදිය ලෙසට බෞද්ධ ශේෂ හඳුනා ගන්නටත් විය.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මහාචාර්ය K.ඉන්ද්රපාල 1980 දී මාන්තායි හි සිදු කළ කැණීම් වලින් පැරණි සුසාන භූමි දෙකක් හඳුනා ගැනිණි. මානව ඇට සැකිලි, සත්ත්ව ඇට කැබලි, කළු රතු මැටි බඳුන්, රතු මැටි බඳුන් මෙහිදී සොයාගත් අතර එම සුසාන හා පුරා කෘති ඉන්දියානු මෙගලිතික සුසාන සංස්කෘතියට සමාන යැයි සඳහන්ය.පේදුරු තුඩුවට නොදුරු මායක්කායි විවපාරිමලෛ ප්රදේශයේ 2001 දී යාපනය විශ්වවිද්යාලයේ මහාචාර්ය සෙල්ලයියා ක්රිෂ්ණරාජා ප්රමුඛ කණ්ඩායම විසින් සිදුකරන ලද ගවේෂණයේ දී ශිලා මෙවලම් රැසක් සොයාගන්නට විය.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">2011 දී ආචාර්ය ශිරාන් දැරණියගල, පුරාවිද්යා අධ්යක්ෂ ජනරාල් මහාචාර්ය සෙනරත් දිසානායක හා ආචාර්ය නිමල් පෙරේරා යන විද්වතුන්ගේ ප්රධානත්වයෙන් පුරාවිද්යා දෙපාර්තමේන්තුවේ අධීක්ෂණය යටතේ කන්දරෝඩයේ කැණීම් කටයුතු සිදුකරනු ලැබීය. මායක්කායි ප්රදේශයයෙන් හමු වූ ශිලා මෙවලම්, පුරාශිලා යුගයට අයත් යැයි නිගමනය විය. කහඳ පාෂාණයෙන් නිමවා තිබූ කැපුම් ආයුධවලින් යුත් ආයුධ අතර අත්පොරොව මෙම ශිලා මෙවලම් වලින් සුවිශේෂි විය. ඉරණමඩු හා බුන්දල ප්රදේශයේ “මිනිහා ගල්කන්ද” නම් වූ ස්ථානයෙන් සොයාගත් වසර 125,000 ක් පැරණි ශිලා මෙවලම් ලංකාවෙන් මෙතෙක් හමු වූ පැරණිතම සාධක ලෙස සැලකු අතර යාපනයෙන් සොයාගත් ශිලා මෙවලම් අදින් වසර 600,000 හෝ (හය ලක්ෂයක්) හෝමෝ ඉරෙක්ටස් මානව සංස්කෘතිය නියෝජනය කරන්නක් බව විද්වතුන්ගේ මතයයි. එය ඇචූලියන් ආයුධ සම්ප්රදායට අයත් ශිලා මෙවලම් ලෙස හඳුනා ගෙන ඇත.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ආචාර්ය ශිරාන් දැරණියගලයන් පෙන්වා දෙනුයේ ශිලා මෙවලම් හමු වූ මායක්කායි පෙදෙසෙහි පාරිසරික තත්ත්වය ඉපැරණි විල්ලුවක ලක්ෂණ පෙන්නුම් කරන බවත් එය ඇචූලියන් සාම්ප්රදායික මිනිසා භාවිත කළ භූමියක් විය හැකිය යන්නය. කුඩා පඳුරු සහිත මෙම භූමිය අක්කර 55 ක් පුරා පැතිර පවතී.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">කඳුරුගොඩ විහාරය පිහිටි කන්දරෝඩියට ළඟාවීමට යාපනය-කන්කසන්තුරේ මාර්ගයේ චුන්නාකම් හන්දිය දක්වා ගමන් කළ යුතුය. කන්දරෝඩෙයි (කන්තරෝඩය) පිළිබඳව විවිධ මතවාද පවතින අතර මහාවංශයට අනුව සංඝාමිත්තා තෙරණියගේ ලංකා ගමන හා සම්බන්ධ වේ. එනම් ලක්දිවට වැඩි මහරහතන් වහන්සේලා 60 නමක් මෙම පෙදෙසේ වැඩවාසය කළ හෙයින් උන්වහන්සේලා අපවත් වීමෙන් අනතුරුව එම ශාරීරික ධාතු නිදන්කොට මෙහි ස්තූප 60 ක් ඉදිකළ බව සඳහන්ය. අක්කර 72 ක් පමණ වූ භූමි ප්රමාණයක් රක්ෂිත කලාපයක් ලෙස බ්රිතාන්යයන් විසින් එකල වෙන්කරනු ලැබීය. විටින් විට මෙම ස්ථානයේ කැණීම් කටයුතු සිදුකරනු ලැබූ අතර එහිදී මතුකරගත් පුරාවිද්යාත්මක වටිනාකමින් යුත් නටබුන් අතර දුර්ලභ කවන්ධ බුදු පිළිමයක කොටස් ද හමු විය.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">එවකට පුරාවිද්යා කොමසාරිස් වූ ආචාර්ය චාල්ස් ගොඩකුඹුරේගේ ප්රධානත්වයෙන් 1965 දි සිදුකළ පුරාවිද්යා කැණීම් මඟින් ඉතා වැදගත් සාධක මතුකර ගැනීමට හැකිවිය. එහි දී ස්තූප 21 ක් නිරාවරණය කරගත් අතර ස්තූප 36 ක පාදම් මතුකර ගැනීමට පුළුවන් විය.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ආචාර්ය ශිරාන් දැරණියගල කන්දෙරෝඩිය සම්බන්ධව දක්වන අදහස් දැක්වීමේ දී ප්රකාශ කරනුයේ මෙය ලංකාවේ හතරවැනි මානව ජනාවාස පෙදෙස නියෝජනය කරන බවයි. අනුරාධපුරය පළමු යුගය ලෙසත්, තිස්සමහාරාමය දෙවැන්නත්, මන්නාරමේ මාතොට හෙවත් මහාතිත්ථ වරාය ආශ්රිත පෙදෙස තෙවැන්න ලෙසත් කන්දරෝඩෙ (කඳුරුගොඩ විහාරය) ආශ්රිත මානව ජනාවාස පෙදෙස සිව්වැන්නත් ලෙස දැරණියගලයන් පෙන්වා දෙයි.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">1970 දශකයේ දී ඇමරිකාවේ පෙන්සිල්වේනියා විශ්වවිද්යාලයේ ආචාර්ය විමලා බෙග්ලි එක්ව පුරාවිද්යා දෙපාර්තමේන්තුව විසින් සිදු කරන ලද කැණීමේ දී කානේලියන් පාෂාණයෙන් නිම වූ මුදුවක් හමු වූ අතර එහි මුද්රාවෙන් අශ්වාරෝහකයෙක් නිරූපණය කොට ඇත. ඊට අමතරව අක්ෂර සහිත මැටි බඳුන් කැබලි සොයාගන්නට හැකි විය.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">යාපනයේ දක්නට ලැබෙන පැරණි ගොඩනැගිලි අතර නල්ලූර් ප්රාදේශීය ලේකම් කොට්ඨාසයේ පිහිටි මන්ත්රී මාළිගය සුවිශේෂි තැනක් හිමිකර ගනී. සිංහල ව්යවහාරයෙන් රාජමන්ත්රී මාළිගය ලෙස ද මන්ද්රිමානායි නමින් දෙමළෙන් ද හැඳින්වේ. මෙම ස්ථානය සංකිලියන් රජවරුන්ගේ මාළිගය ලෙස ද ඇතැමුන්ගේ විශ්වාසයයි. ආර්ය චක්රවර්ති පරපුරේ අවසාන යුගය නියෝජනය සංකිලියන් රජුගේ කාලය ලෙස ඉතිහාසයේ සඳහන්ය. මෙම ගොඩනැගිල්ලේ ඉදිරිපස පිවිසුම පෘතුගීසි යුගයේ දී එකතු කරන්නට ඇති බවත් 1890 දී ඒ.එස්. තම්බයියා පිල්ලේ විසින් මෙහි ප්රධාන දොරටුව නැවත ඉදිකරවූ බව ඊට සම්බන්ධ ද්රවිඩ සෙල්ලිපියක දක්වා තිබේ.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">එමෙන්ම නල්ලූර් පේදුරුතුඩුව මාර්ගයේ පිහිටා ඇති සංගිලියන් තෝප්පු හෙවත් සංගිලියන් දොරටුව යාපන අර්ධද්වීපයේ ඇති පුරාවස්තු අතර ප්රමුඛස්ථානයක් හිමිකර ගනී. මෙය සංගිලියගේ පැරණි මාළිගයට ප්රවේශ වන දොරටුව ලෙස සැලකේ. මෙම ස්මාරකය යාපනය රාජධානියේ විසූ සංගිලියන් හෝ සංකිලි (ක්රි.ව. 1519) ගේ නමින් හඳුන්වා ඇත. මෙය සංගිලියන් තෝප්පු ලෙස නම්කොට ඇති අතර තෝප්පු යනු තොරණ බවත් දැක්වේ. ගඩොලින් නිමවා හුණු බදාමයෙන් කපරාරු කොට ඇති මෙහි අලංකාර කැටයමින් යුක්තය.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">යාපනය කොටුව සම්බන්ධව රුබෙයිරෝගේ “ලංකා ඉතිහාසය” කෘතියෙහි “යාපා පටුන බලකොටුව හතරැස් වූ අතර අට්ටාල හතරක් ද අඩසඳ හතරක් ද තාප්පයක් ද තිබිණි. මේවා සාදා තිබුණේ කොරල් ගල් වලිනි. අවශ්ය තුවක්කු මෙහි තිබුණු අතර, රාජධානියේ ආණ්ඩුකාරවරයා ද මෙහි විසුවේය. තාප්පයට පිටින් එක පැත්තක නගරය පිහිටා තිබුණි. යුරෝපීය පාලන සමය තුළ දක්නට ඇති වැදගත්ම පුරාවිද්යා උරුමයක් ලෙස යාපනය කොටුව හැඳින්වීම නිවරැදිය” යන්න දක්වා තිබේ. ක්රි.ව. 1619 පෘතුගීසින් විසින් මෙම බලකොටුව ගොඩනැංවූ අතර ලන්දේසී පාලන කාලයේ දී නැවත ගොඩනැංවීමක් සිදුකර ඇත. 1658 දී ලන්දේසීන්ට මෙම බලකොටුව යටත් විය. පෘතුගීසින් චතුරස්රාකාර ලෙස නිම වූ බලකොටුව ලන්දේසින් විසින් පංචාස්රාකාර හැඩයට නිමවීය. කොටුවේ පිට ප්රාකාරය අඩි 40 ක් පළලින් ද අඩි 30 ක් උසකින් ද යුක්ත වූ අතර අක්කර 64 ක භූමිභාගයක් පුරා විහිදී ඇත.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">උතුරු පළාතේ ආරක්ෂා කර ගත යුතු උරුමයන් අතර ඩෙල්ෆ්ට් දූපතේ පිහිටි බයෝබැබ් ගස නම්කළ හැකිය. මෙම ශාකය සීකිරියාම්පල්ලම් වැව ආසන්නයේ දක්නට ලැබෙන අතර අශ්වයින්ගේ ආහාර පිණිස ආරාබි වෙළඳුන් විසින් මෙරටට ගෙන එන ලදැයි සැලකේ. මෙහි පත්ර සතුන්ගේ ප්රියතම ආහාර වේ. අඩි 50 ක පමණ වට ප්රමාණයකින් යුක්ත මෙම ශාකය පුරාවිද්යා දෙපාර්තමේන්තුව විසින් ආරක්ෂිත ස්මාරකයක් ලෙස ප්රකාශයට පත්කර ඇත. මෙවැනිම වූ බයෝබැබ් ශාක මන්නාරම පල්ලිමුනෙයි හා තලෙයිමාන්නරමේ ද දැකිය හැකිය. </span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ඩෙල්ෆ්ට් දූපතේ ඇති පෞරාණික බෞද්ධ නටබුන් සහිත පැරණිම ස්ථානය ලෙස එදිරේසන්ගේ කොටුව නමින් හඳුන්වනු පෙදෙසේ ඉදිකළ මෙම ස්තූපය දැක්විය හැකිය. ක්රි.පූ. 2 වන සියවස මෙහි ආරම්භක අවදිය ලෙස සැලකේ. අඩි 34 ක විෂ්කම්භයකින් යුතු ප්රධාන ස්තූපය සංරක්ෂණය කොට ඇති අතර එය අඩි 03 ක ප්රමාණයකින් යුක්තය. මෙම පෙදෙසේ පිහිටි උසම ස්ථානයේ කොරල් ගල් උපයෝගි කොට ගෙන ස්තූපය නිමවා තිබේ. එමෙන්ම එයට බටහිර හා නැගෙනහිර දිශානුගතව තවත් ස්තූප දෙකක් දක්නට ලැබේ. ඒවායේ පාදම පමණක් දැනට ශේෂව පවතී. මෙම භූමිය පුරාම පැරණි වළං කැබිලිති විසිරී ඇත. ඒ අනුව ඩෙල්ෆ්ට් දූපතේ බෞද්ධ නටබුන් සහිත ස්ථාන ද රැකිය යුතු උතුරේ උරුමයන්ය.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="font-family: sans-serif; text-align: justify;"><span style="font-size: large;">සිළුමිණ </span></p><p style="font-family: sans-serif; text-align: justify;"><span style="font-size: large;">2020 ජුනි 14</span></p><p style="font-family: sans-serif; text-align: justify;"><span style="font-size: large;">රුක්ෂිලා වෙත්තමුණි </span></p><p style="text-align: justify;"><br /></p>රුක්ෂිලා වෙත්තමුණිhttp://www.blogger.com/profile/00339690323318813617noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-2454185878418043502.post-90393754716909878462020-09-30T02:13:00.000+05:302020-11-14T08:24:03.181+05:30අන්තවාදීන්ගෙන් බැට කන දෙවනගල ඓතිහාසික පුදබිම <p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjm4Kr2VAYyUm01tIUXjGgCqGVcX9Tzre8Xhdaww7t1WK8rxOxbEw1gspOKkbav7QXV3wR6MwLyzMGaXtyy0nQAy8C79oneiJlX4bhNJ7nrQ_yUyMQ6GAhdlW7QFtQOdeOvs8NEEF-8FMQ/s1338/inbound1848350686954682743.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1338" data-original-width="639" height="504" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjm4Kr2VAYyUm01tIUXjGgCqGVcX9Tzre8Xhdaww7t1WK8rxOxbEw1gspOKkbav7QXV3wR6MwLyzMGaXtyy0nQAy8C79oneiJlX4bhNJ7nrQ_yUyMQ6GAhdlW7QFtQOdeOvs8NEEF-8FMQ/w241-h504/inbound1848350686954682743.jpg" width="241" /></a></div><p><br /></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">පුරාවිද්යාත්මක, ඓතිහාසික හා ආගමික වශයෙන් ඉතා වැදගත්කමක් උසුලන දෙවනගල රජමහා විහාරය සතු ඉඩකඩම් හා පුරාවස්තු කලක පටන් බාහිර පුද්ගලයින්ගේ මංකොල්ල කෑමට ගොදුරු වී තිබේ. මේ සම්බන්ධව ජනමාධ්ය තුළ බොහෝ කතිකාවට ලක්ව ඇති අතර ඊට පිළියම් ලෙස රජය මැදිහත්වීම කාලීන අවශ්යතාවකි.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"> සබරගමු පළාතේ කෑගල්ල දිස්ත්රික්කයේ අරණායක ප්රාදේශීය ලේකම් කෝට්ඨාසයට අයත් සතර කෝරළයේ ගල්බඩ කෝරළයේ මැද පත්තුවෙ ඓතිහාසික දෙවනගල රජමහා විහාරය පිහිටා ඇති අතර අක්කර 72 ක් පුරා පැතිරුණු මෙම පුදබිමට මාවනැල්ලේ සිට හෙම්මාතගම දක්වා දිවෙන මාර්ගයේ කටුගහවත්ත කඩ මණ්ඩියෙන් කිලෝ මීටර් 4 ක් පමණ ගමන් කිරීමෙන් ද අයගම හන්දියේ ඉදිරිපිට මගෙහි උඩපමුණුව මාර්ගයෙන් ද පිවිසිය හැකිය.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">1941 දෙසැම්බර් 12 වැනි දින නිකුත් කරන ලද ගැසට් පත්රයක් මගින් පුරාවිද්යා ස්මාරක ලැයිස්තුවට දෙවනගල විහාරය සන්තක භූමි පෙදෙස ඇතුළත් කර ඇතිමුත් රාජ්ය අනුග්රහය යටතේ සිදුකරන ලද ගම් බිම් සහිත සම්පූර්ණ විහාරගම ඇතුළත් බිම් මැනුම සකස් කර ඇත්තේ 1876 දීය. දෙවනගල ගල් පර්වතයේ සිට රුවන්දෙනිය ගම දක්වා අක්කර 72 ක් පුරා මෙම භූමිය විහිදේ. බතලේගල, අම්බුළුගල, සුරසරදියෙල්ගල, දනකිරිගල , ඌරගල, සැලවගල, කඩුගන්නාව යනාදි කඳු වැටි රාශියක් දෙවනගලට අවටින් දර්ශනය වේ.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">පුරාණ නම් පොතේ පරණ නුවර නමින් දෙවනගල නම් කර ඇති අතර දෙවනගල සම්බන්ධ ඉතා රසවත් ලෙස ගොඩ නැඟුණු ජනප්රවාද බහුල වශයෙන් ඇත. ඉන් එකක් ලෙස අලුත්නුවර දෙවියන් හිඟුලේ කිරුංගල්පායට වැඩම කොට දෙවැනිව මෙතැනට වැඩම කළ හෙයින් දෙවනගල වු බව කියැවේ. එසේම රන් වංගෙඩි දෙකක් මෙහි නිදන් කොට තිබීමත් හේතුවක් ලෙස සඳහන්ය. මෙම ප්රදේශයේ වඩාත් උසින් පෙනෙන බතලේගලට පමණක් දෙවැනි වූ බැවින් එය දෙවනගල ලෙස හැඳින් වූ බවත් දෙවියන් වැඩ විසූ ගල කියන අරුතින් මෙම පර්වතය අමර ගිර ලෙසත් ව්යවහාරයේ පවතී.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">දෙල්ගමු විහාරයේ කුරහන් ගලක සඟවලා තිබුණු දළදා වහන්සේ මහනුවරට වැඩමවාගෙන යන අතරතුර එක් රාත්රියක් දෙවනගලත් තැන්පත් කර තිබූ බවට මතයක් ඇති අතර මෙහි එසේ තැන්පත් කළා යැයි සැලකෙන කුරහන් ගලක් ද දක්නට ලැබේ. එසේම දළදා වහන්සේ තැන්පත් කර වසර ගණනාවක් පුද සත්කාර කළ කුටිය ලෙස තනිකර කළුගලින් පමණක් නිමවා ඇති ගොඩගැගිල්ල සම්බන්ධව ද අදහස් පවතී.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ජනප්රවාද ගත තොරතුරු අනුව ධාතුසේන රජ දවස මෙම පර්වතයෙහි විහාරයක් සෑද වූ බව දැක්වෙන කවි පන්තියක් ලෙස මෙසේ දැක්විය හැකිය.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">දිලේ දිලේ රැස් බුදු සසුන ලක තුලේ</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">විලේ ජලේ නොසිඳේ සැදුණ හැම කලේ</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">කලේ නිරිඳු දාසෙන් වෙහෙර මන කලේ</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ගලේ දෙවන නැග ගොස් වඳිමු සිතු ලොලේ</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">දෙවනගල පර්වතයට පිවිසීම සඳහා ඇති ගලේ කෙටූ පියගැටපෙළ, පැති දෙකකින් යුක්තය. ටැම්පිට විහාරයකින් යුතු විහාර මන්දිරයක්, අලංකාර පොකුණක්, ස්තූපයක්, බෝධියක්, පැරණි ආවාස ගෘහයක් සහ අතීතයේදී විහාර මන්දිරයක් වූවා යැයි විශ්වාස කරන ශෛලමය ගොඩනැගිල්ලක් මෙම පර්වතයෙහි පිහිටා ඇත.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">පර්වතය මුදුනේ ශිලා ලේඛන දෙකක් දක්නට ඇති අතර ඉන් එකක් පොළොන්නරු යුගයේ පළමුවෙනි පරාක්රමබාහු රජු විසින් කරවන ලද්දක් වන අතර අනෙක මහනුවර යුගයේ පළමුවෙනි විමලධර්මසූරිය රජ සමයට අයත්ය.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මහාවංශයේ අනුරාධපුර යුගයේ දී ධාතුසේන රජු විසින් දාසෙන් පව්වෙහි කරවන ලද විහාරයක් ගැන සඳහන් කෙරේ. එකල මෙම ස්ථානය දාසෙන් පව්ව ලෙස හඳුන්වන්නට ඇතැයි යන්න මින් අදහස් වේ. එසේම “ දෙවනගල දාසෙන් වෙහෙර ” නමින් රාජාවලියේ ද දැක්වේ. කිත්සෙන් පව්ව ලෙස පොලොන්නරු යුගයේ දී දෙවනගල හඳුන්වා ඇති අතර ඒ බැව් දෙවනගලට නගින පඩිපෙළ ආසන්නයේ ඇති ගිරි ලිපිය මගින් සනාථ කෙරේ.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මහාවංශයේ සඳහන් පරිදි පළමුවන පරාක්රමබාහු (1153-1186) රජුගේ දෙළොස්වන රාජ්ය වර්ෂයේදී ලංකාව හා රාමඤ්ඤ දේශය (බුරුමය) අතර පැවති වෙළඳ සබඳතා (ඇතුන් විකිණීම) බිඳ දමමින් , ශ්රී ලාංකික නාවිකයන්ට කරන ලද වධ හිංසාවන්ට විරුද්ධව එරට සමඟ යුද වැදුණු බවත් එම සටන ජයග්රහණය කළ කිත්නුවරගිරි (කිත්නුවරගල්) සෙනෙවියාට ගම්වර පිදූ බව දෙවනගල සෙල්ලිපියෙහි සඳහන් වේ. එනම් මෙම ලිපිය මහා පරාක්රමබාහු රජු විසින් තම ප්රධාන සෙනෙවි කීර්ති නගරගිරි වෙනුවෙන් කරවන ලද්දක් යැයි පිළිගැනේ. බුරුමය ආක්රමණය කිරිමේ දී මෙම සෙනෙවියා කුසුමිය නගරය යටත් කර බලය අත්පත් කර ගැනීමට කටයුතු කළ නිසා ඒ පිළිබඳ සතුටු වූ රජතුමා ඔහුට ප්රදානය කළ ගම්වරය සම්බන්ධ විස්තරය පිළිබඳව මෙම සෙල්ලිපියේ අන්තර්ගත කර ඇත.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">සෙල් ලිපියේ අන්තර්ගතය ලෙස ගත් කළ පරාක්රමබාහු රජුගේ සෙන්පතියෙකු වූ කිත්නුවරගල් විසින් (බුරුමය) රාමඤ්ඤ රට ආක්රමණය කර “කුසම්ය” නම් නගරය දිනා ගැනීම වෙනුවෙන් මලබටුව ඉඩම හා කිත්සෙන් පව්වෙන් අමුණු 12 ක් හා යාල දෙකක ඉඩම් පමුණු කොට දීම පිළිබඳව විස්තර දැක්වේ. එමෙන්ම පරාක්රමබාහු රජු විසින් තම ඥාති සොයුරන් වූ ගජබාහු සහ මානාභරණ යන දෙදෙනාට විරුද්ධව කළ යුද්ධය ගැන ද එහි සදහන්ව ඇත. භික්ෂූන් වහන්සේලාට විරුද්ධව සීතාවක රාජසිංහයන් විසින් ආඬි පක්ෂය ගෙන කටයුතු කරන අවස්ථාවේ දී සෙංකඩගලින් ඊට විරුද්ධව කොනප්පු බණ්ඩාර නැගී සිටින්නට විය. පරංගින්ට විරුද්ධව කළ සටනේදී මල්වතු විහාරයට අයත් භික්ෂු පරම්පරාවේ දෙවනගල රතනාලංකාර හිමි ඔහුට සහය දුන් බව සඳහන්ය.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මේ හේතුවෙන් උඩරට අත්පත් කර ගැනීමටත් රාජ උරුමය ඇති කුසුමාසන දේවිය තමාසතු කර ගැනීමටත් කොනප්පු බණ්ඩාරයන්ට අවස්ථාව උදාවිය. පිරිහෙමින් පැවති උඩරට රාජධානියට නව ජීවයක් ලබා දෙමින් පළමුවන විමලධර්මසූරිය නමින් කොනප්පු බණ්ඩාර රාජ්යත්වයට පත්විය. ඔහු විසින් උපසම්පදාව යළි ස්ථාපිත කොට ආඬින් ගෙන් ශ්රී පාදය නැවත පවරා ගෙන බෞද්ධයින් සතු කරන ලද අතර තමන්ට උපකාර කළ දෙවනගල රතනාලංකාර හිමියන්ට කෘත ගුණ සැලකීම පිණිස ගම් බිම් පුදා දෙවනගල පර්වතයේ පිහිටුවන ලද ශිලා ලිපිය මෙහි දී දක්නට ලැබේ. එසේම පරංගින්ට විරුද්ධව සේනාව සංවිධානය කළ ඉතා සුවිශේෂි ස්ථානයක් ලෙසට ද දෙවනගල නම්කළ හැකි අතර මෙහි ස්වර්ණමය යුගය මහනුවර රාජ්ය සමයවිය.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">දෙවනගල පර්වත මස්තකයේ පළමුවන විමලධර්මසූරිය රජු විසින් කරවන ලද සෙල් ලිපියට යාබදව විශේෂිත සිරිපතුලක සටහනක් දක්නට ඇති අතර එහි මඟුල් ලකුණු සටහන්ව ඇත. මහනුවර යුගයට අයත් යැයි සැලකෙන මෙය එම යුගයේ නිර්මාණය වූ විශාලතම සහ අලංකාරම සිරිපතුල් සටහන ලෙස ද සඳහන්ය. අඩි 4 ක් පමණ දිගින් යුතුව සෘජුකෝණාස්රාකාර රාමුවක් තුළ මෙම සිරිපතුල් සටහන නිමවා තිබේ. එහි දාගැබ් දොළහක්, බෝ රුක් දෙකක් සහ වෙනත් මල් මෝස්තර කීපයක් සහිත රූ සටහන් කොටා ඇත. එමෙන්ම මෙම සිරිපතුලෙහි තවත් සිරිපතුලක සටහනක් ද දක්නට ලැබේ.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">පළමුවැනි විමලධර්මසූරිය රජුගේ අනුග්රහයෙන් රතනාලංකාර හිමිගේ මූලිකත්වයෙන් පර්වතය මුදුනේ පිහිටුවා ඇති ටැම්පිට පිළිම ගෙය කරන ලද බව සඳහන්ය. මෙම පිළිම ගෙය වටා ගොඩනැගිල්ලක් ඉදිකර තිබෙන බැවින් එකවර එය ටැම්පිට පිළිම ගෙයක් යැයි හඳුනා ගැනීමට අපහසුය. මෙම නිර්මාණකාර්යෙහි නිරත වුණු ශිල්පියාගේ නම එහි ඉදිරියෙන් වූ ගල්තලාවේ සටහන් කර ඇති බව දක්නට ලැබේ. මෙම ගොඩනැගිල්ලට පිවිසීමට දොරටු තුනක් නිමවා ඇති අතර ඉතා අගනා කැටයමින් රූකම් කරන ලද උළුවස්සක් පිළිමගෙට ඇතුළුවන දොරටුවේ දක්නට ලැබේ. පිළිමගෙය අභ්යන්තරයේ නිරූපිත සූවිසි විවරණය, සොළොස්මස්ථාන, රහතන් වහන්සේලාගේ යැයි සැලකෙන රූප, ඉර හඳ, වෘක්ෂලතා, ලියවැල් ආදි වූ සිතුවම් මහනුවර යුගයේ මුල්කාලයට අයත් යැයි සැලකේ.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ස්වභාවික පිහිටීම උපයෝගී කොටගෙන පර්වතය මුදුනෙහි නිමවා ඇති ඉතා අලංකාර හා විශාල පොකුණක් මෙහි දී දැක ගැනීමට හැකිය. මෙම පොකුණට යාබදව කුඩා ළිඳක් දක්නට ඇති අතර පොකුණ කළු ගල් බැම්මකින් ආවරණය කර තිබේ. දෙවනගල විහාරයේ වැඩ විසූ භික්ෂූන් වහන්සේලාගේ පරිහරණය පිණිස මෙම පොකුණ ඉදිකරන්නට ඇති බව සඳහන්ය.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">පළමුවැනි විමලධර්මසූරිය රජුගේ කාලයේදී මෙම පොකුණ ආශ්රිතව උමං මාර්ගයක් තැනු බවට මතයක් පවතී. පරංගීන්ගේ උවදුරු ඇති වීම හේතුවෙන් රජු සහ බිසව නිතර මුණ ගැසීමට නොහැකියාව හේතුවෙන් තම බිසව කුසුමාසන දේවිය නොහොත් දෝනකතරිනා මුණ ගැසීමට එසේ මෙම උමග නිමවන්නට ඇති බව කියැවේ. ඇය දෙවනගල අසල ගමක් වන ගල්ලෑල්ල කැකිරිගොඩ රජ මහා විහාරයේ එවකට කුඩා මාලිගාවේ විසූ බැවින් මෙම පොකුණ හරහා උමං මාර්ගයක් තනා ඇති බවත් මෙහි අනෙක් කෙළවර කොටවෙහෙර රජමහා විහාරයේ පොකුණට යාබදව පිහිටා ඇති බවත් මතයකි. එසේම නියං කාලයක දී වුව ද මෙම පොකුණු දෙකෙහිම ජලය නොසිඳෙන බැවින් එය මෙහි ඇති සුවිශේෂි ලක්ෂණයකි.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මෙම පර්වතය මුදුනෙහි පිහිටි ස්මාරක අතරින් විශේෂිත ස්මාරකයක් ලෙස සම්පූර්ණ වශයෙන් ගලින් ම නිමවා ඇති ඉපැරණි ගල් ගොඩනැගිල්ල දැක්විය හැකිය. විවිධ ප්රමාණයෙන් යුක්ත ගල් කුට්ටි එකමත එකිනෙකට යා වනසේ බදාම රහිතව ගොඩනගා ඇති අතර ශේෂව ඇති බිත්ති කොටස් අනුව ගොඩනැගිල්ල අඩි දොළහක් දක්වා උසින් යුතුව පවතින්නට ඇතැයි යන්න අනුමාන කළ හැකිය. ගොඩනැගිල්ල ඉදිකිරීමට මිණුම් සහිතව ගල් කුට්ටි කපා ගන්නට ඇතැයි යන්න විශ්වාස කරන අතර එම ගල් කුට්ටි කපා ගත් ස්ථානය ලෙසට පළමුවන විමලධර්මසූරිය රජු විසින් කරවන ලද සෙල්ලිපිය ආසන්නව පිහිටි ගල්තලාව විය හැකිය යන්න සැලකේ.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මෙවැනිම ආකාරයේ ගල් ගෙයක් දෙවුන්දර ද දක්නට ලැබීම සුවිශේෂීය. දෙවනගල පිහිටි ශෛලමය ගොඩනැගිල්ල පොළොන්නරු කාලයට අයත් යැයි පැවසේ. එසේම කීර්ති ශ්රී රාජසිංහ රජුගේ කාලයේදී දෙවනගල සංවර්ධන කටයුතු කළ බවත් ගම්වර පිදූ බවත් පිළිගැනේ. ජනප්රවාදය අනුව මේ ගොඩනැගිල්ල ඉසුරුමුණිපාය නමින් ද හඳුන්වා ඇතැයි යන්න කියැවේ.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ලංකාවේ පළමු පුරාවිද්යා කොමසාරිස් ලෙස කටයුතු කළ H.C.P. බෙල්ගේ කෑගලු පුරාවිද්යා වාර්තාවේ එකල මෙහි පැවති දාගැබ ගරා වැටී තිබූ බව සඳහන්ය. ධාතුසේන රජුකල මෙහි ගල මත වෙහෙරක් ඉදිකර තිබූ බව සඳහන් වුව ද වර්තමානයේ දක්නට ඇත්තේ මහනුවර යුගයේ පළමුවන විමලධර්මසූරිය රජුගේ කාලවකවානුවේ දී කරවන ලද දාගැබ යන්න පිළිගැනීමයි. එසේම නිරන්තරයෙන් නිදන් හොරුන්ගේ ග්රහණයට මෙම දාගැබ ලක්ව ඇති අතර විවිධ කාල වකවානු වලදී මෙහි ප්රතිසංස්කරණ කටයුතු කර තිබේ. මෙම ඓතිහාසික පුදබිමේ බෝධි ප්රාකාරයක් දක්නට ඇති අතර ඒ තුළ අඩි 15x15 වැනි ප්රමාණයෙන් යුක්තව අභ්යන්තර කොටු බැම්මකින් නිමවා ඇත. එසේම මෙහි පිහිටුවා ඇති බෝධිය අෂ්ටඵල බෝධි අතරින් එකක් බවත් එය පොළොන්නරුව යුගයට අයත් යැයි ද මතයකි.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">එහෙත් 80 දශකයෙන් පසුව දෙවනගල ඓතිහාසික පුදබිම අරාජිකව පැවතීම හේතුවෙන් විවිධ තාඩන පීඩන වලට ගොදුරු විය. ඉතාම ශෝචනීය කරුණක් වනුයේ විමලධර්මසූරිය රජු විසින් කර වූ ශිලා ලේඛනය මතට ඇසිඩ් වත්කර විනාශ කිරීමට උත්සාහ කිරීමයි. එසේම පිළිමගෙයි පිහිටි පිළිමවහන්ස්ගේ උදරය සහිත පෙදෙස යවුලකන් ඇණ විනාශ කිරීම ද ඉතා කනගාටුදායක තත්ත්වයක් විය. පුරාවිද්යා දෙපාර්තමේන්තුවේ මැදිහත්වීම මත මෙම පිළිමය නැවත ප්රතිසංස්කරණය කරන ලදී.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">අනුරාධපුර යුගය දක්වා ඉතා ඈත අතීතයකට දිවයන මෙම විහාරය මහනුවර යුගය ඔස්සේ වර්තමානය දක්වාම පැවතගෙන පැමිණි මුත් අවාසනාවකට මෙන් විහාරයට අයත් භූමි ප්රදේශය අන්යාගමික අන්තවාදීන්ගේ තර්ජනයට ලක්ව තිබීම ඉතා ශෝචනීය තත්ත්වයකි.</span></p><p style="font-family: sans-serif; text-align: justify;"><span style="font-size: large;">සිළුමිණ</span></p><p style="font-family: sans-serif; text-align: justify;"><span style="font-size: large;">2020 ජුනි 07</span></p><p style="font-family: sans-serif; text-align: justify;"><span style="font-size: large;">රුක්ෂිලා වෙත්තමුණි</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">https://epaper.silumina.lk/Home/ShareArticle?OrgId=2b43a8df&imageview=0</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"> </span></p>රුක්ෂිලා වෙත්තමුණිhttp://www.blogger.com/profile/00339690323318813617noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-2454185878418043502.post-10121432083705435442020-09-25T18:14:00.004+05:302020-11-14T08:24:03.280+05:30මහින්දාගමනය හා බැඳුණු ඓතිහාසික සාධක<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNLUU3TaqMsULq5po4HbAlMQlkD9JIKzFifjQ51V3P8aB0rpTeI7yqqaaL_fUfWIF472BT-NrIfA3x9EYneAE9LE7XcuKe7LU-589hPN7AUP5iKTMQq-RGyxczDpv6GCvD9gAD-XhoakE/s1379/1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1379" data-original-width="641" height="741" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNLUU3TaqMsULq5po4HbAlMQlkD9JIKzFifjQ51V3P8aB0rpTeI7yqqaaL_fUfWIF472BT-NrIfA3x9EYneAE9LE7XcuKe7LU-589hPN7AUP5iKTMQq-RGyxczDpv6GCvD9gAD-XhoakE/w422-h741/1.jpg" width="422" /></a></div><br /><div style="text-align: justify;"> <span style="font-size: large;"><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;">මහාවංශයේ 13 වෙනි පරිච්ඡේදයේ (18-20 ගාථා) සඳහන් පරිදි මහින්දාගමනය සිදුවූයේ පොසොන් පොහෝ දිනකදීය. එනම් බුද්ධ පරිනිර්වාණයෙන් වර්ෂ 236 ක් වූ පසුව (ක්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;">රි.පූ. 250) ධර්මාශෝක අධිරාජ්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;">යයාගේ 18 වන රාජ්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;">ය වර්ෂයේදීය. එම කාලය ලක්දිව පාලනය කළ දෙවනපෑතිස් රජුගේ පළමු රාජ්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;">ය වර්ෂය ලෙස සැලකේ. මහින්දාගමනය සම්බන්ධව සටහන් වූ දීපවංසය, මහාවංශය, සමන්තපාසාදිකාව, මහාබෝධි වංසය ආදි පාලි කෘති සහ පූජාවලිය, සිංහල බෝධිවංසය ආදි සාහිත්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;">ය මූලාශ්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;">ර ද මිහින්තලය හා රජගලින් හමු වූ සෙල් ලිපි පුරාවිද්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;">යාත්මක සාක්ෂි ලෙස ද සඳහන් කළ හැකිය.</span></span></div><p></p><span style="font-size: large;"><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">බුදුහදම මෙරට ස්ථාපිත කිරීමත් සමඟ එකල පැවති ජන ජීවිතයේ බොහෝ වෙනස්කම් සිදු වූ අතර රජරට සභ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>යත්වයේ විශාල වර්ධනයක් සිදුවිය. මහින්දාගමනය සිදුවන මොහොත වන විටත් ලක්වැසි ජනතාව බුදු දහම ගැන අසා දැන සිටින්නට ඇතැයි සිතිය හැකිමුත් ඔවුන් විවිධ ඇදිහිලි හා විශ්වාස කෙරෙහි එල්ඹගෙන තිබුණි. එහෙත් දේවානම්පියතිස්ස රජු යටතේ රාජ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>ය අනුග්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රහය ලද හේතුවෙන් බුදු දහම ඉතා සීඝ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රයෙන් මෙරට ජනයා වැළඳ ගත් බැවින් මළවුන් ඇදහීම, ගස් ගල් පිදීම හා යකුත් පිළිබඳ වූ විශ්වාසයන් ක්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රම ක්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රමයෙන් අත් හැරීම සිදුවිය.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">බුදු දහම තර්ක බුද්ධිය හා අවබෝධය පදනම් කොටගත් දර්ශනයක් වූ බැවින් ඇදහිලි හා පූජා සිරිත් විරිත් වලට සීමා නොවීය. ලංකාව, සමස්ත ලෝකයේම ථෙරවාද ග්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රන්ථ ආරක්ෂා කිරීම පිළිබඳ ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රමුඛතම මධ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>යස්ථානය විය. ඒ බැව් සනාථ වන අවස්ථාවක් ලෙස ක්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රි.ව. 5 වන සියවසේ දී චීනයේ සිට පැමිණි ෆාහියන් භික්ෂුව දැක්විය හැකිය. වසර දෙකකට ආසන්න කාලයක් අභයගිරියේ අධ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>යාපනය ලද උන් වහන්සේ සඳහන් කරනුයේ ඒ වන විට අභයගිරියේ භික්ෂුන් වහන්සේලා 5000 ක් වාසය කළ බවත් මහාවිහාරයේ භික්ෂුන් වහන්සේලා 3000 ක් පමණ වැඩ සිටි බවයි.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">එමෙන්ම ෆාහියන් හිමි විසින් චීනයේ බුදුදහම තවදුරටත් ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රචලිත කිරීමේ අරමුණෙන් දීර්ඝාගම, සංයුක්තාගම හා සංයුක්ත සංචක පිටක වැනි සංස්කෘත භාෂාවෙන් රචිත මහීසාසක නිකායට අයත් ග්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රන්ථ රැසක් අභයගිරි විහාරයෙන් ගෙන ගිය බැව් සඳහන්ය. එකල පැවති මෙරට බෞද්ධ අධ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>යාපනය පිළිබඳ අවබෝධයක් ලබා ගැනීමට එමගින් හැකියාවක් ලැබේ. අභයගිරි විහාරය ඔස්සේ අන්තර්ජාතික සබඳතා මඟින් මෙරට සංස්කෘතික වර්ධනය සිදුකිරීමට දායක විය. විටින් විට ඉන්දියාවෙන් මෙරටට පැමිණි මතවාද, සංකල්ප හා දෘෂ්ටි යනාදිය පිළිගැනීම හා එම අදහස් බෙදා හැරීම සිදු කරනු ලැබුයේ ද අභගිරිය මධ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>යස්ථානය කරගනිමිනි.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">සඟ සසුන හා සංඝාරාම යනුවෙන් ආයතන දෙකක් මෙරට බිහිවූයේ මහින්දාගමනය හේතුවෙනි. සංඝසාසනය මගින් ලක්දිව සංස්කෘතිය හැඩ ගැස් වූ අතර සංස්කෘතිය වර්ධනය කරමින් ව්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>යාප්ත කිරීම සංඝාරාමය මගින් සිදුවිය. එහි ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රතිඵලයක් ලෙස මහාවිහාරය, අභයගිරිය හා ජේතවනාරාමය වැනි දැවැන්ත සංඝාරාම බිහිවිය. ජනතාවගේ සුබ සෙත වෙනුවෙන් කැප වූ භික්ෂුන් වහන්සේලා මෙහි විසූ අතර රජු හා රට වැසියන් විසින් එම භික්ෂුන් වහන්සේලා ආරක්ෂා කරනු ලැබීය. බුදු දහම මගින් රජයත්, සංඝයාත්, රටවැසියාත් යන ත්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රිවිධ සංස්ථාවන් එකිනෙකට බද්ධ කරමින් පෝෂණය විය.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">බුදුසමය මුලික කොට ගෙන ඉන්දියාව හා ලංකාව අතර ඉතා සමීප සම්බන්ධතාවක් පැවති බව දුට්ඨගාමිණි රජු ගේ ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රධානත්වයෙන් පැවති රුවන්වැලි සෑයෙ පදනම දැමීමේ උත්සවය සඳහා ඉන්දියාවෙන් පැමිණි භික්ෂුන් වහන්සේලා සාක්ෂි දරන බව මහාවංශය ඇතුළු මූලාශ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රයන් හි කියැවේ. එනම් ඉන්දියාවේ බුද්ධගයා, උජ්ජෙයින්, ඉසිපතන හෙවත් බරණැස, කෝසම්බි, රජගහ, සාවත්ථි, පාඨලිපුත්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>ර, වෙශාලි, කාශ්මීර වැනි පෙදෙස් වලින් අනුරාධපුරයට භික්ෂුන් වහන්සේලා රාශියක් රැස් වූ බව සඳහන්ය. උතුරු ඉන්දියාවේ සිට ක්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රි.ව. 5 වන සියවසේ දී පැමිණි බුද්ධඝෝෂ හිමියන් මහාවිහාරයේ දී අට්ඨකථා රචනා කළ බවත් එම විහාරයේදීම ක්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රි.ව. 8 වන සියවසේ දී දකුණු ඉන්දියාවේ සිට පැමිණි ධම්මපාල හිමියන් අට්ඨකථාකරණයට සහභාගි වූ බවත් පැවසේ.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">මහින්දාගමනය නිසා දෙරට අතර වූ සංස්කෘතික සම්බන්ධතා හේතුවෙන් ඉන්දියාවේ සිට භික්ෂුන් වහන්සේලා පැමිණියා සේම ලංකාවේ භික්ෂුන් වහන්සේලා ද ඉන්දියාවට සංක්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රමණය වූ අවස්ථා දැක්වේ. වට්ටගාමිණි (වළගම්බා) රාජ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>ය කාලයේ දී ඇති වූ දරුණු බැමිණිටියා සාගතය නිසා භික්ෂූන් වහන්සේලා ඉතා විශාල පිරිසක් දකුණු ඉන්දියාවට නැව් නැගී ගමන් ගත් බව “සම්මෝහවිනෝදනී” නම් වූ අට්ඨකතාවේ දක්වා ඇත. එසේම ලංකාවෙන් ගිය භික්ෂුන් වහ්න්සේලා වෙනුවෙන් “සීහලාරාම” නම් විහාරයක් ඉදිකොට තිබු බව නාගර්ජුන කොණ්ඩයෙන් හමු වූ සෙල් ලිපයක සටහන්ව ඇත.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">ඉන්දියාවේ සංචාරය පිණිස හත්වන සියවසේ දී ගමන් ගත් හියුංසියෑං නම් චීන භික්ෂුන් වහන්සේ තම සංචාරක සටහන් හි සඳහන් කරන්නේ උන් වහන්සේ කාංචිපුරයෙහි වැඩ වාසය කරන විට එම ස්ථානයට ලංකාවේ භික්ෂූන් වහන්සේලා තුන් සියයක් පමණ වැඩම කළ බවයි. එසේම එම වාර්තාවල බුද්ධගයාවේ බෝධි වෘක්ෂය පිහිටි තැන උතුරු දොරටුවට නුදුරින් ලංකාවේ රජකු විසින් ඉදි කරවන ලද තෙමහල් මහබෝධි සංඝාරමයක් ගැන ද සඳහන් වේ. උදයසිරි නම් ලාංකිකයෙක් මහාබෝධියට බුදු පිළිමයක් ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රදානය කළ බව ක්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රි.ව. 10 වන සියවසට අයත් බුද්ධගයා හි ශිලා ලිපියක දැක්වේ.කාලිංග යුද්ධයේදී ලක්ෂ සංඛ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>යාත මිනිසුන් මරුමුවට පත් වීමෙන් ලද කළකිරීම හේතුවෙන් අශෝක රජු බුදුදහම වැළඳ ගත් බවත් එසේ වැළඳ ගත් දහම ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රචාරය කිරීම පිණිස ලෝකයේ අනිකුත් රටවල් වලට තම දූත කණ්ඩායම් යැවු බව සෙල්ලිපි වල සඳහන් වේ. එම රටවල් අතර ශ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රී ලංකාව ද සටහන්ව තිබූ බව කියැවේ.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">තුන්වෙනි ධර්ම සංඝායනාව මොග්ගලීපුත්තතිස්ස තෙරුන්ගේ ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රධානත්වයෙන් පැවති බවත් ඉන්පසු ධර්ම දූතයන් යැවූ ලංකාව ඇතුළු රටවල් 9 ක් පිළිබඳව මහාවංසය හා වංසත්ප්පකාසිනියෙහි සඳහන්ය. එසේම තෙවන සංගායනාවෙන් පසු විවිධ ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රදේශ වලට යැවූ ධර්මදූත කණ්ඩායම් පිළිබඳ කරුණු දැක්වීමේ දී හිමවත් ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රදේශයට මජ්ජිම තෙරුන් යෑවු බව මහාවංශයේ සඳහන් වේ. පුරාවිද්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>යාත්මක සාක්ෂි අනුව වංසකතාවේ සඳහන් තෙවන සංගායනාවෙන් පසුව සිදු වූ ධර්ම දූත සේවය පිළිබඳව වූ කරුණු තහවුරු වේ. පුරාවිද්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>යාඥ ඇලෙක්සැන්ඩර් කනින්හැම් විසින් සාංචි ස්තූපයේ කරනු ලැබූ කැණීමේ දී ධාතු කරඬුවක් සොයා ගත් අතර එහි “සපුරිස මජිමස” ලෙස සටහන් කර තිබුණි. එහිම වෙනත් කරඬුවක “සපුරිස කසප ගොතස මෙවතා චරියස” යනුවෙන් සඳහන්ව ඇත. හිමවතට ගිය පිරිස් අතර කස්සප ගොත්ත හිමි ද වූ බව වංසකතාවල දැක්වේ. ඒ අනුව මෙම කරුණ සනාථ වූ බව පැහැදිලිය.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">ධර්මය පැතිර ගිය ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රදේශ පිළිබඳව අශෝක අධිරාජ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>යාගේ ගිර්නාර් ලිපියේ සඳහන් වන අතර එම ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රදේශ ලෙස චෝල, පණ්ඩ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>ය සතියපුත, කේරළපුත, තම්බපණ්නි යනුවෙන් දක්වා තිබේ. එසේම 13 වන ලිපියේ තාම්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රපණ්ණී යනුවෙන් දැක්වෙන අතර එය දක්ෂිණ ඉන්දියාවේ තිණ්ණවැලි ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රදේශය යැයි වින්සන්ට් ස්මිත් ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රකාශ කළ ද දකුණු ඉන්දියානු ඉතිහාසඥයෙකු වූ මුඛර්ජි ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රකාශ කරන්නේ එය ශ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රී ලංකාව වන බවයි.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">මුඛර්ජි පෙන්වා දෙන පරිදි තිණ්ණවැලි යනු ඉතා කුඩා ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>ර<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>දේශයක් වූ බැවින් අශෝක අධිරාජ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>යා එසේ කුඩා ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රදේශයක තම ධර්ම ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රචාරක කටයුතු සිදු නොකරන ලද බවත් තම පුත් වූ මිහිඳු හිමියන් ධර්ම ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රචාරය පිණිස තම්බපණ්ණිය වූ ශ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රී ලංකාවට යැවූ බවත්ය. එසේම හියුං සියෑං භික්ෂුව, ලංකාවේ බුදු දහම ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රචාරණය කරනු ලැබූයේ මිහිඳු මහරහතන් වහන්සේ විසින් යැයි තමා අසා ඇති බව සඳහන් කරයි.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">දීපවංසය හා මහාවංසයට අනුව පැළලුප් නුවර සිට මහින්ද හිමි සමඟ ඉට්ඨිය, උත්තිය, සම්බල, භද්දසාල සහ සංඝමිත්තාවන්ගේ පුත්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>ර සුමන සාමණේරයන් සහභාගී වූ බවත් පණ්ඩුක වේදිස නගරයේ දී මෙම කණ්ඩායමට එකතු වූ බවත් දක්වා ඇත.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">මිහිඳු හිමියන් පැමිණ වසර 200 කට පමණ පසු කූටකණ්ණතිස්ස (ක්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රි.පූ. 44-22) රජු කල ලියවන ලද මිහින්තලේ සෙල්ලිපියක් මඟින් මෙම දූත කණ්ඩායම ලංකාවට පැමිණි බව සනාථ වේ. එම ලිපියෙහි පැමිණි සිවු දෙනෙකු ලෙස මහින්ද තෙරනච, භද්දසාල තෙරනච, ඉට්ඨිය තෙරනච, උති තෙරනච යනුවෙන් නම් සටහන්ව ඇති අතර මෙම ලිපියේ අවසාන කොටස විනාශයට පත්ව තිබේ.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">“ඉමදිප පටමය ඉදිය අගතන ඉඩික තෙර (ම) හිද තෙරහ තුබෙ” යනුවෙන් සඳහන් සෙල් ලිපියක් රජගල අම්පාරෙන් හමුවීමෙන්ද මහින්දාගමනය පිළිබඳ සාක්ෂි සපයයි. සෙනරත් පරණවිතානයන් පෙන්වා දෙන්නේ මෙහි සඳහන් ස්තූපයන් මිහිඳු හිමියන් හා ඉට්ඨිය හිමියන් වෙනුවෙන් ඉදිකළ බවය. දෙවනපෑතිස් රජුගේ ඇවෑමෙන් රජ වූ උත්තිය රජු ගේ අටවන රාජ වර්ෂයේ දී මිහිඳු මිහියන් පිරිනිවන් පෑ බව වංසකතා හි දැක්වෙන අතර පිරිනිවන් පෑමෙන් පසුව එම ධාතු නිදන් කොට ස්තූප ඉඳිකළ බව සඳහන්ය. මිහින්තලේ ස්තූපය මින් එක් ස්තූපයක් බවත් එහි තිබී හමු වූ ධාතු කරඬුවෙ තැන්පත් කොට ඇත්තේ මිහිඳු හිමිගේ ධාතූන් විය හැකි බවත් සෙනරත් පරණවිතානයන්ගෙ අදහසයි. ක්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රි.පූ. 2 වන සියවසට අයත් සාංචි ස්තූපයේ දකුණු දොරටුවේ කැටයම් අතර සංඝමිත්තා තෙරණිය විසින් ශ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රී මහා බෝධි ශාඛාවක් රැගෙන සිටිනා අයුරු නිරූපිත කැටයම මගින් ගම්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>ය වන කරුණක් වන්නේ මහින්දාගමනය සිදුව නොබෝ දිනකින්ම සංඝමිත්තා තෙරණියගේ ආගමනය ද සිදු වූ බවයි. මෙමගින් මහින්දාගමනය පිළිබඳ සත්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>යතාව තව දුරටත් තහවුරු වී ඇත.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">සංඝමිත්තා තෙරණියගේ ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රධානත්වයෙන් දේවානම්පියතිස්ස රජු දවස මෙහෙණි සසුන පිහිටුවීම නිසා මෙරට සංස්කෘතිමය වශයෙන් බොහෝ වෙනසක් කිරීමට ඉවහල් විය. එසේම බුද්ධ ශාසනය වෙනුවෙන් කාන්තා දායකත්වය ද ඉතා සැලකිය යුතුව පැවති බවට සෙල් ලිපි සාක්ෂි දරයි. ලෙන් ආරාම සකස් කොට එහි ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රදානය කළ තැනැත්තියගෙ නම කොටනු ලැබීය. මෙම ස්ත්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රීන් කිසියම් ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රභූ තැනැත්තෙකුගේ භාර්යාව හෝ දුව ලෙසත් උපාසිකා ලෙසත් දක්වා ඇත. මූලාශ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රවල සඳහන් පරිදි මෙසේ ලෙන් පූජා කළ ස්ත්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රීන් දෙසීයකට අධිකය.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">මහින්දාගමනයේ ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රතිඵලයක් ලෙස ගෘහ නිර්මාණ ශිල්පයේ හා වාස්තු විද්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>යාවේ ද නව දිශානතියක් දක්නට ලැබීය. ලංකාවේ ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රථම ස්තූපය ලෙස සැලකෙන ථුපාරාමය, අභය වැවේ (බසවක්කුලම) මැටියෙන් ඉඳිකළ බව සඳහන් වූවත් වර්තමානය වන විට විවිධ කාලවකවානු වලදී කරනු ලැබු ප්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රතිසංස්කරණ කටයුතු හේතුවෙන් එහි ආරම්භක ලක්ෂණ විනාශ වී ගොසින්ය. එහෙත් මිහින්තලේ කණ්ඨක චේතිය වැඩි වෙනස්කම් වලට බඳුන් නොවී පැරණිබව ආරක්ෂා වෙමින් ශේෂව පවතී.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">“වැවයි දාගැබයි ගමයි පන්සලයි ”යන සංස්කෘතික සංකල්පය මහින්දාගමනයත් සමඟ සමාජගත වූ අතර බෞද්ධ දර්ශනයෙන් මිනිසා තුළ මානසිකව ඇති වූ සංවර්ධනාත්මක දියුණුව සංවේදී මිනිස් සමාජයක් බිහි කිරීමට ඉවහල් විය. සිත්පිත් නැති රළු කළු ගලෙකින් අතිශය කරුණාබර ජීවමය බුදු රුවක් නිර්මාණය කරන්නට තරම් මිනිසා සංවේදී වී අධ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>යාත්මික සංවර්ධනය කරා ගමන් කිරීමට බුදු දහමින් ලැබුණු හික්මීම හේතුවන්නට ඇත. මෙසේ සැලකිය යුතු අයුරින් විමසීමේ දී ශ්<span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="display: inline-flex; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"></span>රී ලාංකික බෞද්ධයිනට පොසොන් පොහෝ දිනය ඓතිහාසික වශයෙන් මෙන්ම ආගමික වශයෙන් ද ඉතා වැදගත් දිනයකි.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><span style="text-align: start;">සිළුමිණ</span><br style="text-align: start;" /><span style="text-align: start;">2020 මැයි 31</span><br style="text-align: start;" /><span style="text-align: start;">රුක්ෂිලා වෙත්තමුණි</span></div></span></span>රුක්ෂිලා වෙත්තමුණිhttp://www.blogger.com/profile/00339690323318813617noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2454185878418043502.post-84036339578912904872020-09-25T18:07:00.000+05:302020-11-14T08:24:03.384+05:30ආන්දෝලනයට තුඩු දුන් මුහුදු මහා විහාරයේ ඉතිහාස කතාව <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNPFOiaXZ6hJbm_qwKvO_ncW0rCY-l_MFSpAmjgKlDGjhuSH86rkyJAkE0-FyUIomFa5sBYDg213vlccuUUj2-EPoIXs1QnwSuMYH829trbMnA6sYmEAVOR5qN8kb1RSFRv04wRLX5YBU/s1394/100050528_10207306737502108_2319594979099410432_o.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1394" data-original-width="640" height="645" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNPFOiaXZ6hJbm_qwKvO_ncW0rCY-l_MFSpAmjgKlDGjhuSH86rkyJAkE0-FyUIomFa5sBYDg213vlccuUUj2-EPoIXs1QnwSuMYH829trbMnA6sYmEAVOR5qN8kb1RSFRv04wRLX5YBU/w455-h645/100050528_10207306737502108_2319594979099410432_o.jpg" width="455" /></a></div><p><br /> </p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">නැගෙනෙහිර පළාතේ අම්පාර පරිපාලන දිස්ත්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">රික්කයේ පානම ප්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">රාදේශීය ලේකම් කොට්ඨාසයට අයත් පොතුවිල් ප්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">රදේශයේ පොතුවිල් නගරයට නැගෙනහිර මුහුදු වෙරළේ මෙම ඓතිහාසික සිද්ධස්ථානය පිහිටා තිබේ. කොළඹ සිට කි.මී. 350 ක් පමණ දුරින් පොතුවිල් සිට දිවෙන පානම මාර්ගයේ මීටර් 800 ක් පමණ ගමන් කිරීමේදී මුහුදු මහාවිහාරයට පිවිසිය හැකිය.</span><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">මෙම ස්ථානයේ පිහිටි බොහෝ පුරාවස්තු මුහුදු රැල්ල හේතුවෙන් වැලි කඳු ගොඩ ගැසීම නිසා වැල්ලෙන් යට වී ඇත. දාගැබක නටබුන් වෙරළේ උස් බෑවුම් කොටසේ දක්නට ඇති අතර දාගැබට බටහිරින් ගල් කණු සහිත ගොඩනැගිල්ලක ශේෂයන් දැක ගැනීමට හැකිය.</span><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">ලක්දිව පැරණි රාජ්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">ය ඉතිහාසයේ 28 වැනි රජු වශයෙන් අභිසෙස් ලත් මහදැළියමානා නොහොත් මහාදාඨික මහා නාග රජතුමා විසින් මෙම විහාරය ඉදිකරන ලදැයි සැලකෙන අතර; එය රුහුණු රජ පෙළපතේ සිටම වන්දනාමානයට පාත්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">රව තිබූ ප්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">රධාන සිද්ධස්ථානයක් ලෙස පැවතුණු බව සඳහන්ය.</span><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">එම කාල වකවානුවේ දී රුහුණේ රාජ්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">යත්වය හිමිව පැවතියේ කාවන්තිස්ස රජුටය. එමෙන්ම ලංකාවේ පැරැණි බෙදීම් අනුව මෙම ස්ථානය රුහුණු රාජ්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">යයට අයත්ව තිබුණි.</span><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">ඉතිහාසයේ සඳහන් පරිදි කාවන්තිස්ස රාජ්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">ය කාලයේ දී මුහුද ගොඩ ගැලීමේ සිද්ධියක් මුල්කොට ගෙන ඇති වූ කතා පුවතක් ඔස්සේ මුහුදු මහා විහාරය වැදගත් ස්ථානයක් හිමිකර ගනී. කැලණිතිස්ස රජුගේ දූ කුමරිය වූ දේවි මුහුද ගොඩ ගැලීමේ ව්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">යසනයෙන් රට බේරා ගැනීම සඳහා සිය ජීවිතය මුහුදට බිලිදීම පිණිස යාත්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">රාවක නැගී ගමන් ගත්බව සාහිත්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">ය මූලාශ්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">රයන්හි සඳහන්ය.</span><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">ඒ අනුව එම කුමරිය රැගත් යාත්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">රාව සැඩ රළ පහරට අසුව පාවී අවුත් රුහුණේ තොටමුණකට ගොඩ ගැසූ බව කියවෙන අතර එම ස්ථානය කතරගම අසල කිරින්ද යැයි පැවසේ. එහෙත් ජනප්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">රවාදය අනුව දේවි කුමරිය වත්මන් පොතුවිල් අසල ඇති මුහුදු මහා විහාර සීමාව වෙත පාවී පැමිණි බව කියැවේ.</span><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">මහාවංශයේ සඳහන් වන්නේ විහාර මහාදේවිය ගොඩ බට ස්ථානය තෝලක විහාරය ලෙසයි. ඇය විහාරයක් ආසන්නයේ ගොඩ බැසීම හේතුවෙන් විහාර මහාදේවි වූ බවද සඳහන්ය. එමෙන්ම ඇය ගොඩ බැස්සේ ‘තොටලුතොට’ නම් ස්ථානයට බවත් ඒ වන විට ද ‘තොට්ටලක’ නම් විහාරයක් එතැන තිබූ නිසා එතැන් සිට කුමරිය විහාර මහා දේවිය වූ බව ද කියැවෙයි.</span><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">විහාර මහදේවී කුමරිය පිළිබඳ මෙම පුවත දැන එතැනට පැමිණ ඇයව පිළිගත් එකල රුහුණේ රජ කළ කාවන්තිස්ස රජු පසුව තම බිසෝ තනතුරෙහි ඇය පිහිටුවා ගත් බව පැවසේ.</span><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">ජනප්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">රවාදය අනුව ඉතා රසවත් සිද්ධි පදනම් කොටගෙන ග්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">රාම නාම බොහොමයක් බිහි වූ අතර ඒවායින් සමහරක් මෙම කුමරියගේ කතාව සමඟ පටබැඳී තිබේ.</span><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">එනම් කුමරියක් දියේ ගසාගෙන කොයි අත පාවී ඒවි දැයි අට්ටාල ගසාගෙන ධීවරයෝ විමසිල්ලෙන් බලා සිටි බවත් ඒසේ අට්ටාල ගැසූ ස්ථානය ‘අට්ටාලෙච්චන’ වී පසුව ‘අඩ්ඩාලෙච්චන ‘ වූ බව ද රජු නොඉවසිල්ලෙන් “කෝ කුමරිය” “කෝ කුමරිය” යැයි කියමින් පැමිණ තැන ‘කෝමාරිය’ වූ බව ද ධීවරයන් හා සෙනෙවියන් පිළිතුරු වශයෙන් ‘අර ගම’යැයි කියු තැන ‘ආරුගම්බේ’ නම් වී ඇති බව ද රජතුමාට උදව් කළ පිරිසට රජතුමා නින්දගම් ප්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">රදානය කළ බවත් එම ස්ථානය ‘නින්දූර්’ නම් වූ බව ද; පසුව සෙසු අයට අක්කර 10 බැගින් ත්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">යාග වශයෙන් දුන් ගම්බිම් එකතුව අක්කරේපත්තුව වූ බව ද කියැවේ.</span><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">කාලයේ ඇවෑමෙන් මුහුදු මහා විහාරයට අයත් පොතුවිල් මුහුදු තීරය නිරන්තරයෙන් මුහුදු ඛාදනට බඳුන්වීම හේතුවෙන් විහාරයට අයත් භූමි ප</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">රදේශයේ සැලකිය යුතු ප</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">රමාණයක් මුහුදට බිලි විය.</span><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">මුහුදු රළ සමඟ ගසාගෙන පැමිණි වැලි කඳු ගොඩ ගැසීම නිසා විහාරයෙ බොහෝ අංග යට වූ බැවින් විහාරයක් තිබූ බවට සලකුණක් හඳුනා ගැනීම පවා දුෂ්කර විය.</span><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /></span></p><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">වර්ෂ 1951 ජනවාරි 26 ගැසට් පත</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">රයෙන් අක්කර 72 යි රූඩ් තුනයි පර්චර්ස් දහතුනක භූමි ප්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">රමාණයක් මුහුදු මහ විහාරට අයත් වී තිබුණු අතර පසුගිය කාලය පුරා සිදුවූ ඉඩම් කොල්ලකෑම නිසා අක්කර 3 කටත් වඩා අඩු භූමි</span></span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;">ප්ර</span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">මාණයකට මේ විහාරභූමිය සීමා විය.</span></span></div><span style="font-size: large;"><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">වත්මන් ජනාධිපතිතුමාගේ මැදිහත් වීමෙන් දැන් නැවත ඒ භූමි ප්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">රමාණය ලබා දීමට ක්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">රියා කිරීම වැදගත් ය. මහාචාර්ය සෙනරත් පරණවිතාන 1950 දශකයේ දි නැගෙනහිර පළාතේ පිහිටි පුරාවස්තු පිළිබඳ සිදුකළ ගවේෂණයේ ප්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">රතිඵලයක් ලෙස මුහුදු මහා විහාරය ඇතුළත් භූමි ප්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">රදේශය පුරාවිද්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">යා රක්ෂිතයක් බවට නම් කෙරුණි. වාරකන් කාලවලදී මුහුදු දිය ඈතට යාමත් සමඟ මතුවන නටබුන් හේතුවෙන් ඉතා පුළුල් පරාසයක මුහුදු මහා විහාරයට අයත් භූමි භාගය පැතිර ඇතැයි යන්න අවබෝධ කර ගත හැකිය.</span><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">අතීතයේ දී අක්කර 264 ක් පමණ තිබුණේ යැයි සැලකෙන මුහුදු මහා විහාරය සතු ඉඩම 1965 අංක 773 PP 1450 දරණ ගැසට් නිවේදනයට අනුව අක්කර 30 ක් දක්වා අඩු වී ඇති බව සඳහන්ය.</span><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">ඒ අනුව නැවතත් 1965 මැයි 28 වන දින මුහුදු මහා විහාර භූමිය රක්ෂිතයක් ලෙසට ප්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">රකාශයට පත්වූ අතර 1975 වසරේ දී මෙහි කැණීම් හා ගවේෂණ කටයුතු එවක පුරාවිද්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">යා කොමසාරිස් ලෙස ක්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">රියාකළ කළ රාජා ද සිල්වා මහතාගේ ප්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">රධානත්වයෙන් ආරම්භ විය.</span><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">අනුරාධපුර යුගයෙන් පසුභාගයට හා මුල්භාගයට අයත් පිළිම ගෙවල් දෙකක නටබුන් මෙම කැණිම් වලදී හඳුනා ගන්නට හැකි වූ අතර; මුහුදු තීරයෙ වැල්ලෙන් වැසුණු දාගැබ් දෙකක ශේෂ හඳුනා ගැනුණි. එමෙන් ම බෝධිසත්ත්ව පිළිම දෙකක් ද සොයා ගැනීමට හැකිවිය. කැණීම් කටයුතු වලදී බහුල ලෙස හමු වූයේ උළු කැබලි සහ ගඩොල් කැබලිය.</span><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">මෙම උළු හා ගඩොළු විවිධ කාල වකවානු වලට අයත් යැයි එහි හැඩය හා තාක්ෂණය අනුව නිගමනය කළ හැකිය. මෙහි තහවුරු කිරීමේ කටයුතු වර්ෂ 1978 වන විට අවසන් වූ අතර පිළිම ගෙයට යාබද සීමා පවුර ද ලකුණු කොට තිබුණි.</span><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">මුහුදු මහාවිහාරය ආශ්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">රිතව ලැබුණු බෝධිසත්ව ප්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">රතිමා හේතුකොට ගෙන මහායාන බුදු දහමේ බලපෑමක් ඇතැයි යන්න සැලකිය හැකිය. ක්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">රි.ව. 8 සහ 9 යන සියවස් වලදී රුහුණේ මහායාන බුදු දහම පැතිර යාම එයට බොහෝ දුරට ඉවහල් වන්නට ඇත.</span><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">හැඩ ඔයේ අතු ගංඟාවක්, මුහුදු මහා විහාරය හා පානම් පත්තුවේ කැලෑව ආශ්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">රිතව පිහිටා ඇති ශාස්ත්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">රවෙල විහාරය මැදිව මුහුදට ගලා බසී. මෙම ශාස්ත්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">රවෙල විහාරය හා මුහුදු මහා විහාරය අතර ඉතා සමීප සම්බන්ධතාවක් පැවතෙන්නට ඇතැයි සැලකේ.</span></span><p></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">මේ දිනවල කවුරුත් කතා කරන්නේ මුහුදු මහා විහාරයේ ඉඩම් මංකොල්ලය ගැනය. වර්ෂ 1951 ජනවාරි 26 ගැසට් පත</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;">පත්ර</span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">යෙන් අක්කර 72 යි රූඩ් තුනයි පර්චර්ස් දහතුනක එකී විහාරභූමියේ ඉඩම කලක් තිස්සේ අනවසර පදිංචිකරුවන් විසින් අල්ලාගත් අතර මේ අවනඩුව ගැන විහාරාධිපති හිමියන් කෙතෙක් පැමිණිලි කළ ද විසඳුමක් නම් ලැබුණේ නැත. එහෙත් කොරෝනා සමයේ තවත් සීඝ්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">රයෙන් කොල්ලකෑමට ලක්වූ මෙකී විහාරභූමියට ජනාධිපතිතුමන් ප්</span><span class="sf5mxxl7 nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 pq6dq46d" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-flex; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; text-align: start; vertical-align: middle;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">රමුඛ රජයෙන් නිවැරදි තීරණයක් ලැබුණේය. ඒ අනුව මේ වනවිට එය සුරක්ෂිත වී තිබේ.</span></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">සිළුමිණ</span><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">24 මැයි, 2020</span><br style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;">රුක්ෂිලා වෙත්තමුණි</span></span></p>රුක්ෂිලා වෙත්තමුණිhttp://www.blogger.com/profile/00339690323318813617noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2454185878418043502.post-79746996226618143192020-09-07T01:09:00.003+05:302020-11-14T08:24:03.482+05:30මෛථුන්ය කැටයමින් සුසැදූ නාලන්දය<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEja05opVkhQVhRnhbsQgVZ_PvwMu4hGVLhp0MIPBjt6nFW1nv2rjGE86dJ3cgtq0BbERLtfwe2rILPmsP0Qik_wzHzr3kPE1KHqn1AZC0Ubi43tbJpS0Uzsv37EOan1YkWDGN9czLTvQWs/s2015/%25E0%25B6%25B1%25E0%25B7%258F%25E0%25B6%25BD%25E0%25B6%25B1%25E0%25B7%258A%25E0%25B6%25AF.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2015" data-original-width="1210" height="976" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEja05opVkhQVhRnhbsQgVZ_PvwMu4hGVLhp0MIPBjt6nFW1nv2rjGE86dJ3cgtq0BbERLtfwe2rILPmsP0Qik_wzHzr3kPE1KHqn1AZC0Ubi43tbJpS0Uzsv37EOan1YkWDGN9czLTvQWs/w586-h976/%25E0%25B6%25B1%25E0%25B7%258F%25E0%25B6%25BD%25E0%25B6%25B1%25E0%25B7%258A%25E0%25B6%25AF.jpg" width="586" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><span style="background-color: white;"><div style="text-align: justify;"><span style="color: #0c343d; font-family: verdana; font-size: x-large;"><b>මෛථුන්ය කැටයමින් සුසැදූ නාලන්දය</b></span></div></span><div style="text-align: justify;"><br /></div><span face="" style="background-color: white; color: #050505;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මාතලේ සිට දඹුල්ල දක්වා දිවෙන මාර්ගයේ නාලන්ද ඔයට දකුණු දෙසින් නාලන්ද ග්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රාමය පිහිටා ඇති අතර එහි ගෙඩිගේ සම්ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රදායට අයත් විහාර නටබුන් දක්නට ලැබේ. මාතලේ දඹුල්ල ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රධාන මාර්ගයේ 48 වන කි.මී. කණුව ආසන්නයෙන් දකුණු දෙසට හැරී කි.මී. එකහමාරක පමණ දුරක් ගමන් ගත් විට මෙම භූමියට පිවිසිය හැකිය.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span face="" style="color: #050505;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span face="" style="background-color: white; color: #050505;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මහබලිපුරම් හි පල්ලව සම්ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රදායට අයත් අංග ලක්ෂණ සහිත ලංකාවේ අවශේෂව පවත්නා එකම බුද්ධ ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රතිමා මන්දිරය ලෙස නාලන්ද ගෙඩිගේ හැඳින්වේ. සමස්තයක් ලෙස කළු ගල් භාවිතා කොට ශිලාමය නිර්මාණයක් ලෙස මෙය නිමවා ඇත. ක්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රි.ව. 7 වන සියවසට අයත් මෙම ගෘහ නිර්මාණ ශිල්පීය ක්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රමය ඉතා සුවිශේෂි ස්ථානයක් හිමිකර ගනී. පුරාවිද්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>යා සාධක අනුව මෙම ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රතිමා මන්දිරය 8 ත් 10 ත් වූ සියවස් කාලය නියෝජනය කරතැයි විශ්වාස කෙරේ. නාලන්ද ගෙඩිගේ බෞද්ධ හා හින්දු ආගමික ඇදහිලිවල සංකලනයත්, ථෙරවාදය හා මහායාන සංකල්ප මතත් ගොඩ නැගී ඇති බැවින් එය විශේෂිත ස්ථානයකි.ලංකාවේ මධ්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>ය කේන්ද්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රීය ස්ථානයේ මෙම ගෙඩිගේ ඉදිකර ඇති බව විශ්වාසයයි. එමෙන්ම අතීතයේ සිටම සිංහල රජුන් දවසත් බ්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රිතාන්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>ය යටත් විජිත සමයේ ත් මෙම භූමියට ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රමුඛත්වයක් හිමි විය. එයට හේතු වූයේ අනුරාධපුරය, පොලොන්නරුව හා මහනුවර යන නගරයන් කේන්ද්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රීයව මෙම ස්ථානය පිහිටීමයි.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span face="" style="color: #050505;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span face="" style="background-color: white; color: #050505;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මහාවංශයට අනුව නාලන්ද බලකොටුවක් ලෙස පළමුවන පරාක්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රමබාහූ (ක්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රි. 1153- 1186) විසින් පිහිටුවා ගත් බවත් ඔහු සිය රාජ්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>යත්වය ලැබීමට පෙර පොලොන්නරුවේ ගජබාහුත් රුහුණේ මානාභරනත් අතර ඇති වූ සටන් වලදී මෙම ස්ථානය උපයෝගි කරගෙන ඇත. පරාක්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රමබාහු, පොලොන්නරුව යටත් කර ගැනීමට ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රථම ඇළහැර පෙදෙස යටත් කර ගැනීමේ දී නාලන්ද බලකොටුව ඉහමත් ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රයෝජනවත් විය.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span face="" style="color: #050505;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span face="" style="background-color: white; color: #050505;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">නාලන්දයට නැගෙනහිරින් පිහිටි වර්තමාන ඇළහැර ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රදේශය පුරාණයේ දී ආළිසාර නමින් හැඳින් වූ අතර එහි අනුරාධපුර යුගයට අයත් නටබුන් රාශියක් විසිර ඇතැයි සඳහන් වේ. එම නටබුන් අතර අතරගල්ලෑවේ ගලින් නෙළා ඇති සැතපෙන බුදු පිළිමය සුවිශේෂීය.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span face="" style="color: #050505;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span face="" style="background-color: white; color: #050505;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">යුධමය කටයුතු සඳහා ඉතා යෝග්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>ය තැනක් බව පසක් වූ බ්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රිතාන්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>යයන් ද 1818 දී ඇතිවුණු උඩරට මහ කැරැල්ල අවස්ථාවේ දී හමුදා මූලස්ථානයක් ලෙස නාලන්ද තෝරාගෙන තිබේ. එසේ පිහිටුවා ගත් බ්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රිතාන්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>ය බල කොටුව පිහිටි ස්ථානය කුඩා කඳු ගැටයක ඇති බවත් වර්තමානයේ කොටුවේගොඩැල්ල ලෙස ව්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>යවහාර වන බවත් දැක්වේ. නාලන්ද විහාරය ඉතා සුවිශේෂී ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රතිමා මන්දිරයකින් සමන්විත වූවත් මේ සම්බන්ධව ඓතිහාසික මූලාශ්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>ර හිඟ වූව ද මෙහි දී සොයා ගත් ශිලා ලිපිය ඇසුරින් කරුණු අනාවරණය කර ගැනීමට හැකි විය. එමගින් දකුණු ඉන්දියානූ පල්ලව නිර්මාණ නියෝජනය කරන ගෙඩිගේ හි වාස්තු විද්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>යාත්මක ලක්ෂණ පිළිබඳ අවබෝධයක් ලබාගත හැකිය.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span face="" style="color: #050505;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span face="" style="background-color: white; color: #050505;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">වැඩි කොටසක් මැකී ගිය 9 හා 10 වෙනි සියවසට අයත් ටැම් ලිපියෙහි, නොනිසි ලෙස හැසිරෙන විහාර කාර්මිකයන් විහාර භූමියෙන් නෙරපිය යුතු බවත්, සොරුන් හා මිනීමරුවන් වැන්නන් විහාරස්ථානයට ඇතුළත් නොවිය යුතු බවත්, ආරාමය පිළිබඳව වූ සියලු කටයුතු සංඝ සම්මුතියකින් කළ යුතු බවත් මෙහි අන්තර්ගතය.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span face="" style="color: #050505;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span face="" style="background-color: white; color: #050505;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ඇළහැර හා මැණික්දෙණ ආරාමික ස්ථාන අනුරාධපුරය අවසන් භාගයේ දී ඉදිකරන්නට ඇතැයි සාක්ෂි ලැබෙන අතර නාලන්දෙද මෙම ආරාම සමීපයේ පිහිටි බැවින් එකල සැලකිය යුතු බෞද්ධ ආරාමයක් ලෙස පවතින්නට ඇතැයි යන්න අදහසයි.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span face="" style="color: #050505;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span face="" style="background-color: white; color: #050505;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">නාලද්දාව පිළිබඳව මෙරට මුල්ම පුරාවිද්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>යා කොමසාරිස් වූ එච්.සී.පී. බෙල් දක්වා ඇති අදහස වූයේ, (නාලන්දේ ගෙඩිගෙය) නොසළකා හරින ලදුව පිහිටුවා ඇති අතර කලාතුරකින් පමණක් මෙහි පැමිණෙන නරඹන්නකුගේ නෙතට ලක්වෙමින්, එහි නිර්මාණය පිළිබඳව වාර්තාගත තොරතුරකින් හෝ සාම්ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රදායික ජනවහර තුළින් හෝ හැඟිමක් පවා අප තුළ ඇති කරන්නට අසමත් වන බවයි.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span face="" style="color: #050505;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span face="" style="background-color: white; color: #050505;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">1890 දි පුරාවිද්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>යා දෙපාර්තුමේන්තුව පිහිටුවීමෙන් පසු වැඩි කලක් යන්නට මත්තෙන් ගෙඩිගේ පිළිබඳව එච්.සී.පී. බෙල්ගෙ අවධානය යොමුවිය. නාලන්ද ගෙඩිගෙය තහවුරු කිරීමේ කටයුතු රජයේ ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රසිද්ධ වැඩ දෙපාර්තමේන්තුව විසින් 1893 දී ආරම්භ කරනු ලැබීය. මෙම කාලවකවානුව වනවිට ගොඩනැගිල්ලේ සැලකිය යුතු ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රමාණයක් පසින් යට වී තිබු බැවින් රජයේ වැඩ දෙපාර්තමේන්තුව ගෙඩිගෙයි දකුණු පස ආරක්කුව තෙක් බිත්තිය හා අනෙකුත් කොටස් කිහිපයක් ඉදිකරවීය.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span face="" style="color: #050505;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span face="" style="background-color: white; color: #050505;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">එච්.සී.පී. බෙල් 1911 දි කැණීම් කොට පසින් යට වී පැවති ගොඩනැගිල්ලේ කොටස් මතුකර ගත් නමුදු එය අවසන් කිරීමට ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රථම ඔහුට විශ්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රාම යාමට සිදුවිය. ඔහු විසින් ඉතා වැදගත් සේවයක් නාලන්දාව වෙනුවෙන් කරනු ලැබීය. එනම් විවිධ ශිලාමය නිර්මාණ ඉතා ක්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රමානූකූලව තැන්පත් කිරීමයි.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span face="" style="color: #050505;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span face="" style="background-color: white; color: #050505;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">නැවත නාලන්ද ගෙඩිගේ පිළිබඳ අවධානය යොමු වී තිබෙන්නේ වසර 10 කට අධික කාලයකට පසුවය. සී.පී. වින්සර් 1927 හා 1928 යන කාලයේ දී පුරාවිද්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>යා කොමසාරින් තනතුර හොබවන ලද අතර ඔහුගේ අවධානය මේ සඳහා යොමුවිය. වින්සර් පෙන්වා දෙන පරිදි ගෙඩිගෙ පුරාම නුග මුල් අරක්ගෙන තිබූ බවත් ඉන් දැඩි හානියක් සිදුව තිබූ බැවින් මෙම නුග මුල් ඉවත් කිරීමට ගෙඩිගේ වේදිකාවෙන් කොටසක් ගලවා ඉවත් කරන්නට සිදුවිය.ඉන් අනතුරුව ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රථම ශ්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රී ලාංකික පුරාවිද්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>යා කොමසාරිස් ලෙස පත් වූ සෙනරත් පරණවිතානයන්ගේ කාල වකවානුව වන තෙක් ගෙඩිගේ හුදෙක් කටුහොහොල් හරිනු ලැබූ ස්ථානයක් පමණක් විය. ඒ අනුව 1953 දි පරණවිතානයන් විසින් ගෙඩිගේ මළුවේ පනාබැමි පදාගනු ලැබු අතර ගෙඩිගෙට උතුරින් පිහිටි ගරා වැටුණු ස්තූපයේ පර්යේෂණ කටයුතු ද ආරම්භ කරන ලදී.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span face="" style="color: #050505;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span face="" style="background-color: white; color: #050505;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">1970 දී රජය විසින් සැලසුම් කළ කඩිනම් මහවැලි සංවර්ධන ව්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>යාපාරය හේතුවෙන් ගෙඩිගේ පිහිටි සමස්ත වෙල්යායම ජලයෙන් යට වීමට නියමිත විය. මෙවැනිම අර්බුදකාරී තත්ත්වයක් ලෝක ඉතිහාසයේද වාර්තා වේ. එනම් ඊජිත්තුවේ අස්වාන් වේල්ල තැනීමේ දී ගලෙන් නිර්මිත අබුසිම්බල් දේවස්ථානය ද ජලයෙන් යට වී යාමට නියමිත වීමය. එහෙත් මෙම දේවස්ථානය සම්පූර්ණයෙන්ම ගලවා ඉවත් කොට වෙනත් ස්ථානයක ඉඳිකිරීම සිදුවිය.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span face="" style="color: #050505;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span face="" style="background-color: white; color: #050505;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">එසේම ලංකාවේ ද නාලන්ද ගෙඩිගේ සම්පූර්ණයෙන්ම ගලවා ඉවත් කොට පසු කලෙක ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රතිනිර්මාණය කිරීම පිණිස පුරාවිද්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>යා කාර්යාල භූමියේ තැන්පත් කරවීය. මෙම අවස්ථාවේ ගෙඩිගේ පිහිටා තිබූ භූමිය කැණීම් කරන ලද අතර එහිදී ගෙඩිගේ මන්දිරය යට නිමවා තිබූ ශිලාමය පදනමක් මතු කර ගැනීමට හැකිවිය. එය චතුරස්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රාකාර හැඩයක් ගනු ලැබීය. බෝවතැන්න ජලවිදුලි යෝජනා ක්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රමය පිහිටි කඳු මුදුනක ගෙඩිගේ නිර්මාණය නාලන්දෙන් ඉවත් කොට එහි ඉදිකිරීමට යෝජනා වූ නමුත් අවසානයේ දී එය ගොඩනැගිල්ල පිහිටි ස්ථානයේම ඉදිකිරීමට තීරණය විය.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span face="" style="color: #050505;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span face="" style="background-color: white; color: #050505;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">එවක සංස්කෘතික කටයුතු අමාත්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>ය ඊ.එල්.බී. හුරුල්ලේ ගේ මග පෙන්වීම යටතේ 1977 දි තිබුණු ස්ථානයේ ම ඉදිකිරීමට වූ තීරණය ක්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රියාත්මක විය. එම නිර්මාණ කාර්යයේ භාරකාරත්වය හිමි වූයේ පේරාදෙණිය විශ්වවිද්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>යාලීය පුරාවිද්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>යා අංශය භාර මහාචාර්ය පී.එල්. ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රේමතිලකයන්ටය.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span face="" style="color: #050505;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span face="" style="background-color: white; color: #050505;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ඒ අනුව මූලික පියවර ලෙස ගෙඩිගේ පිහිටි භූමිය අඩි 23 ක් පමණ උස්කොට තැනීම මහවැලි සංවර්ධන මණ්ඩලය විසින් සිදු කරනු ලැබීය. මෙම ස්ථානයට පිවිසුම් මාර්ගය ද එම උසින්ම නිමවීය. මහාචාර්ය පී.එල්. ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රේමතිලකයන්ගේ උපදෙස් අනුව මූලික සැලසුම් වලින් අනතුරුව 1980 දී පුරාවිද්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>යා දෙපාර්තමේන්තුවේ එම්. විමලදාස නම් වූ පළපුරුදු මේසන් බාස් කෙනෙකු ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රධාන කම්කරු පිරිසක් විසින් ගෙඩිගේ තහවුරු කරනු ලැබීය. ගොඩනැගිල්ල ගලවා ඉවත් කරන අවස්ථාවේ පැවති ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රමාණයට තිබූ වැරදි නිවරැදි කරමින් සැකසීම හා ගර්භගෘහයත් මණ්ඩපයත් සහිත ගෙඩිගේ හැකිතාක් පරිපූර්ණ ලෙස තහවුරු කිරීම යන පියවර දෙක යටතේ ගෙඩිගේ තහවුරු කිරීම සිදුවිය.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span face="" style="color: #050505;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span face="" style="background-color: white; color: #050505;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">නාලන්ද ගෙඩිගේ වැදගත් වන තවත් ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රධාන සාධකයක් ලෙස එහි බිත්තියෙ පහළ පේකඩක මෛථුන්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>ය ඉරියව්වෙන් සිටින කැටයම දැක්විය හැකිය. මෙහි තිදෙනෙක් එකවර පසුපසින් ලිංගිකව එක්ව රමණයේ යෙදෙන අයුරු දැක්වේ. ඉන්දියාවේ කජුරාහෝ දේවාලයේ ඉතා සුලභ ලෙස මෙවැනි කැටයම් දක්වා තිබුණ ද ලංකාවේ එවැනි කැටයමක් හමුවන එකම ස්ථානය මෙයයි. මෙම කැටයම හේතුකොට ගෙන මේ ස්ථානය තාන්ත්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රික බෞද්ධ ඇදහීම් කළ ස්ථානයක් වන්නට ඇතැයි ඇතමුන්ගේ මතයයි. 1910 -11 කාලයේදී මෙවැනි කැටයමක් පිළිබඳව අදහසක් එච්.සී.පී. බෙල් විසින් තම පුරාවිද්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>යා ගවේෂණ වාර්තාවේ සඳහන් කර තිබේ. ඔහුට අනුව මෙම ස්ථානයේ කණුවක මෙවැනිම මෛථුන්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>ය කැටයමක් තිබී ඇත. එහෙත් වර්තමානයේදී එම කැටයම මෙහි දක්නට නැත.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span face="" style="color: #050505;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span face="" style="background-color: white; color: #050505;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">ගර්භය ශිලා ස්තම්භ 24 කින් සමන්විත ආලින්දයකින් යුක්ත අතර අන්තරාලයක් හා මණ්ඩපයකින් නිර්මිත මෙහි අනුරාධපුර යුගයට අයත් ලක්ෂණ සහිත බුද්ධ ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රතිමාවක් දක්නට ලැබේ. එය අභය මුද්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රාවෙන් නිරූපිත අතර ගොඩනැගිල්ලේ මධ්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>යයෙහි පිහිටි ගර්භය තුළ තැන්පත් කර ඇත.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span face="" style="color: #050505;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span face="" style="background-color: white; color: #050505;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මෙහි ගොඩනැගිල්ලේ ඇතුළත වටා පැදකුණු කිරීමට ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රදක්ෂිණා පථයක් ද නිමවා තිබේ. එමෙන් ම මෙම ගෙඩිගේ ගොඩනැගිල්ල වටේම පිහිටි බිත්ති වාමන හිස්, විවිධ සත්ත්ව රූප, චෛත්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>ය කාවාට සහ පේකඩ ආදි විවිධ කැටයමින් නිරූපිතය.</span></div></span><div style="text-align: justify;"><span face="" style="color: #050505;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><span face="" style="background-color: white; color: #050505;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">වත්මනේ දී බෝවතැන්න ජලාශයෙන් වටව උස් බිමක පිහිටි නාලන්ද ගෙඩිගෙය වේදිකාවක් මත ඉදි කළ ස්ථූපය , බෝධි වෘක්ෂය සහ භූමිය වට කරමින් තැනූ ගඩොලින් බැඳි ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රාකාරයකින් ද යුක්ත වූ අපූර්ව නිර්මාණයකි.</span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></div></span><p></p><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">සිළුමිණ</span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><span face="" style="background-color: white; color: #050505; text-align: left;"></span><span face="" style="background-color: white; color: #050505; text-align: left;"><div style="text-align: justify;">17 මැයි, 2020</div></span><span face="" style="background-color: white; color: #050505; text-align: left;"><div style="text-align: justify;">රුක්ෂිලා වෙත්තමුණි</div></span></span></div><p><span face="" style="background-color: white; color: #050505;"></span></p><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"> </span></div><p></p>රුක්ෂිලා වෙත්තමුණිhttp://www.blogger.com/profile/00339690323318813617noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-2454185878418043502.post-21607861031115639062020-09-07T01:00:00.000+05:302020-11-14T08:24:03.584+05:30නටබුන් මැද වැජඹෙන මැණික්දෙණ අරම<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjocQVj4GxKZsIKTgdHIyuPNkQ5TNgWMKw18S1Ljk-dbjjQSVhoZl9n8qFDyc16SygUADZTaHQnePUeL6n5OEkIQ5lOfPKrxxmK-hWzKdbhbGnl4ihFW2BEXz6EBiXFIBOKaeyL2jBmgbM/s2015/%25E0%25B6%25B8%25E0%25B7%2590%25E0%25B6%25AB%25E0%25B7%2592%25E0%25B6%259A%25E0%25B7%258A%25E0%25B6%25AF%25E0%25B7%2599%25E0%25B6%25B1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2015" data-original-width="1075" height="976" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjocQVj4GxKZsIKTgdHIyuPNkQ5TNgWMKw18S1Ljk-dbjjQSVhoZl9n8qFDyc16SygUADZTaHQnePUeL6n5OEkIQ5lOfPKrxxmK-hWzKdbhbGnl4ihFW2BEXz6EBiXFIBOKaeyL2jBmgbM/w524-h976/%25E0%25B6%25B8%25E0%25B7%2590%25E0%25B6%25AB%25E0%25B7%2592%25E0%25B6%259A%25E0%25B7%258A%25E0%25B6%25AF%25E0%25B7%2599%25E0%25B6%25B1.jpg" width="524" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><br /><span style="color: #073763; font-size: x-large;"> <span style="background-color: white; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;">නටබුන් මැද වැජඹෙන මැණික්දෙණ අරම</span></span><p></p><span style="font-size: large;"><div style="text-align: justify;"><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;">මාතලේ දිස්ත්</span><span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-block; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;">රික්කයේ කන්දපල්ල කෝරලයේ වග පනහ පල්ලේසිය පත්තුවෙහි 39 වෙනි සැතපුම් කණුව අසල පන්නම්පිටිය මංසන්ධියේ සිට මැණික්දෙණ පබ්බත විහාරය සැතපුම් එකක පමණ දුරින් පිහිටා ඇත. පුරාවිද්</span><span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-block; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;">යාත්මක සාක්ෂි හා වංශකථා තොරතුරු අනුව ක්</span><span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="background-color: white; color: #050505; display: inline-block; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;">රි.ව. 5 වන සියවසේ දි පමණ මෙම සංඝාරාමය ආරම්භ වී 12 වන සියවස දක්වා පවතින්නට ඇතැයි යන්න සඳහන්ය.</span></div><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">චෛත්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>ය, බෝධිඝරය, පටිමාඝරය (පිළිම ගෙය, ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රතිමා ගෘහය) හා උපෝසථඝරය (පොහොය ගෙය) යන ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රධාන ආගමික ගොඩනැගිලි හතරකින් සමන්විත පවුරකින් වට ආරාම සංකීර්ණයක් පබ්බත විහාර ලෙස හැඳින්වේ. එසේම ඊට පිටතින් ස්වාභාවික හෝ කෘත්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රිමව සකස් කළ ජල මාර්ග ද භික්ෂු නේවාසිකාගාර, භෝජන ශාලා, ජලස්නානගෘහ හා වැසිකිළි කැසිකිළි ද වෙනත් ඉදිකිරීම් ද මෙම ආරාම සංකීර්ණයේ සැලසුමෙහි අන්තර්ගතය. පබ්බත විහාරය හෝ පබ්බත ආරාමය (Rock-Monastery or Mountain Temple) පවත විහර, පව් වෙහෙර, ගිරි වෙහෙර යනාදි නම් වලින් හැඳින්වූ අතර සංස්කෘත වචනයක් වූ පර්වත යන්න පාලියෙන් පබ්බත ලෙස ද සිංහලෙන් පව් වශයෙන් ද අර්ථ ගැන්වේ.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">එකල පැවති බෞද්ධ සංඝාරාමයක ස්වභාවය පිහිටි භූ භෞතික පරිසර පද්ධතිය හා එහි පාරිසරික ලක්ෂණ පිළිබඳව අධ්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>යයනය කිරීමට මැණික්දෙණ ආරාම සංකීර්ණය ඉවහල් වේ. සෙල්ලිපි හා සාහිත්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>යමය සාධක අනුව අතීතයේ දී මැණික්දෙණ හඳුන්වනු ලැබ ඇත්තේ බුද්ගම් වෙහෙර, බුද්ගමු වෙහෙර, බුද්ධගාම විහාර හා බුද්ගමිය යනුවෙනි.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">මැණික්දෙණ ආරාම සංකීර්ණයේ සැලැස්ම උපයෝගි කොට ගෙන ලංකාවේ බෞද්ධ සංඝාරාම සැලසුම්වල පබ්බත විහාර ආශ්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රිත සැලසුම්හි ඇති සුවිශේෂි ලක්ෂණ අධ්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>යයනය කළ හැකි අතර නාගරික හා ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රාදේශීය වශයෙන් පබ්බත විහාර පුරාවිද්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>යාත්මක මූලාශ්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>ර වශයෙන් ඇගයිය හැකිය. අනුරාධපුරය අවට තොළුවිල, විජයාරාමය, වෙස්සගිරිය, පුලියන්කුලම හා පාචීනතිස්සපබ්බතාරාමය ආදි ස්ථාන නාගරික වශයෙන්ද රුහුණේ මඟුල් මහා විහාරය, දෙමටමල් විහාරය, සීගිරිය, පිදුරංගල, කළුදිය පොකුණ, දඹුල්ල, දෙහිගහඇලකන්ද, කිරලැස්ස, මහානාග පබ්බතාරාමය හා මැණික්දෙණ ආදි විහාරයන් ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රාදේශීය වශයෙන් ද දැක්විය හැකිය.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">සෙනරත් පරණවිතානයන් දක්වන පරිදි අනුරාධපුර නුවර වැව සමීපයෙහි පිහිටි පාචීනතිස්සපබ්බත ආරාමය, පබ්බත විහාරයක් ලෙස ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රථම වරට පුරාවිද්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>යාත්මක මුලාශ්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රයක් තුළින් හඳුනාගත් ආරාමයයි.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">මැණික්දෙණ ග්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රාමීය වූ ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රාදේශීය ස්ථානයක පිහිටිය ද එය ගොඩ නැංවීමට එකළ පැවති දේශපාලනික, සාමාජික හා ආගමික පාරිසරික තත්ත්වයන් බලපාන්නට ඇත. ඇතැම් විට සීගිරිය සමීපව මෙම ස්ථානය පිහිටීමත්, පිදුරංගල, දඹූල්ල, කළුදිය පොකුණ හා මහානාග පබ්බත විහාරය ඇතුළු සංඝාරාම රැසක් සමකාලීනව බිහිවීමත් ඊට හේතුවන්නට ඇත.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">වචනාර්ථයෙන් ගත් කළ පර්වතයක් ඇසුරු කොට ගෙන පබ්බත විහාර නිර්මාණය කළ ද පබ්බත හෝ කඳු ශිඛර ඇසුරු නොකර තැනිතලා භූමිවල ඉදිකළ විහාර ද දක්නට ලැබේ. අනුරාධපුරයට නැගෙනහිරෙන් පිහිටි පාචීනතිස්සපබ්බත විහාරය හා සීගිරිය අසල මහානා පව් වෙහෙර එසේ ඉදිකළ විහාරයන්ය.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">ලාංකීය බෞද්ධාගමික කේන්ද්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රස්ථානය වූ අනුරාධපුර මහාවිහාරය, පබ්බත විහාරයන්හි සැලසුම්ගත ගොඩනැගිලි ඉදිවීමට ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රථම ගොඩනැගුණි. මහාවිහාරය මෙරට ස්ථාපිත මුල්ම ආරාමය වූ අතර අනුරාධපුරය කේන්ද්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රෙකාට ගෙන බිහි වූ අභයගිරිය හා ජේතවනාරාමය ද මුල් කාලීන ආරාම සැලසුම්වලට අයත්ය.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">මහාවංශයේ පබ්බත විහාර හා එම විහාර කරවූ පුද්ගලයන් සම්බන්ධව කරුණු අන්තර්ගත වේ. ඒ අනුව කනිට්ඨ තිස්ස රජු (ක්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රි.ව. 164-192) නැඟෙනහිර ගඟ රාජියෙහි අනුල තිස්සපබ්බත විහාර කරවූ බව ද පළමුවැනි දෙටුතිස් රජු (ක්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රි.ව. 266-276) ථූපාරාමයේ තිබූ ගල් පිළිමයක් පාචීනතිස්සපබ්බත විහාරයේ පිහිට වූ බව ද සිවුවැනි කාශ්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>යප රජු කල (ක්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රි.ව. 898- 914) සේන නම් මහලියන්නා විසින් මහාලේඛ පබ්බත නමින් විහාරයක් කර වූ බව ද දෙවැනි සේන රජුගේ (ක්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රි.ව. 857-887) සංඝා නම් මෙහෙසිය විසින් සංඝසේන පබ්බත විහාරය ද දෙවැනි දප්පුල රජුගේ (ක්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රි.ව. 815-831) මෙහෙසිය ජයසේන නම් පබ්බත විහාරක් ද යනාදි වශයෙන් රාජකීය අනුග්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රහ මත රජ මෙහෙසියන්, ඇමතියන් සහ වෙනත් ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රභූන් විසින් විහාර කර්මාන්ත කළ බව සඳහන්ය.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">පබ්බත විහාරවල පිහිටි චෛත්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>යවල විශේෂ ලක්ෂණයක් වූයේ ඒවා එතරම් විශාල නොවූ කුඩා ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රමාණයේ වීමත් උස් හතරැස් මළුවක් මත චෛත්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>ය ඉදිකිරීමත්ය. මැණික්දෙණ ස්තූපය ද සතරැස් මළුවක් මත ගොඩ නගා ඇති අතර එම මළුව ගඩොලින් නිමවා ඇත. මෙහි උතුරු සහ නැගෙනහිර සීමාව බොරදම් වලින් යුක්තය. දකුණු බැම්ම සකස් කොට තිබෙන්නේ ගල් පුවරු හා ගඩොලිනි.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">1964- 65 වර්ෂවල සිදුකළ කැණිම් වාර්තාවේ චාල්ස් ගොඩකුඹුර දාගැබ් මළුවෙහි නිර්මාණය පිළිබඳව දක්වා ඇති විස්තරය අනුව “මළුවට ඇතුළුවීම සඳහා සිවුදිගින් ම දොරටු තිබී ඇති නමුත් පසු කාලයක දී නැගෙනහිර දොරටුව ගඩොළු බැම්මකින් වසා දමා ඇත. මේ බැම්මෙන් අඩි තුනක් පමණ උස කොටසක් නිරුපද්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රිතව තිබේ. උතුරු දකුණු හා බටහිර පැතිවල එකක පඩි කඳන් 10 බැගින් ඇති දොරටු ඇත. මෙකී දොරටු තුනේ ම මුරගල් ඇතත් සඳකඩපහණ ඇත්තේ දකුණු හා බටහිර පැතිවල පමණි. බටහිර පැත්තේ මුරගල් පරිස්සම් වී ඇත. එහෙත් අනික් පැත්තේ මුරගල් කැඩිලාය.” යනුවෙන් සඳහන් කර ඇත.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">මෙහි චෛත්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>ය ගර්භයේ පේසා මට්ටම දක්වා කොටස් ශේෂ වී ඇති අතර දාගැබේ මුල සිට අඩි 4 ක් පමණ උසට වැලි කොන්දේ ගල් ආරක්ෂා වී තිබේ. දාගැබේ පතුලේ එක් කොටසක හුණු බදාමය තිබුණු ලකුණු දක්නට ලැබේ. මැණික්දෙන දාගැබේ 1964 දී කළ කැණීමේ දී එහි ධාතු ගර්භය පිළිබඳ පරීක්ෂා කිරීමට අඩි 15 ක් පමණ ගැඹුරට කණින ලදී.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">එහෙත් බෝධිඝර විවිධ සැලසුම් වලින් යුක්ත වූ අතර ඒවා සතරැස්, වෘත්තාකාර හා බහු අශ්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>ර යනාදි වශයෙන් විද්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>යාමාන විය. මේ අතරින් මැණික්දෙණ බෝධිඝරය වෘත්තාකාර ස්වභාවයක් ගනී. එය ඉතා විශිෂ්ට නිර්මාණයකි. බෝධිඝරය වූ කලී, බෝධි වෘක්ෂයක් වටා ඉදි වූ ගොඩනැගිල්ලකි.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">බුද්ධ ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රතිමාව තැන්පත් කිරීම සඳහා තනන ලද ගොඩනැගිල්ල පිළිමගෙය ලෙසින් ද වර්තමානයේ දී බුදුගේ, විහාරගේ යනුවෙන් ව්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>යවහාර වන අතර පටිමාධාර, බිම්බාලය හා පටිමා ඝර යනුවෙන් ද හඳුන්වයි.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">මැණික්දෙණ පිළිමගෙය ගන්ධ කුටි සම්ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රදායේ සතරැස් ගර්භ ගෘහයක් හා ඉදිරිපසින් නෙරා සිටින අන්තරාලයකින් ද යුත් පිළිම ගෙයකට කදිම නිදසුනකි. දිගින් මීටර් 21 ක් ද පළලින් ගර්භ ගෘහය මීටර් 12 ක් ද අන්තරාලය මීටර් 9 ක් ද වූ මෙහි ගඩොළුමය බිත්තියක් සහිත මළුවකින් යුක්තය. ගොඩැල්ලක් සහිත වූ මේ ස්ථානය පිළිමගෙයක් ලෙස හඳුනාගෙන 1970 දී කැණිම් සිදුකර තිබේ. පිළිමගේ වටා රැස්වන වර්ෂා ජලය බැස යාමට බිත්තියේ නැගෙනහිරින් හා බටහිරින් හුණුගලින් කළ පීලි කාණු දෙකක් යොදා ඇත.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">පෝයගෙය, උපෝසථඝරය (Chapter house) නමින් හැඳින්වෙන මෙය ආරාමයක ඉදිවු මුල්කාලීන ගොඩනැගිලි වලින් එකකි. ලෝවාමහාපාය ලක්දිව ඉදි වූ මුල්ම උපෝසථ ගෘහයයි. සංඝ සමාජයේ අවශ්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>යතාවන් උදෙසා ගොඩ නැගුණු මෙහි භික්ෂූන් පසළොස්වක පෝයදා සහ මාසෙපෝය දින විනය කර්ම සඳහා රැස්වු ශාලාව පොහොය ගෙය ලෙස මහාවංශයේ සඳහන්ය. පබ්බත විහාරයක ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රධාන ආගමික ගොඩනැගිලි අතර උපෝසථඝරයට සුවිශේෂි තැනක් හිමිවේ. ඉදිරිපස ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රධාන දොරටුව සහිතව සමකෝණාශ්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>ර හෝ චතුරශ්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>ර වේදිකාවක දැවැන්ත ගල් කණු මත දෙමහල් හෝ මහල් කීපයකින් යුතුව මෙම ගොඩනැගිල්ල ඉදිවී ඇත.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">1965-66 කාල වලදී චාල්ස් ගොඩකුඹුර කැණීම් විස්තරයෙහි දක්වා ඇත්තේ මැණික්දෙණ පෝය ගෙය ශේෂ වී පවතින නිර්මාණ ලක්ෂණ අනුව දෙමහල් ගොඩනැගිල්ලක් ලෙස පවතින්නට ඇති බවයි. ගඩොළුමය පේසාවන් දෙකකින් යුතුව බිම් මට්ටමේ සිට මීටර් 1 ක් පමණ වේදිකාවක් මත ගල් කණු සිටුවා මෙම ගොඩනැගිල්ල ඉදිකර තිබේ. දිග අතට ගල් කණු 8 ක් හා පළල අතට ගල්කණු 6 ක් යොදා ගල්කණු 48 ක් භාවිත කොට නිර්මාණය කර ඇති මෙහි එක් ගල් කණුවක් උසින් මීටර් 4 ක් පමණ වේ.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">මැණික්දෙණ ආරාම සංකීර්ණය පංචායතන සැලැස්මට බොහෝ දුරට සමාන බව කියැවේ. එනම් මෙහි ආගමික ගොඩනැගිලි 5 ක නටබුන් උස් වේදිකාවක දක්නට ලැබීම හේතුවෙනි. මෙහි චෛත්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>ය ඊසාන දිගින් ද ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රතිමා ගෘහය ගිනිකොනෙන් ද පොහොය ගෙය නිරිතෙන් ද බෝධිඝරය වයඹින් ද මෙම ගොඩනැගිලිවලට මධ්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>යයේ සභා ශාලාව ද පිහිටා තිබේ.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රධාන පූජනීය ගොඩනැගිලි සතර මධ්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>යයේ ඇතැම් පබ්බත විහාරවල සභා ශාලාවක් ඉදිකොට තිබේ. මැණික්දෙණ පිහිටි සභා ශාලාවෙහි සැලැස්ම සතරැස්ව දක්වා ඇති අතර එහි සිවු පසින් දොරටු නිමවා ඇත. එම ශාලාව මධ්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>යයෙහි ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රධාන භික්ෂුව සඳහා වෙන්කළ යැයි සඳහන් වේදිකාවක නටබුන් ශේෂව පවතී. මෙම ගොඩනැගිල්ල භික්ෂුන්වහන්සේලාගේ විනය කර්ම ආදිය සඳහා රැස් වූ ශාලාව ලෙස සඳහන්ය. එමෙන්ම එකවර භික්ෂූන් වහන්සේලා 90 කට පමණ පහසුවෙන් සිටිය හැකි ශාලාවක් යැයි විද්වතුන්ගේ මතයයි. මැණික්දෙණ ආශ්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රිතව සිදුකරන ලද ගවේෂණ හේතුකොට ගෙන කුටි 96 ක් පමණ හඳුනාගෙන ඇත. මේ අනුව අධික භික්ෂූ සංඛ්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>යාවක් මෙහි සිටින්නට ඇතැයි අනුමාන කෙරේ.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">මෙවැනි භික්ෂු පිරිසක් සඳහා සහ විහාර නඩත්තුව පිණිස විශාල ධනස්කන්ධයක් අවශ්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>ය විය. මහාචාර්ය සිරිමල් රණවැල්ල දක්වන පරිදි මැණික්දෙණ පුවරු ලිපිය මගින් එම විහාර දේපල නඩත්තුව පිණිස දුන් වතුපිටි, කුඹුරු හා ආරාම පාලනයත්, ආරක්ෂාව පිණිස ගත් ක්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රියා පිළිවෙත් ගැනත් සඳහන්ය.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">මැණික්දෙණ ආරාමික ස්ථානයක් ලෙස ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රථමයෙන් ම ජනාවාස වී ඇත්තේ ක්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රි.ව. 5-7 සියවස්වලදි බව මෙම ආරාම සංකීර්ණයෙන් ලැබුණු සෙල්ලිපි හා වළං කැබිලිති සාක්ෂි දරයි. ඓතිහාසික මූලාශ්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>ර අනුව මැණික්දෙණ සම්බන්ධව ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රථමයෙන්ම සඳහන් වන්නේ අනුරාධපුර අවධියේ අවසන් භාගයේ සිටය.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">මහාවංශයේ දෙවැනි සේන රජු විසින් (ක්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රි.ව. 853-887) බුද්ධගාම විහාරයට භෝග උපදවන ගම් ප්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රදානයක් පිළිබඳව දැක්වේ. මහාචාර්ය සිරිමල් රණවැල්ල පෙන්වා දෙන පරිදි ක්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රි.ව 9 සියවසේ අග භාගයේ හෝ 10 වෙනි සියවසට මුල් භාගයට අයත් මෙම ස්ථානයෙන් ලැබුණු සෙල්ලිපියක බුද්ගමු විහාරය සතුව තිබූ අමුණු පහක කුඹුරක් සෙන් නම් වූ එක් කාන්තාවක උකසට හෝ සින්නක්කරයට පවරාගෙන එම විහාරයේ භික්ෂූන් වහන්සේලාට සලාක බත් සැපයීම සඳහා එම කුඹුරු යළිත් එම විහාරයට ම පූජා කර ඇත. එසේම මැණික්දෙණ විහාරය පාලනය කිරීම සඳහා නිලධාරීන් පස් දෙනෙකුගෙන් යුත් කණ්ඩායමක් සිටි බව සෙල්ලිපියේ සඳහන් පස් වෙහෙරෙ කැමියන් යන පාඨයෙන් පැහැදිලි වේ.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">මෙම ආරාම සංකීර්ණයෙන් සොයා ගත් වළං කැබිලිතිවල වර්ගීකරණය සීගිරිය මැටි බඳුන් වර්ගීකරණයට බොහෝ දුරට සමීපය. මෙහිදී හමු වූ මැටි බඳුන් අතර කුසලාස, කබල, නෑඹිලිය (නෑඹිලියේ ඇතුළු පැත්තේ රේඛාමය මෝස්තර යෙදීමට දැවයෙන් කළ පනාවක් බඳු උපකරණයක් යොදාගෙන ඇති අතර එය ඉරිගහන කටුව නමින් හැඳින්වේ.), කොරහ, ඇතිළි - අප්පල්ල, කළ, මුට්ටි, බරණි - බුජම් (Storage Pot - ධාන්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>ය වර්ග, ආහාර වර්ග හෝ වෙනත් ද්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රව්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>ය විශාල වශයෙන් ගබඩා කිරීමට), පාත්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>ර, දරණුව (Stand) යනාදිය දැක්විය හැකිය.</div></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">මැටි බඳුන් වර්ගීකරණය හේතුකොට ගෙන එකල සමාජීය වැදගත්කම හා කාල නිර්ණයන් පිළිබඳ අවබෝධයක් ලබා ගත හැකි වූ අතර මෙමගින් මැණික්දෙණ ආරාම සංකීර්ණයට ඉතිහාසමය වටිනාකමක් ද එකුවේ. අනුරාධපුර යුගයේ කාල පරිච්ඡේද තුනකට මෙම මැටි බඳුන් අයත් වන අතර ඒවා මුල් අනුරාධපුර සංස්කෘතිය (ක්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රි.පූ. 1 සිට ක්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රි.ව.4), මධ්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>ය ඓතිහාසික අවධිය (ක්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රි.ව. 5-6), පශ්චාත් අනුරාධපුර අවධිය (ක්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>රි.ව. 700-1000) යනුවෙන් වර්ග කොට ඇත. මෙහිදී මුල් අනුරාධපුර අවධියට අයත් මැටි බඳුන් ඉතා සුළු වශයෙන් ද මධ්<span class="fgm26odu nvdbi5me oygrvhab ditlmg2l kvgmc6g5 knj5qynh tbxw36s4 q9uorilb" style="display: inline-block; margin: 0px 1px; vertical-align: text-bottom;"></span>ය හා පශ්චාත් අනුරාධපුර අවධීන්ට අයත් බඳුන් බහුල ලෙසත් හමුවිය.</div></span></span><div style="text-align: justify;"><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div><div><div style="text-align: justify;"><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: x-large;">සිළුමිණ</span></div><span style="font-size: large;"><div style="text-align: justify;"><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;">2020 මැයි 03</span></div><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">රුක්ෂිලා වෙත්තමුණි</div></span></span></div><div style="text-align: justify;"><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;"><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px;"><a class="oajrlxb2 g5ia77u1 qu0x051f esr5mh6w e9989ue4 r7d6kgcz rq0escxv nhd2j8a9 nc684nl6 p7hjln8o kvgmc6g5 cxmmr5t8 oygrvhab hcukyx3x jb3vyjys rz4wbd8a qt6c0cv9 a8nywdso i1ao9s8h esuyzwwr f1sip0of lzcic4wl py34i1dx gpro0wi8" href="https://l.facebook.com/l.php?u=http%3A%2F%2Fwww.silumina.lk%2F2020%2F05%2F02%2F%25E0%25B7%2580%25E0%25B7%2592%25E0%25B7%2581%25E0%25B7%259A%25E0%25B7%2582%25E0%25B7%258F%25E0%25B6%2582%25E0%25B6%259C%2F%25E0%25B6%25B1%25E0%25B6%25A7%25E0%25B7%2594%25E0%25B6%25B6%25E0%25B7%2594%25E0%25B6%25B1%25E0%25B7%258A-%25E0%25B6%25B8%25E0%25B7%2590%25E0%25B6%25AF-%25E0%25B7%2580%25E0%25B7%2590%25E0%25B6%25A2%25E0%25B6%25B9%25E0%25B7%2599%25E0%25B6%25B1-%25E0%25B6%25B8%25E0%25B7%2590%25E0%25B6%25AB%25E0%25B7%2592%25E0%25B6%259A%25E0%25B7%258A%25E0%25B6%25AF%25E0%25B7%2599%25E0%25B6%25AB-%25E0%25B6%2585%25E0%25B6%25BB%25E0%25B6%25B8%3Ffbclid%3DIwAR0xEGV8drubIARrhwNHhgbZ1swWImD-s6Z_M-26zzaDFKgpzdDR8GZyUrI&h=AT3eAxpVQs67DTAQwRAC20W_44pzLvkX-HHKMD8aARlHtmSlXUt-zvE6Zvg-LoCmuKgBZ-gt-5b-Qf860GafpcCQrW3nK1Sk8KZXLZaexOhPIQmg_o3Rgn05bMp2yl2h&__tn__=-UK*F" rel="nofollow noopener" role="link" style="-webkit-tap-highlight-color: transparent; background-color: transparent; border-color: initial; border-style: initial; border-width: 0px; box-sizing: border-box; cursor: pointer; display: inline; font-family: inherit; list-style: none; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-align: inherit; touch-action: manipulation;" tabindex="0" target="_blank">http://www.silumina.lk/2020/05/02/%E0%B7%80%E0%B7%92%E0%B7%81%E0%B7%9A%E0%B7%82%E0%B7%8F%E0%B6%82%E0%B6%9C/%E0%B6%B1%E0%B6%A7%E0%B7%94%E0%B6%B6%E0%B7%94%E0%B6%B1%E0%B7%8A-%E0%B6%B8%E0%B7%90%E0%B6%AF-%E0%B7%80%E0%B7%90%E0%B6%A2%E0%B6%B9%E0%B7%99%E0%B6%B1-%E0%B6%B8%E0%B7%90%E0%B6%AB%E0%B7%92%E0%B6%9A%E0%B7%8A%E0%B6%AF%E0%B7%99%E0%B6%AB-%E0%B6%85%E0%B6%BB%E0%B6%B8</a></span><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px;"> </span><div class="oajrlxb2 g5ia77u1 qu0x051f esr5mh6w e9989ue4 r7d6kgcz rq0escxv nhd2j8a9 nc684nl6 p7hjln8o kvgmc6g5 cxmmr5t8 oygrvhab hcukyx3x jb3vyjys rz4wbd8a qt6c0cv9 a8nywdso i1ao9s8h esuyzwwr f1sip0of lzcic4wl oo9gr5id gpro0wi8 lrazzd5p" role="button" style="-webkit-tap-highlight-color: transparent; background-color: white; border-color: initial; border-style: initial; border-width: 0px; box-sizing: border-box; color: #050505; cursor: pointer; display: inline; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; font-weight: 600; list-style: none; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; touch-action: manipulation;" tabindex="0">S</div></div>රුක්ෂිලා වෙත්තමුණිhttp://www.blogger.com/profile/00339690323318813617noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2454185878418043502.post-83674871451819810212020-05-18T22:00:00.004+05:302020-11-14T08:24:03.685+05:30මඩ ගොහොරුවෙන් රජ දහනක් වූ ජයවඩනපුර<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7TY6vqL6rVEKwoNiD_eWpHBCbWmTYj2lg8pJ2Y5oWTRa5ysw47bB7263kY5qrEu7d3JJW2-N5RVacvH_xOT12PY8mN1iWAsX59jMFgBa9yIe6vVrFV7mke4lHvoanEYhQEwnxsMIsQKM/s1600/%25E0%25B6%25BB%25E0%25B7%25943.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="450" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7TY6vqL6rVEKwoNiD_eWpHBCbWmTYj2lg8pJ2Y5oWTRa5ysw47bB7263kY5qrEu7d3JJW2-N5RVacvH_xOT12PY8mN1iWAsX59jMFgBa9yIe6vVrFV7mke4lHvoanEYhQEwnxsMIsQKM/s1600/%25E0%25B6%25BB%25E0%25B7%25943.jpg" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; display: inline; text-align: left;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
<span style="font-size: large;"><div style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: justify;">
15 වන සියවසෙහි දී සමෘධිමත්ව වැජඹුණු රාජධානියක් වූ ශ්රී ජයවර්ධනපුර කෝට්ටේ කේන්ද්රගතව පැවැති කෝට්ටේ රාජධානිය ශ්රී ලංකාව එක්සේසත් කිරීමට සමත්වූ අවසන් දේශීය රජුගේ නියෝජිත රාජධානියයි. බලකොටු නගරයක ඉතිහාසගත තොරතුරු සඳහා මං විවිර කරන කෝට්ටේ රාජධානිය කලක් දියුණුවේ හිනි පෙත්තටම නැග පසුව පාලකයන්ගේ දුර්වලතා හේතුකොට ගෙන කෙමෙන් පරිහානිය කරා ගොස් අප්රසිද්ධියේම අතීතයට එක් වූ රාජධානියකි. කෝට්ටේ යනු කොට්ටි යන දෙමළ හා මළයාලම් පදයෙන් බිඳී ආවකි.</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
දකුණු ඉන්දියාවේ කේරළ ප්රදේශයේ කුරුවර් හි (වර්තමානයේ වංචිපුරම්) ධනවත් වාණිජ පවුලකින් උපත ලද නිශ්ශංක අලගක්කෝනාර (වීර අලකේශ්වර) විසින් තනවන ලැබූ බලකොටුව ලෙස කෝට්ටේ පුරවරය හැඳින්වේ. ගම්පොළ තුන්වන වික්රමබාහු රජුගේ (1357-1372) හා පස්වන භුවනෙකබාහු රජුගේ (1372-1408) ප්රධාන අමාත්ය හා උපදේශක ලෙස කටයුතු කළ ඔහු ප්රභූ රාජ නම් තනතුරෙන් ද ව්යවහාර විය. එසේ ඔහුව හැඳින්වූයේ රයිගම පරිපාලන කේන්ද්රස්ථානයේ සිටි රජු දුර්වල වූ අවස්ථාවල ප්රධාන පාලකයා ලෙස කටයුතු කිරීම හේතුවෙනි.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
සමකාලීන යාපන පාලකයා වූ ආර්ය චක්රවර්ති තම බලය සිංහල රජුගේ ප්රදේශයන්හි ව්යාප්ත කිරීම හේතුකොට ගෙන එය වැළැක්වීමේ අරමුණින් අලගක්කෝනාර විසින් කෝට්ටේ බළකොටුව ගොඩනැංවීය. තම ස්වකීය දේශපාලන ශක්තිය මත ක්රි.ව. 1359 දී ආර්ය චක්රවර්ති ගම්පොළ රාජධානියේ ඇතැම් පෙදෙස් ආක්රමණය කරන්නට විය. හලාවත, මීගමුව, වත්තල හා කොළඹ යුද බලකොටු තැනු අතර බදු එකතු කිරීම පිණිස තම නිලධාරීන් මාතලේ, සිඟුරුවාන, බලවිට, දුම්බර හා සගම තුන්රට යන ප්රදේශ සඳහා ආර්ය චක්රවර්තී විසින් යොමු කරවන ලදී.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
සිංහල රජුගේ වාණිජ ශක්තිය වර්ධනය කිරීමටත් යාපනය රජුගේ ආක්රමණ වලට මුහුණ දීමටත් ඇති පහසුව පිණිස කෝට්ටේ බළකොටුව තැනීමට නිශ්ශංක අලගක්කෝනාර තීරණය කළ අතර එය එකළ පැවති වත්තල, මීගමුව, හලාවත, කොළඹ, බේරුවල හා බෙන්තොට වැනි වරාය ආශ්රිත නගර අතර සම්බන්ධතා පැවැත්වීමට ද ඉවහල් විය.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
කැලණි නදියට දකුණින් පිහිටි මඩ ගොහොරු සහිත පෙදෙස බළකොටුව ඉදි කිරීම පිණිස යොදා ගත් අතර එය දාරුග්රාමය නමින් හැඳින්විය. කොළොන්නා ඔයෙන් හා දියවන්නා ඔයෙන් තුන් පැත්තකින් ජලයෙන් වටවී තිබූ දැඩි ආරක්ෂක ඉසවුවක් වූ දාරුග්රාමය මඩ ගොහොරු සහිත වූ බැවින් එයට ප්රවේශ වීමට හැකි වූයේ දකුණු දිශානුගතව පිහිටි පටු භූමී තීරයකිනි. මෙහි පළලින් වැඩිම පෙදෙස කිලෝ මීටර් දෙකහමාරක් පමණ වූ අතර අලගක්කෝනාරයන් විසින් දාරුග්රාමය වටා ඉතා පුළුල්ව හා ගැඹුරට දිය අගලක් ද කළු ගල් උපයෝගිකොට ගෙන ඊට මායිම්ව ශක්තිමත් ප්රාකාරයක් ද තනවනු ලැබීය.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
එකිනෙක මත පිහිටන සේ වේදිකාවක් අයුරින් පදනම් දෙකක් මත ප්රාකාරය ඉදිකළ අතර විවිධ හැඩයෙන් යුත් කබොක් ගල් උපයෝගි කොට ගෙන ජල මට්ටම දක්වා පහළ කොටසත්, කළු ගලින් ඉහළ කොටසත් නිමවිය. අඩි 10 කින් යුක්තව බැම්මේ ඉවුරු දෙක පැවති බැවින් ඒ මත මුර සෙබළුන්ට ගමන් කරන්නට ඉඩ ලැබුණි. සිංහල මෙන්ම වැටුප් ලැබූ ද්රවිඩ සොල්දාදුවන් කෝට්ටේ ආරක්ෂාව සඳහා අලගක්කෝනාර විසින් යෙදවීය. නිකාය සංග්රහයේ දැක්වෙන පරිදි වේදිකාවේ ආරක්ෂාව පිණිස අට්ටාල, යකඩ කූරු, ලී උල්, බොරු වළවල් හා කොටි මුහුණු ස්වරූපයෙන් තනා තිබූ උගුල් භාවිතා කොට ඇත.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
දාරුග්රාමය කොළඹ සිට සැතපුම් 06 ක් වැනි දුරකින් පිහිටීම ද කොළඹ, හලාවත, මීගමුව හා පානදුර තොටුපොළ වලට ආර්ය චක්රවර්ති සතු වෙළෙඳ යාත්රා නිරන්තරයෙන් පැමිණීම ද ජලයෙන් ගොස් ඒවා වැනසීමට හැකි වීම ද ප්රහාරක යාත්රා ඒ තැන් වෙත යවා ප්රහාර එල්ල කර එසැණින් ඒවා නැවත ගෙන්වා ගැනීමට ද ඇති හැකියාව පදනම් කොට ගෙන කෝට්ටේ බලකොටුව තැනවීම සුදුසු බව අවබෝධවීම හේතුවෙන් අලගක්කෝනාර විසින් මෙම භූමිය තෝරාගෙන ඇත.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
සදා ජයග්රහනයෙන් යුක්ත බළකොටුව යන අර්ථයෙන් ඉදිකළ ජයවර්ධනපුර කෝට්ටේ බළකොටුවෙහි ප්රාකාරය මත සතර දිශානුගතව උපුල්, සමන්, විභීෂණ හා ස්කන්ධ කුමාර යන දෙවිවරුන්ට කැප කළ දේවාල සතරක් ඉදි කොට එහි අඛණ්ඩවම පුද පූජා පැවැත්විය යුතුය යන්න අලගක්කෝනාරයන්ගේ නියෝගය විය. ස්කන්ධ යනු හින්දු විශ්වාසය අනුව යුද්ධයට අධිපති දෙවියන්ය.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
රාජාවලියේ දැක්වෙන පරිදි ක්රි.ව. 1521 දී සිදු වූ විජයබා කොල්ලය විස්තරය අනුව නගරයට ඇතුළු වීමට තිබී ඇත්තේ එක් ප්රධාන දොරටුවක් පමණි. එය දකුණු පස වූ පටු ගොඩබිම් තීරය ඔස්සේය. එසේම ඇතුළු නගර ප්රාකාරයෙන් බැහැරව ස්ථාන කිහිපයක් පිට කෝට්ටේට පිවිසීමට තිබුණු බව සඳහන්ය. නියම්ගම්පාය සන්නසෙහි ආර්ය චක්රවර්ති පරාජය කොට අලගක්කෝනාර ජයග්රහනය කළ අයුරු දක්වා ඇත.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
මයුර සංදේශය සිංහල සාහිත්යයේ පැරණිතම සංදේශ කාව්ය වූ අතර එහි මෙම ප්රාකාරය පිළිබඳව වර්ණනා කරයි. මෙම බළකොටුව තුළ සිංහල හා දෙමළ යන ජන වර්ග වලට අයත් සොල්දාදුවන් හා ඔවුන්ගේ පවුල්වල අය පදිංචිව සිටි බව සඳහන් වෙන අතර මයුර සංදේශය රචනා වූ ගම්පොළ පස්වන භුවනෙකබාහු රජුගේ කාලයේ දී කෝට්ටේ පරිපූර්ණ නගරයක් නොවූ බවත් එහි රජ මාළිගයක් නොතිබූ බවත් සඳහන්ය.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
ක්රි.ව. 1386/87 කාලය වන විට නිශ්ශංක අලගක්කෝනාර හෙවත් අලකේශ්වර මිය යාම හේතුකොට ගෙන ඔහුගේ බෑණනු වූ වීරබාහු රයිගම පාලක වූ අතර ප්රභූරාජ තනතුර ද හිමි විය. ඔහුගේ කාල වකවානුව තුළ ක්රි.ව. 1391 දී ආර්ය චක්රවර්ති විසින් මුල් පරාජයට පසුව නැවතත් ආක්රමණයක් දියත් කරන ලදී.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
හයවන පරාක්රමබාහූ (1412-1467) ගේ රාජ්ය කාලය තුළ කෝට්ටේ නගරයක් ලෙස වර්ධනය වීමේ උච්චතම අවස්ථාව සිදුවිය. ඔහු රයිගම වසර තුනක් පදිංචි වී පසුව කෝට්ටේ රාජ්ය මධ්යස්ථානය ලෙස භාවිතා කළ බව රාජාවලියේ දැක්වේ. මෙම රාජ්ය සමය තුළ බොහෝ ප්රතිසංස්කරණයන් සිදු වූ අතර සංඝාරාම හා වීථී ගණනාවක්ම පිළිසකර විය.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
ඊ.ඩබ්ලිව්. පෙරේරා පවසන පරිදි හයවන පරාක්රමබාහූ රජුගේ මාළිගය පැවති ස්ථානය ලෙස වත්මනේ ද පවතින පස්මල්පාය වත්ත දැක්විය හැකිය. සංදේශ කාව්ය කිහිපයකම කෝට්ටේ පැවති පස් මහල් සහ තෙමහල් ගොඩනැගිලි පිළිබඳව සඳහන් වේ. එසේම මෙම රජුගේ කාලයේ දී රචනා කරන ලද ගිරා, කෝකිල හා හංස යන සංදේශ කාව්යයන් හි රාජකීය මන්ත්රණ ශාලාවක් සම්බන්ධව කරුණු අන්තර්ගත වේ. ගණේගොඩ සන්නස, ඕපාත නාරාවල තඹ සන්නස සහ පැපිලියාන ශිලා ලිපියෙහි ද මෙම මන්ත්රණ ශාලාව පිළිබඳ සඳහන්වන අතර එය රජ මාළිගයට පිටතින් ඉදිකර තිබෙන්නට ඇති බවත් දක්වා ඇත. එහෙත් කෝට්ටේ යුගය අවසාන භාගය වන විට එම මන්ත්රණ ශාලාව, රජ මාළිගය ඇතුළත පැවතුණු බව වේරගම සහ දෙවුන්දර දේවාල සන්නස් හි සඳහන්ය.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
ක්වේරෝස්ගේ කෘතියෙ දක්වා ඇති පරිදි කෝට්ටේ රජුගේ මන්ත්රණ ශාලාව පර්සියානු බුමුතුරුණු අතුරා තිබූ අතර ස්වර්ණමය රෙදිවලින් ආවරණය කළ, පියගැට පේළි සතරකින් යුත් වේදිකාවක් මත ඇත් දළින් කැටයම් කරන ලද සිංහාසනයකින් යුක්ත විය. එසේම රජු ඉතා වටිනා මැණික් හා මුතු ඔබ්බවන ලද ඔටුන්නක් පැළඳි බවත් අලංකාර වස්ත්ර වලින් සැරසී, රතු මැණික් වලින් වැඩදැමූ පාවහන් පැළද මුතු හා දියමන්ති වලින් තැනූ මුදු වලින් ඇඟිලි සරසා උරහිස දක්වා එල්ලා වැටෙන කර්ණාභරණ වලින් යුක්ත වූ බව ලොරෙන්සෝ ද අල්මේදාගේ දූතයෙක් වූ පායෝ ද සූසා රජු බැහැ දැකීමට ගිය අවස්ථාවේ දුටු අයුරු සඳහන් කර ඇත.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
1909 දී කෝට්ටේ මාළිගාවත්ත නම් වූ තම පෞද්ගලික ස්ථානයේ ඩබ්ලිව්. එම්. ෆොන්සේකා විසින් කරන ලද කැණීමේ දී අඟල් 1.5 සිට 2 දක්වා ඝණකමකින් යුක්ත හුණු බදාමයක් යෙදූ කබොක් ගලින් නිම කරන ලද ගොඩනැගිල්ලක් සහ මකර තොරණක සලකුණු සොයා ගන්නට විය. එමෙන්ම මෙහි මකර මුවින් නෙළුම් මලක් සහ කැකුළු කිහිපයක් එල්ලෙමින් පැවති බව ද එම ගොඩනැගිල්ලේ තිබු දොර ජනෙල් සහ උළුවහු සිංහ, මොණර හා නෙළුම් මල් යෙදු කැටයමින් අලංකාර කර තිබූ බව ද සඳහන්ය.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
කෝට්ටේ ඇතුළු නගරය තුළ පදිංචි වූයේ රාජ සභාවේ සේවය කළ ප්රභූ පිරිස සහ හමුදාවේ ඉහළ නිලධාරීන්ය. සේවා අවශ්යතාවය හා නිලයේ ගෞරවනීයත්වය ඊට හේතු විය. එසේම නගර ප්රාකාරයෙන් ඇතුළත සංඝාරාමවල භික්ෂූන්ගෙන් සුළු පිරිසක් වාසය කළ බව ද දැක්වේ. සුනේත්රා දේවි පිරිවෙන පැපිලියානේත්, විජයබා පිරිවෙන තොටගමුවේත්, ශ්රී ඝණානන්ද පිරිවෙන වීදාගමත්, පද්මාවතී පිරිවෙන කෑරගලත්, ඉරුගල්තිලක පිරිවෙන දෙවුන්දරත් යනාදි වශයෙන් වූ ආගමික මධ්යස්ථාන කෝට්ටේ නගරයට බැහැරව පිහිටා තිබුණි.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
ඩග්ලස් ඩී. රණසිංහ පෙන්වා දෙන පරිදි වර්තමාන බත්තරමුල්ල මුල් කාලයේ දී බත්තොටමුල්ල නමින් හඳුන්වන්නට ඇති බවත් එම ප්රදේශය රජ මාළිගයෙහි මුළුතැන්ගෙයි සේවය කළ පිරිස වෙනුවෙන් පරවේණි ග්රාමයක් ලෙස පවරා තිබෙන්නට ඇතැයි යන්න දක්වා ඇත. එමෙන්ම ආරක්ෂක කටයුතුවල නියුතු වු සුළු සේවකයින්, නගර ශෝධකයින්, පරිපාලන කටයුතුවල හා ආගමික ආයතනවල සේවය කළ පුද්ගලයින්, ඇතුළු නුවරින් බැහැරව ජීවත් වන්නට ඇති බව කියැවේ.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
1948.12.19 දින පුරා විද්යා දෙපාර්ත මේන්තුවට පවරා ගෙන ඇති බැද්දගාන වෙහෙර කන්ද, පැරණි කෝට්ටේ බලකොටු සීමාවෙන් මදක් බැහැරින් පිහිටා ඇති අතර අක්කර 2 යි රූඞ් 2 ක පමණ භූමියක් වර්තමානයේ ඊට වෙන්ව ඇත. සෙනරත් පරණවිතාන විසින් 1949 වර්ෂයේදී මෙම ස්ථානය කැණීමට බඳුන් කරන ලද අතර එහිදී ඔහුට කුඩා ප්රමාණයේ පැරණි දාගැබ් දෙකක සාධක අනාවරණය කර ගැනීමට හැකි විය.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
කෝට්ෙට් යුගය සාහිත්යමය වශයෙන් ඉතා විශිෂ්ට ස්ථානයක් හිමි කර ගන්නා අතර එම සේවාවන් සඳහා අනුග්රහය දැක් වූ සුවිශේෂි රාජ්ය පාලකයන් පස්දෙනක් පිළිබඳව විශේෂයෙන් සඳහන් කළ හැකිය. ඔවුන් හයවැනි පරාක්රමබාහු රජු (ක්රි. ව. 1412-1467), දෙවැනි ජයබාහු රජු (ක්රි. ව. 1467-1469), හයවැනි බුවනෙකබාහු රජු (ක්රි.ව. 1469-1480), හත්වැනි පණ්ඩිත පරාක්රමබාහු (ක්රි.ව. 1480-1490), අටවැනි වීර (ධර්ම) පරාක්රමබාහු (ක්රි.ව. 1490-1509), හයවැනි විජයබාහු (ක්රි.ව. 1509-1521) ලෙස දැක්විය හැකිය.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
සිංහල රාජ වංශයේ අවසන් වරට මුළු ලංකාවම එක්සේසත් කළ පාලකයා වශයෙන් සැලකෙන හයවැනි පරාක්රමබාහු රජු මෙම රජවරුන් අතුරින් අද්විතීය ස්ථානයක් හිමිකර ගනී.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
පෘතුගීසි සොල්දාදුවෙකු විසින් අහම්බෙන් තබන ලද වෙඩිල්ලකින් මිය ගියේ යැයි කියැවෙන හත්වැනි භුවනෙකබාහු රජුගේ මරණයත් සමඟ මෙම රාජ්ය අවසන් වූවා යැයි සඳහන් වේ. ඊට හේතු වූයේ භුවනෙකුබාහූගේ මුණුපුරු ධර්මපාල ක්රි.ව. 1551 දී කෝට්ටේ රජු බවට නිරායාසයෙන්ම පත් වීමයි. එනම් දොන් ජුවන් ධර්මපාල පෘතුගීසින්ගේ රූකඩ පාලකයකු ලෙස කටයුතු කළ අයෙකි.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
සීතාවකෙන් එල්ල වූ තර්ජනවලට බියෙන් ධර්මපාලයන් කෝට්ටේ බලකොටුවෙහි වාසය නොකොට පෘතුගීසීන් විසින් ඉදි කරන ලද කොළඹ බලකොටුවට රැකවරණය පිණිස පලා යාම හේතුවෙන් කෝට්ටේ නගරය අභාවයට පත්ව ඇත. එමෙන්ම වරින් වර සීතාවකින් එල්ල වූ ප්රහාර නිසා කෝට්ටේ නගරයේ ගොඩනැගිලි විනාශ වූ අතර සීතාවක රාජසිංහගේ මරණයෙන් පසුව පෘතුගීසීන් කෝට්ටේ නගරයේ තිබූ ආගමික ගොඩනැගිලි සහ අනිකුත් ඉදිකිරීම් කඩා බිඳ දමා කොළඹ නගරයේ නව ඉදිකිරීම් සඳහා ගොඩනැගිලි ද්රව්ය ලෙස භාවිතයට පැහැර ගෙන ගොස් ඇත.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
කෝට්ටේ තිබුණු කළු ගල් විශාල ප්රමාණයක් කොළඹ කොටුව ශක්තිමත් කිරීම පිණිස සහ දේවස්ථාන ඉදිකිරීමට පෘතුගීසීන් විසින් ගලවා ගෙන ගොස් ඇති අතර ලන්දේසීන් ද පැරණි නගරයේ ශේෂව පැවති කොටස් වලින් නිවාස තැනීමටත් ආදුරුප්පු වීදියේ වුල්ෆන්ඩල් (Wolfondhol) වැනි දේවස්ථාන ඉදිකරීමටත් පාලම් සෑදීමටත් භාවිතා කොට ඇත.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
ක්වේරොස් සඳහන් කරන පරිදි ක්රි.ව. 1566 වර්ෂයට පසුව නගරය අතහැර දමන ලදුව අවලක්ෂණ මට්ටමක පැවතුණි. ගොඩනැඟිලිවල බිත්ති ඉවත් වෙමින් අලි ඇතුනට හා වෙනත් වන සතුන්ට එහි ඉඩකඩ ඇති විය.</div>
</span></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: large;">සිළුමිණ</span></div>
<span style="font-size: large;"><div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;">2020 අප්රේල් 19</span></div>
<span style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
රුක්ෂිලා වෙත්තමුණි</div>
</span></span>රුක්ෂිලා වෙත්තමුණිhttp://www.blogger.com/profile/00339690323318813617noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2454185878418043502.post-52980572637086370332020-05-18T21:43:00.000+05:302020-11-14T08:24:03.782+05:30ප්රතිකාල්වරුන්ගේ බලකොටුවක් වූ ඓතිහාසික කුඩුම්බිගල<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhM5sYvklYDnDHl0jVwK4Hp_9SEg_STm2MXCekAZGX1HqD7SvsjTcCW5zgv8mQauPMI7zWWqF86nRkZyWXgvjUk_GXwricp6UnRtuejS5rhVcl-KzsXm0QYKEB7FzIWlJdA43yVwnpaZ1A/s1600/%25E0%25B6%25BB%25E0%25B7%25944.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="518" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhM5sYvklYDnDHl0jVwK4Hp_9SEg_STm2MXCekAZGX1HqD7SvsjTcCW5zgv8mQauPMI7zWWqF86nRkZyWXgvjUk_GXwricp6UnRtuejS5rhVcl-KzsXm0QYKEB7FzIWlJdA43yVwnpaZ1A/s1600/%25E0%25B6%25BB%25E0%25B7%25944.jpg" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; display: inline;"><div style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">අම්පාර දිස්ත්රික්කයේ පානම ප්රාදේශීය ලේකම් කොට්ඨාසයේ පානම ගම්මානය කුඩුම්බිගලට ආසන්නතම මිනිස් ජනාවාසයි. කොළඹ සිට මොණරාගල පොතුවිල් හරහා කි. මී. 340ක් පමණ දුරකින් කුමන වනෝද්යාන සීමාවේ පානම සිට රුහුණට ගමන් කරන මාවතේ කුඩුම්බිගල අභය භූමියෙහි කුඩුම්බිගල ආරණ්යය පිහිටා තිබෙන අතර මොණරාගල සිට කි. මී. 84 කින් හා පොතුවිල් සිට කි.මී. 30 ක දුරින් මෙම ඓතිහාසික පුදබිමට ළඟාවිය හැකිය. වයඹ දිශානුගතව මොණරාගල කඳුවැටියත්, ගිනිකොන දෙසින් මුහුදු වෙරළත් අතර භූමි භාගය කුඩුම්බිගලට අයත් වේ.</span></div>
<span style="font-size: large;"><div style="text-align: justify;">
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
1973 සැප්තැම්බර් මස 28 වන දින විශේෂ ගැසට් නිවේදනයකින් අභයභූමියක් ලෙස එම පෙදෙස නම් කරන ලද අතර අක්කර දහසක පමණ ප්රමාණයක පර්වත පහකින් වට වූ භූමිය පුරා කුඩුම්බිගලට අයත් නටබුන් විසිර ඇතැයි සැලකේ. විල ඔයත්, කුඹුක්කන් ඔයත් අතර පිහිටි උසින් වැඩිම පර්වතය වූ සෑගිරි බැලුම් ගල ද ගිරි ජනපදයක් වූ කුඩුම්බිගල සුන්දර පරිසරයෙ කොටස්කරුවෝය. විල ඔය හා කුඹුක්කන් ඔය අතර භූමිය ඔස්සේ ගලා බසින කුඩුම්බිගල් ආර හා සැලව ආර නියං කාලයේ දී වියළී යයි.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
නැඟෙනහිර මුහුදු වෙරළ ආසන්නව පිහිටා ඇති සැලව කලපුව අසල මාර්ගයෙන් ගමන් ගත් විට ඔකඳ දේවාලය හා බෞද්ධ සිද්ධස්ථානයට පිවිසිය හැකිය. කතරගම දෙවියන් ගොඩබට ස්ථානය ලෙස සැලකෙන අතර එහි දී කතරගම දෙවියන් පැමිණි රන් ඔරුව එම ස්ථානයේ දී ගල් වූ බව ද එය වෙරළෙ පිහිටා ඇති බව ද බොහෝ බැතිමතුන්ගේ වන්දනාමානයට බඳුන් වී ඇති බව ද එල්ලාවල මේධානන්ද හිමි සඳහන් කරයි.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
පානම හා කුමණ කුඩුම්බිගලට ආසන්නව පිහිටි ගම්ය. අග විනිසුරුවරයෙකු වූ ශ්රීමත් ඇලෙක්සැන්ඩර් ජොන්ස්ටන් 1806 දී මඩකලපුවේ සිට මාගමට නැගෙනහිර වෙරළ ඔස්සේ ගමන් කොට ඇති අතර ඔහුගේ වාර්තාවක ගම්මාන හතක් ඔස්සේ තම ගමන් මාර්ගය යෙදී තිබුණු බව සඳහන් කරයි. එම ගම් ලෙස හැලව, ඕකන්ද, කුමණ, පොතාන, යාල, බුත්තුව හා පලටුපාන දක්වා ඇත.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
මේ ප්රදේශයට අයත් ඉතා පැරණි නගර දෙකක් ලෙස කෝන්ගල ලිපියෙහි සඳහන් නගරය හා නෙළුම්පත් පොකුණ ලිපියෙහි සඳහන් මහණ කරක දැක්විය හැකිය. 1821 දි පානම පෙදෙසේ පාලනය පිළිබඳ සඳහන් තොරතුරු අනුව එහි ජනාවාස පිහිටා තිබුණු බවත් මඩකලපුවේ විසූ කනගරත්න මුදලි විසින් ලියූ පොතක පුංචිරාල අගලම්මරාල රටේ මහතා එවක පානම පාලකයා ලෙස සිටි බවත් සඳහන්ය. 18 වන සියවස මැද භාගය වන විට මැලේරියා වසංගතය හේතුකොට ගෙන ජනවාස පවුල් කිහිපයකට පමණක් සීමා වීම නිසා එම පෙදෙස වන ගත වූ බවත් කුඩුම්බිගල ආරණ්යයද අභාවයට ගිය බවත් සැලකේ. මිනිස් වාසභූමියක් ලෙස නැවතත් එම පෙදෙස සක්රීය වූයේ 1964 දීය.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
රුදුරු වන ප්රවාහයට ලක්ව ශත වර්ෂ ගණනක් පැවති කුඩුම්බිගල නටබුන් නැවත මිනිස් පහස ලද්දේ 1942 වසරේදීය. ඒ උපතින් කිතුනුවකු වූ පසුව බුදු දහම වැලඳගත් මෛත්රී නමින් හැඳින්වූ උපාසක මහතා නිසාය. ඔහු විසින් මෙහි සුදර්ශන ලෙන නමින් හැඳින්වෙන ලෙන පිළිසකර කොට කුටියක් සාදා ඉතා දුක සේ ජීවත් ව සිටි අතර 1954 දී තාඹුගල ආනන්දසිරි ස්වාමීන් වහන්සේ වැඩම කොට ගෙන නැවත පූජනීය ස්ථානයක් බවට සකසා ඇත.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
පැරණි වාරි කර්මාන්ත රැසක් කුඩුම්බිගල අවට පරිසරයේ දකින්නට ඇති අතර ඉන් වැව් ප්රධාන තැනක් හිමි කරගනී. වර්තමානය වන විට එම වැව් බොහෝ ප්රමාණයක් මඩවගුරු හෝ වියළි පිටි බවට පත්ව වනගහනයට ලක්ව ඇත. ගිනිකොන දෙසින් පිහිටි වැව කුඩුම්බිගල නමින් හැඳින්වෙන අතර එය ප්රමාණයෙන් ඉතා කුඩාය. ගල් බැම්මේ ශේෂයන් හා සොරොව්ව අද ද දක්නට ලැබේ. බඹරගස්තලා වැව ගිරිකුළු ආර හරස් කොට බැඳි වැවක් බටහිර දෙසින් පිහිටා ඇත. එසේම ඉයග්ගහ වැව පැරණි වැවක් ලෙස සැලකේ. එය කුඩුම්බිගලට වයඹ දිගින් පිහිටා තිබේ. මේ පෙදෙස ඔස්සේ ගලා යන සියලුම ජල පහරවල් හරස් වන පරිදි එම වැව බැඳ ඇත. සොරොව්ව කළුගලින් නිමවා තිබෙන අතර එහි නටබුන් දක්නට ලැබේ. සැලව ආර හරස්කර බැඳ ඇති විශාලම වැවක් වූ උඩහැලව වැව උතුරු දිශානුගතව පිහිටා ඇතිමුත් ගන කැලෑවක් බවට පත්ව තිබේ.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
හෙන්රි පාකර් විසින් ලියන ලද පුරාතන ලංකාව (Ancient Ceylon) නැමැති ග්රන්ථයේ කුඩුම්බිගල සුදර්ශන ලෙනෙහි ඇති මිත්රගේ ලෙන් ලිපිය සහිත ලිපි 5 ක් පිටපත් කර දක්වා ඇත. එහෙත් ඒවායේ පිටපත් බොහෝ දුරට සාවද්ය බව දැනට පැහැදිලි වන බවයි එල්ලාවල මේධානන්ද හිමිගේ අදහස. ඒ.එම්. හෝකාට්, පානම හා ලාහුගල පෙදෙස ආශ්රිතව තබන ලද කෙටි සටහනේ කුඩුම්බිගල පිහිටි දාගැබක ලක්ෂණ විග්රහ කර ඇති අතර එය සිලින්ඩරයක හැඩය ගන්නා බවත් දක්වයි. රාජකීය ආසියාතික සංගමයේ ලංකා සඟරාවේ සී.ඩබ්ලිව්. නිකොලස් විසින් මෙහි ලිපි පහක් පිටපත් කර 147 වන පිටුවේ පළකර ඇත.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
කුඩුම්බිගල ප්රදේශයේ ඇති මානව විද්යාත්මක කරුණු පිළිබඳව දැරණියගල විසින් පුරාතන ලංකාව සඟරාව (Ancient Ceylon, Agust 1972 No.I) සඳහා මිත්රගේ ලෙනෙහි ඡායාරූපයක් හා කුඩුම්බිගල ගොඩැල්ල ගැන කෙටි විස්තරයක් දක්වා ඇත.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
කුඩුම්බිගල ඇති සියලු නෂ්ටාවශේෂ ගඩොල් හා ශිලා නිර්මාණවලින් යුක්තය. පැතලි උළු විශේෂයක් භාවිතා කොට ගොඩනැගිලි සෙවිලි කිරීම සිදු කර ඇති බව පෙනේ. මෙහි ස්තූප වශයෙන් හඳුනාගත හැකි ගොඩැලි 8ක් දක්නට ඇති අතර ඉන් තුනක් සෑගිරි බැලුම්ගල පිහිටා ඇත. මෙහි ප්රධාන ස්තූපය සංරක්ෂණය කර ඇති අතර එය සිලින්ඩරයක හැඩය ගනී. වේදිකාව හා පියගැට පෙළ ගඩොල්වලින් නිර්මාණය කොට ඇත. මළුව ගඩොල් අතුරා ඇති අතර ඇතැම් ගඩොල් කැටවල අක්ෂර හා විශේෂ සටහන් දක්නට ලැබේ. එම අක්ෂර අනුව යුග තුනක් නියෝජනය වන බව අදහසයි.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
කුඩුම්බිගල ලෙන් ඉදිකිරීම සඳහා බිත්ති බැඳීමේ දී අත්තිවාරම් ඉතා ගැඹුරට හා පුළුල්ව යොදා ඇත. මෙහි ඇති තිස්ස ලෙන ඉදිකරීමේ දී ඉතා ශක්තිමත් ලෙස බෙලිකටු මිශ්රිත හුනු බදාමයක් යොදා ගෙන තිබේ.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
මෙහි පියගැට පෙළවල් වර්ග දෙකකි. පර්වතයේම කපන ලද පියගැට මෙන්ම කෘත්රිමව සකසන ලද පියගැටය. මේ අතර විශේෂ සටහන් සහිත පියගැට පෙළවල් දෙකක් දක්නට ඇත. සුදර්ශන ලෙනට පිවීසීමට පියගැට 18 ක් නිමවා ඇත. එය ධර්මගුප්ත නම් කෙනෙකු විසින් පූජා කරවන ලද්දකි. මුල් කොටසට අයත් පියගැටෙහි සෙල් ලිපියක දක්වා තිබෙන්නේ මෙසේය.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
දකුණේ සිට වමට සෙල් ලිපිය කියවීමේ දී,</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
බත දමගුතශ අටදශ පදගදිනි</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
අර්ථය - ස්වාමී ධර්මගුප්තගේ පියගැට දහ අට (දෙන ලදී)</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
වමේ සිට දකුණට සෙල් ලිපිය කියවීමේ දී,</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
අර්ථය - දායකයා පියගැට පෙළ කපා පූජා කරන ලද බව</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
දෙවන කොටසට අයත් පියගැට 12 වෙනත් දායකයෙකු විසින් කරවන ලද්දකි. නමුත් මෙහි දායකයාගේ නම සඳහන් කොටස පතුරු ගැලවී ඇති බැවින් කර වූ පුද්ගලයා හඳුනාගත නොහැකිය.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
කුඩුම්බිගල ආරණ්යවාසී භික්ෂූන් උදෙසා තනවන ලද ලෙන් 105 ක් පමණ හඳුනාගෙන තිබේ. එකකට එකක් මඳ දුරක් සිටින සේ එම ලෙන් පිහිටා ඇත. මෙහි සෑම ලෙනක්ම කටාරම් කොටා ඇති අතර ඉන් පසක් වන්නේ එම සියල්ලේම අතීතයේ දී යෝගාචරයන් වහන්සේලා වැඩ විසූ බවයි. ඇතැම් ලෙන්වල බ්රහ්මී අක්ෂර වලින් එම ලෙන් කරවූ දායකයන් කවුරුද යන්න සටහන් කොට තිබේ.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
ස්වභාවිකව නිමවුණු පොකුණු මෙහි දක්නට ලැබේ. ඒවා දියකෙමි හා ගල්කෙමි ලෙස හැඳින්වේ. එමෙන්ම ගල් කඳු අතරින් ගලාවිත් අඩි 20 ක් පමණ පහළට ඇද හැලෙන දිය ඇල්ල හේතුවෙන් භාවනායෝගී භික්ෂුණ්ගේ පැන් අවශ්යතාවය සපුරා ගැනීමට හැකි වේ. මෙම දිය ඇල්ල අවුරුද්ද පුරා මාස 9 ක් වැනි කාලයක් නොසිඳී පවතී.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
කුඩුම්බිගල තපෝවනය පුරාණ කාලයේ දී රෝහණ චේතිය පබ්බතය යන්න ව්යවහාර කර ඇත. එහි ඉතාම වැදගත් ලෙස සැලකෙන දුර්ලභ වූ ජූජනීය සංකේත දෙකක් හමුවේ. එනම් සෑගිරි බැලුම් ගලෙහි පිහිටි පළමු වන ස්තූපය හා සුදර්ශන ලෙනෙහි ඇති ත්රිශූලාකාර සටහනයි.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
අභිලේඛනවල දැක්වෙන පරිදි කුඩුම්බිගල පැරණි නිර්මාතෘවරු කිහිප දෙනෙකි. ලෙන් සැකසීමේ දී මේ සියලු දෙනාගේම දායකත්වය ලැබුණු බව සඳහන්ය. ඔවුන් ශුමන, මිත, දමගුත, පුශගුත, දමරකිත යනාදි වශයෙන් දැක්විය හැකිය.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
පෘතුගීසි හා ලන්දේසින් මූදුබඩ පළාත් පාලනය කළ සමයේ කුඩුම්බිගල බලකොටුවක් ලෙස යොදා ගෙන තිබූ බව කියැවේ. සෑගිරි බැලුම්ගල අසල තිබී හමු වූ පෘතුගීසි හේවායකුගේ කවන්ධ රූප මැටි ජෝග්ගු කැබලි කීපය හා කාසි ඊට සාක්ෂි සපයයි.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
මෙම භූමියෙන් හමූ වූ විවිධ දෑ අතර මැටියෙන් තැනූ පෘතුගීසි සෙබළෙකුගේ කවන්ධ රූප දෙකකි. අත් දිග හැර ඇති අයුරින් නිමකර තිබෙන්නට ඇති බවත් කඩුවක් පැළඳ මාලයක් කර බැඳ ඇති සෙබළාගේ අඳුම සම්පූර්ණ වශයෙන්ම පෘතුගීසීය.</div>
</span></span></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: large;">සිළුමිණ</span></div>
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">2020 අප්රේල් 12</span></div>
<span style="font-size: large;"><div style="text-align: justify;">
රුක්ෂිලා වෙත්තමුණි</div>
</span></span>රුක්ෂිලා වෙත්තමුණිhttp://www.blogger.com/profile/00339690323318813617noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2454185878418043502.post-21601667598756900562020-05-18T21:35:00.000+05:302020-11-14T08:24:03.881+05:30ශීත ලෙන් තැනූ රජගල උරුමය<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgsixJDmVbBFLaruyJi_8P5UaXTpfdD7bnrNh9U1E12hKi3H5O80xQDmcIlGL-aBL0eYdrztDGiF5vHnkvKEK3Ho9Fyoqgo6Fe38in8DQsjD8yJScToZNKgK8zYaFVhU-6cdWg-jy4vTL0/s1600/%25E0%25B6%25BB%25E0%25B7%25945.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="436" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgsixJDmVbBFLaruyJi_8P5UaXTpfdD7bnrNh9U1E12hKi3H5O80xQDmcIlGL-aBL0eYdrztDGiF5vHnkvKEK3Ho9Fyoqgo6Fe38in8DQsjD8yJScToZNKgK8zYaFVhU-6cdWg-jy4vTL0/s1600/%25E0%25B6%25BB%25E0%25B7%25945.jpg" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: left;"><br /><span style="font-size: large;">නැගෙනහිර පළාතේ අම්පාර දිස්ත්රික්කයේ උහන ප්රාදේශීය ලේකම් කොට්ඨාශයේ ග්රාම නිලධාරී වසම් තුනකට රජගල කන්ද අයත් වන අතර රජගල ආරාමික පුරාවිද්යා භූමිය අම්පාර මහඔය මාර්ගයේ කිලෝ මීටර් 26 කින් පසුව බක්කිඇල්ල හන්දියට නුදුරින් පිහිටා තිබේ.<br /><br />1940 අංක 69 දරණ පුරාවස්තු ආඥා පනත මගින් පුරාවිද්යා දෙපාර්තමේන්තුවට අයත් භූමියක් ලෙස මෙම පෞරාණික ආරාම සංකීර්ණය නම් කොට ඇත. අනුරාධපුර යුගය නියෝජනය කරනු ලබන ස්මාරක අවශේෂ හා පුරාවස්තු මෙම භූමිය පුරාම විසිරි පවතී. 1968.09.28 වන දින රජයේ මිණුම් දෙපාර්තමේන්තුව විසින් අක්කර 1025 පර්චස් 16ක භූමි ප්රදේශයක් පුරාවිද්යා රක්ෂිත භූමියක් ලෙස නම් කෙරුණු අතර 1977.02.14 වන දින නැවත මිණුම්ගත කර එම අක්කර ගණන තහවුරු කොට තිබේ.<br /><br />2012 සැප්තැම්බර් මස 01 වන දින පුරාවිද්යා දෙපාර්තමේන්තුව එක්ව ගිවිසුම් ප්රකාරව රජගල පුරාවිද්යා රක්ෂිතයේ ගවේෂණ , කැණීම් සහ සංරක්ෂණ කටයුතු ශ්රි ජයවර්ධනපුර විශ්වවිද්යාලයේ ඉතිහාස හා පුරාවිද්යා අධ්යයනාංශයට පවරන ලදී. ඒ අනුව රජගල ඉදිරි සියලු කටයුතු පුරාවිද්යා දෙපාර්තමේන්තුවේ අධීක්ෂණය යටතේ විශ්වවිද්යාලයේ අදාළ අංශය විසින් සිදු කරනු ලැබීය.<br /><br />ගිරිකුම්භීල යන්න රජගල සඳහා භාවිත කළ අතීත නාමයයි. වර්තමානයේ දී රජගල හෝ රාස්සහෙළ යනුවෙන් මෙම පුරාවිද්යා භූමිය නම්කොට තිබේ. ගිරිකුම්භීල යන්නෙහි කුම්භීල යනු පාලි භාෂාවෙන් කිඹුලා යන්නය. ගිරි යනු කන්ද හෙවත් පර්වතයයි. කුම්භීලගිරි ලෙස අතීතයේ දී රජගල කඳුවැටිය සඳහා නම්කොට තිබුණේ කිඹුල් කන්ද යන අර්ථය හේතුවෙනි. එල්ලාවල මේධානන්ද හිමියන් සඳහන් කරන්නේ ඈත සිට බලන විට රජගල කඳු වැටිය වැතිරී සිටින කිඹුලෙකුගේ ස්වරූපයෙන් පෙනෙන බැවින් කිඹුල් කන්ද යන අදහසින් කුම්භීලගිරි ලෙස නම් කරන්නට ඇති බවයි.<br /><br />මහාවංශයේ මෙන්ම සහස්සවත්ථුපකරණය හා සද්ධර්මාලංකාරයේ රජගල, ගිරිකුම්භීල ලෙස මුලින් හැඳින්වුවද පසුව අරියාකර විහාරය හෝ අරිකාරි වෙහෙර ලෙස සඳහන් කොට ඇත. අරියවංශ දේශනාවට ප්රසිද්ධ ස්ථානයක් වීම හේතුවෙන් අරියාකර විහාරය යන්න ප්රචලිත විය. මෙතෙක් හමු වී ඇති ශිලා ලිපි අනුව වඩාත් පැරණිම නාමය ලෙස කූඨකණ්ණ තිස්ස රජුගේ කාලයේ දී යුව රජු වූ මහාදාඨික මහානාග විසින් කරවන ලද ගිරි ලිපියක කුම්බිලපිතිසපවත විහර යන්න දක්වා තිබේ.<br /><br />ලජ්ජිතිස්ස රජු විසින් ගිරිකුම්භීල විහාරය කරවූ බව සාහිත්ය මූලාශ්ර හා සෙල්ලිපි සාක්ෂි දරනු ලැබේ. දුටුගැමුණු රජුගේ සොහොයුරු සද්ධාතිස්සගේ වැඩිමහල් පුත් ලෙස ලජ්ජිතිස්ස සඳහන්ය. මෙම රජු විසින් ශීත ලෙන් 25ක් කර වූ බව රජගලින් අනාවරණය කරගත් ශිලා ලිපියකින් තහවුරු වේ. ඒ අනුව අතීතයේ සිටම එනම් ක්රි.පූ. දෙවන සියවසේ දී ලක්දිව ශීත ලෙන් තනා ඇති බවට සාක්ෂි සපයයි. රජගල කඳුවැටිය හරහා හමා එන සිහිල් සුළඟ ගල්ලෙන් තුළට පැමිණීමට සලස්වා ශීත ලෙන් ඉඳිකොට තිබුණු බව වියතුන්ගේ මතයයි.<br /><br />සෙනරත් පරණවිතානයන් පෙන්වා දෙන පරිදි ගිරිකුම්භීල විහාරය හා ලජ්ජිතිස්ස රජු අතර විශාල සබඳතාවක් පැවත ඇත. රජගලින් හමු වූ ශිලා ලේඛන 07 න් එක් ලිපියක මෙසේ සඳහන් කොට තිබේ.<br /><br />දෙවනපිය මහරජ ගාමිණි තිස්සගේ පුත් ලංජක රජු යන්නය. පරණවිතානයන්ට අනුව දෙවනපිය මහරජු යනු සද්ධාතිස්ස රජු යන්නත් ලංජක රජු යනු සද්ධාතිස්සගේ පුත් ලජ්ජිතිස්ස බවත්ය.<br /><br />රජගලෙන් හමු වූ මෙම ශිලා ලිපි 07 අතර ඉතිරි ලිපි 06 න් 04 ක් තිශ අය හෝ මහ අය ලෙස හැඳින්වෙන අයෙකුගේ භාර්යාවන් විසින් ලෙන් පූජා කරන ලද ඇති බවත් එම භාර්යාවන් ලෙස යසස්සිනී, බුද්ධදත්තා, සාමිකා හා අභිජාතා යන්න දක්වා ඇත. තිශ අය හෝ මහ අය නමින් හැඳින්වූ අයෙක් ලෙන් පූජා කළ බව අනෙක් ලිපි දෙකෙහි සඳහන්ව ඇත.<br /><br />සාමිකා නම් වූ භාර්යාව විසින් පූජා කරන ලද ලෙනේ ඇති ශිලා ලේඛනයේ මෙසේ සඳහන්ය.<br /><br />දෙවනපිය මහරඣහ ගමණි තිශහ පුතහ තිශ අයහ ඣය උපශික ශමිකය ලෙණෙ<br /><br />අර්ථය - දෙවියන්ට ප්රිය වූ ගාමිණිතිස්ස මහරජුගේ පුත්ර තිස්ස කුමාරයාගේ භාර්යා උපාසිකා සාමිකාගේ ලෙන<br /><br />මිහින්තලය, රිටිගල, අරන්කැලේ, කුඩුම්බිගල ආදී ආරණ්යවාසී භික්ෂු වාසස්ථාන මෙන් අනුරාධපුර යුගයේ දී ප්රචලිත ආරණ්ය සේනාසනයක් ලෙස රජගල හැඳින්විය හැකිය. එහෙත් අනුරාධපුර රාජධානිය බිඳ වැටීම හේතුකොටගෙන කාලයාගේ ඇවෑමෙන් භික්ෂූන්ගෙන් තොර භූමියක් බවට පත්ව රජගල වනගත විය. රජගල සිදුකළ ගවේෂණ හා කැණීම්වලදී තහවුරු වූයේ අනුරාධපුර යුගයට පසුව කිසිදු කාලවකවානුවක මෙහි ප්රතිසංස්කරණයක් හෝ ඉදිකිරීමක් කර නොමැති බවයි.<br /><br />පුරාවිද්යා දෙපාර්තමේන්තුවේ මූලික මැදිහත් වීමෙන් 1935 දී ලෝංහස්ට් නම් එවකට සිටි පුරාවිද්යා කොමසාරිස්වරයාගේ සමයෙහි රජගල භූමියේ සෙල්ලිපි පිටපත් කිරීම ආරම්භ කර ඇත. ගල්ඔය සංවර්ධන ව්යාපාරය 1949 දී ආරම්භ කිරීම හේතුකොට ගෙන එහි නිලධාරියෙකු වූ පී. දාබරේ මහතාගේ මූලිකත්වයෙන් වනගතව පැවති රජගල භූමියේ පෞරාණික ස්මාරක සැලකිය යුතු ප්රමාණයක් මතුකර ගැනීමට හැකිවිය.<br /><br />1950න් පසුව මෙම භූමියේ ස්මාරක හඳුනා ගැනීමටත්, ශිලා ලේඛන පිටපත් කිරීම හා කැණීම් කටයුතු සිදුකිරීමටත් පුරාවිද්යා දෙපාර්තමේන්තුව යොමුවිය. 1959 දී නිකුත් කළ පුරාවිද්යාා පාලන වාර්තාව අනුව රජගල සම්බන්ධව යම් අවබෝධයක් ලබා ගැනීමට හැකිවේ. එනම්,<br /><br />“නො.33 ගම අසල පිහිටි තේක්ක වත්තක් හරහා වැටී ඇති අඩි පාරකින් රජගල කන්ද නැමැති කැලෑ බිහි වූ කන්දකට පැමිණේ.... එහි නටබුන් දේ අතර ස්තූපයක හා වටකුරු ගොඩනැගිල්ලක ද ගල් කුළුණු සහිත හතරැස් පායක හා නෙලා අවසන් නොකළ සෙල්මුවා බුදු පිළිමයක ද නෂ්ඨාවශේෂයෝ වෙත්. අඩි 19 ක් උස මේ බුදුරුව අවුකන ප්රතිමාව සිහිපත් කරවයි” යන්න සඳහන්ව ඇත.<br /><br />එමෙන්ම 1962 පාලන වාර්තාව අනුව “මෙහි ලැබුණු එකම බුදු පිළිමය තරමක් දුරට වැඩ කර නැවැත්වූවක්ය. එය තවමත් තියෙන්නේ ශිල්පියා ගල තියාගෙන වැඩ කළ තැනමය” යනුවෙන් විස්තර කොට ඇති අතර එම වාර්තාවේම මෙම වර්ෂයේ දී ලෙන් ලිපි 22 ක් හා තවත් සෙල්ලිපි 5 ක් ලැබුණු බව ද මෙහි කොරවක් ගල්, ගල්පාත්ර, ස්තූප හා ගොඩනැගිලි පිළිබඳව ද කරුණු අන්තර්ගතය.<br /><br />1960 පාලන වාර්තාෙව් දැක්වෙන පරිදි රජගල පුරාවිද්යාභූමිය පුරාවිද්යා තහනම් ඉඩමක් බවට පත්කොට තිබේ. එමගින් එහි සම්පූර්ණ අයිතිය පුරාවිද්යා දෙපාර්තමේන්තුව සතුවිය.<br /><br />රජගල භූමියේ ඇතැම් ගල්ලෙන් වන වැදී තිබුණු කාලවකවානුවේ දී දිවුලාන හරහා පැමිණෙන ආදිවාසීන්ගේ තාවකාලික වාසභූමි බවට පත්ව තිබී ඇත. එසේ පැමිණි වැදි ජනයා විසින් ඇතැම් ලෙන්වල සටහන් කරන ලද චිත්ර හා රේඛා සටහන් මෙහි ශේෂව ඇත. රාස්සගල සිටි නාගකච්චා නම් ආදිවාසියා ගැන ආර්.එල්.ස්පිට්ල් මහතා තම සංචාරක සටහන්හි දක්වා තිබේ.<br /><br />මෙම පුරාවිද්යාභූමියෙන් හමු වූ යකඩින් තැනූ මල කෑ කෙටේරිය එම ආදිවාසීන් විසින් භාවිතා කරන්නට ඇතැයි විශ්වාස කෙරේ.<br /><br />ඉට්ඨිය තෙරුන් හා මිහිඳු තෙරුන්ගේ නම් සඳහන් ශිලා ලිපිය රජගලින් හමු වූ ශිලා ලිපි අතර එහි ඓතිහාසිකත්වය පදනම් කොට ගෙන ප්රමුඛස්ථානයක් ගනු ලබයි. පරණවිතානයන් දක්වන පරිදි එම ශිලා ලේඛනය,<br /><br />යෙ ඉමදිප පටමය ඉදිය අගතන ඉඩික (තෙරම) හිදතෙරහ තුබෙ<br /><br />අර්ථය - මේ දිවයිනට පළමුවෙන් සමුර්ධිය සඳහා පැමිණි ඉත්තිය තෙරුන්ගේ ද මහින්ද තෙරුන්ගේ ද ස්තූපයයි<br /><br />මෙම ශිලා ලිපිය අසල පිහිටි කුඩා ස්තූපයේ ඉට්ඨිය හා මිහිඳු යන හිමිවරුන්ගේ ධාතු නිධන් කොට තිබෙන්නට ඇතැයි යන්න විශ්වාස කෙරේ. පරණවිතානයන් ප්රකාශ කරන්නේ මිහිඳු හිමිගේ පරිනිර්වාණයෙන් නොබෝ කලකින් ම මෙම ස්තූපය ගොඩ නංවන්නට ඇති බවයි. චාල්ස් ගොඩකුඹුර තම වාර්තාවක දක්වා තිබෙන්නේ මෙම ශිලා ලේඛනය ක්රි.පූ. 3 වන සියවසට පමණ අයත් විය හැකිය යන්නය.<br /><br />රජගලින් හමු වී ඇති ශිලා ලේඛන අනුව ලජ්ජිතිස්ස රජුගෙන් පසු කාලයේ සිටි රජවරු ද රුහුණේ සිටි උප රජවරු ද වෙනත් ප්රභූවරුන් ද රජගල ආරාමයේ සමෘද්ධිය උදෙසා විවිධ පරිත්යාග කළ බවත්, ගම්බිම් පූජා කොට ඇති අතර විවිධ ගොඩනැගිලි තැනීම ද සිදුකොට ඇති බව පැහැදිලි වේ.<br /><br />විහාරස්ථානයේ ප්රයෝජනය පිණිස කූඨකණ්ණ තිස්ස රජු උපරාජ අවදියේ දී ගම් දෙකක් පූජා කොට ඇත. එමෙන් ම භාතික අභය රජු විසින් යජිනි නම් සංඝාරාමයක් කරවීම, මරගම නැමැති වැව විහාරයට පූජා කිරීම, බෝධිඝරයක් සහ ආසන කරවීම, මහරජ ඇළේ බද්දෙන් කොටසක් විහාරයට පූජා කිරීම, වෙනත් වැව් හා ජල බදු විහාරයට ලබා දීම යනාදිය කරවන ලද බව සෙල්ලිපි ඇසුරින් තහවුරු වේ.<br /><br />මහාචාර්ය සිරිමල් රණවැල්ල විසින් කියවා ප්රකාශයට පත්කොට ඇති ක්රි.ව. 9-10 ට අයත් ශිලා ලේඛනය අනුව පැහැදිලි වන්නේ අනුරාධපුර යුගයේ අවසානය දක්වා භික්ෂු වාසස්ථානයක් ලෙස රජගල විහාර සංකීර්ණය පැවති බවය.<br /><br />කඳුවැටියක මුදුනේ මෙම ආරාම සංකීර්ණය පිහිටා ඇති බැවින් අතීතයේ දී වූව ද එම ස්ථානය කරා පිය මැනීමට පා ගමනින්ම කඳුවැටියට නැගීමට සිදු වූ බව සිතිය හැකිය. අතීතයේ දී තැනූ මාවත් දෙකක් ඔස්සේ මෙහි මුදුනට නැගිය හැකි අතර එහි අඩි ප්රමාණය 1038 ක් ලෙස සඳහන්ය. රජගල වත්මනේ දී ඉදිකොට ඇති රථගාලට දකුණු පසින් හා නැගෙනහිර පසින් මෙම අතීත මාර්ග දෙකට පිවිසිය හැකි අතර මිහිඳු සෑය අසල දී මෙම මාර්ගයන් ඒකාබද්ධ වේ. වසර දහසක පමණ කාලයක් වනගතව පැවති මෙම මාර්ගවල පියගැට පේළී සැලකිය යුතු හානියක් සිදුව පැවතුණි. 2013 වසරේ දී රජගල ව්යාපෘතිය යටතේ නැගෙනහිර පියගැට පෙළ හා පෙත් මඟ සංරක්ෂණය කරන්නට විය.<br /><br />මෙහි පිය ගැට පෙළ ඉදිකිරීමේ දී ගෝමුත්රිකා රටාවකට (Zigsag ක්රමයට) එය සකස් කොට තිබේ. එනම් පියගැට කිහිපයක් පසු කිරීමෙන් අනතුරුව සමතලා අංගනයකට පිවිසීමට ඇති අතර නැවත පිටගැට පෙළක් හා සමතලා අංගනයක් ලෙසින් නිර්මාණය කොට තිබීමයි. පියගැට පෙළ නගින්නන් හට අවම වෙහෙසක් ගෙන දෙන්නට එසේ මාලක සකසා තිබීම අතීත නිර්මාණකරුවාගේ දක්ෂතාවයයි. ඔවුන් මෙම මාලක සකස් කිරීමට පස් මෙන්ම ගල් ද භාවිත කොට ඇත.<br /><br />රජගල ආරාම සංකීර්ණය ආශ්රිතව සෙල් ලිපි 80 ක ට ආසන්න සංඛ්යාවක් සොයාගෙන තිබෙන අතර මැටි කරඬුවක හා උළු කැටයක ලියන ලද ලිපි හමුවීම මෙහිදි සුවිශේෂි වේ. 2009 දී පුරාවිද්යා දෙපාර්තමේන්තුව විසින් කරන ලද ගවේෂණයක දී දැනට කැණීම් කොට සංරක්ෂණය කොට ඇති ප්රධාන දාගැබ් දෙකෙන් විශාල දාගැබ අසන්නයේ තිබී මෙම මැටි කරඬු ලිපිය සොයා ගන්නා ලදී. මෙබඳු මැටි කරඬු කිහිපයක් මෙම ප්රදේශය ආශ්රිතව හමූවූව ද ඒවායේ අක්ෂර සටහන්ව නොතිබුණි. මෙම අක්ෂර සහිත කරඬුව පියන හා බඳ වශයෙන් කොටස් දෙකකින් යුක්තය. පියන කේතුකාර හැඩයක් ගන්නා අතර බඳ පාත්රයකට සමාන වේ. අඟල් 07ක උසකින් යුත් මෙහි මුවවිටට මදක් ආසන්නව අක්ෂර පේළි දෙකක් ලෙස ලියා ඇත. දැනට ලංකාවෙන් හමු වී ඇති මැටි බඳුනක ලියන ලද පැරණිම ලිපිය ලෙස මෙය හැඳින්වේ. මෙහි අක්ෂර ලක්ෂණ අනුව ක්රි.ව. 1-2 සියවස් වලට අයත් යැයි සඳහන්ය.<br /><br />අංක 10 දරණ ජන්තාඝර ගොඩනැගිලි භූමියෙන් මතුපිට සිට සෙ.මි. 23ක ගැඹුරින් මැටි උළු කැටයක ලියන ලද ලිපිය හමුවිය. කොටස් 03 කට කැඩී තිබුණු මෙය අසම්පූර්ණ උළු කැටයක් ලෙසත් මෘදු මැටි විශේෂයක් භාවිතා කොට නිර්මාණය කරල ලද බවත් සඳහන්ය. ලේඛනය හුරු අයෙක් විසින් සිහින් තුඩකින් මෙම අක්ෂර සටහන් කරන්නට ඇතැයි යන්නත් එය පේළි 03 කින් සමන්විත යන්න දැක්වේ. මෙහි සඳහන් ලිපියේ අර්ථය ලෙස දක්වා ඇත්තේ, බුදල් නම් තීරු බදු අය කරන නිලධාරියා විසින් පිනට කරවන ලද උළු කැටයයි යන්නය.<br /><br />රජගල මහලෙන තුළ කළ කැණීම්වලින් මධ්ය ශිලා යුගයට අයත් මානව අවශේෂ ලැබුණු අතර නැගෙනහිර පළාතෙන් හමු වූ පළමු ප්රාග් ඓතිහාසික සාධක සහිත ස්ථානය ලෙස රජගල ඉතිහාසගත විය.</span></span></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><span style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;">සිළුමිණ</span><br style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;" /><span style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;">2020 අප්රේල් 05</span><br style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;" /><span style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;">රුක්ෂිලා වෙත්තමුණි</span></span>රුක්ෂිලා වෙත්තමුණිhttp://www.blogger.com/profile/00339690323318813617noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2454185878418043502.post-14520505159270696532020-04-01T16:22:00.000+05:302020-11-14T08:24:03.978+05:30නාමල් උයනේ සැඟවුණු විවිධත්වය<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWaMwpbtaoZFZMXhVFunA1iIjy8rw0GcPU8Av_yyqRIx1dnpxisvdd4c0qu1iEV4CHO9kxFM-wMyKsm5ELbxyC841PdjQeibYLK30vWxQFuDJ-KouTpA1TAShTuQEe9xNkElpivp3Up84/s1600/9d0912dc_4422_2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="858" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWaMwpbtaoZFZMXhVFunA1iIjy8rw0GcPU8Av_yyqRIx1dnpxisvdd4c0qu1iEV4CHO9kxFM-wMyKsm5ELbxyC841PdjQeibYLK30vWxQFuDJ-KouTpA1TAShTuQEe9xNkElpivp3Up84/s640/9d0912dc_4422_2.jpg" width="342" /></a></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">අදින් වසර මිලියන 550 ක ඈත ඉතිහාසයක් නියෝජනය කරන ජාතික නාමල් උයන රෝස තිරිවානා කඳුවැටිය අනුරාධපුර දිස්ත්රික්කයේ පලාගල ප්රාදේශීය ලේකම් කොට්ඨාසයේ ගල්කිරියාගම ග්රාමයේ පිහිටා ඇත. ශාක හා සත්ත්ව විවිධත්වයෙන් පොහොසත් පරිසර පද්ධතියකින් යුත් මෙම භූමිය ඓතිහාසික නටබුන් රැසකින් සමන්විතය. ශ්රී ලංකාවේ ජාතික වෘක්ෂය වූ නා ගස පදනම් කොට ගෙන 1991 වසරේදී නා වනයක්ව පැවති භූමි භාගය නා උයනක් බවට පත්විය. ඒ වනවාසී රහුල හිමිගේ ප්රධානත්වයෙනි. අදින් වසර 29 කට පෙර 1991 මාර්තු 28 වන දින රාහුල හිමියන් නා වනයේ පදිංචියට යාම හේතුකොට ගෙන මෙම ජාතික උරුමය ආරක්ෂා විය.</span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">නාමල් උයනේ ඓතිහාසිකත්වය පිළිබඳව අවධානය යොමු කිරීමේ දී එය අතීතයේ දී සංඝාරාමයක් ලෙස පැවතුණ යැයි විශ්වාස කෙරේ. වත්මනේදී ද ශේෂ වූ නටබුන් රැසක් දක්නට ලැබේ. 2018 වසරේ දී මධ්යම සංස්කෘතික අරමුදල විසින් සිදු කරන ලද ගවේෂණ කටයුතු වලින් පුරාවිද්යාත්මක, භූ විද්යාත්මක, ජෛව විද්යාත්මක කරුණු මෙන්ම ජාතික, ආගමික හා අධ්යාපනික වටිනාකම ඉස්මතු කරනු ලැබීය.</span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">2018 වසරේ අවසන් භාගයේ සිට මධ්යම සංස්කෘතික අරමුදලේ ව්යාපෘතියක් ලෙස ස්ථාපිත කොට ජාතික නාමල් උයනෙ පූර්ණ අයිතිය පුරාවිද්යා දෙපාර්තමේන්තුව සතු වන අතර චෛත්ය හා බෝධිඝරය මීට ඉහතදී කැණීම් කොට ඇත. නාමල් උයනේ අක්කර 60 ක පමණ භූමි භාගය පුරාවිද්යා භූමියක් ලෙස නම් කොට තිබේ. ලංකාවේ විශාලතම නා උයන ලෙස මෙය සැලකෙන අතර දඹුලු ඔය, ඉබ්බන්කටුව වැව හා ඉඳිගොල්ල වැව නා උයනෙන් පෝෂණය වේ.</span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">ශ්රී ලංකා ප්රජාතාන්ත්රික සමාජවාදී ජනරජයේ වර්ෂ 2005 අප්රේල් මස 07 වැනි බ්රහස්පතින්දා අංක 138/7 දරන අති විශේෂ ගැසට් පත්රය මඟින් වන ආඥාපනතේ 1966 අංක 13, 1979 අංක 56, 1982 අංක 13, 1988 අංක 84, 1995 අංක 23 දරන සංශෝධිත පනතේ 451 වැනි “අ”වගන්තිය 3“අ”වගන්තියේ නියමයන්ට පරිදි රණව කන්ද හෙවත් නාමල් උයන 2005 අප්රේල් 26 වන දින සිට රක්ෂිත වනාන්තරයක් බවට පත්විය. එවකට අක්කර 260 ක භූමි භාගයක වවන ලද නා ගස් දහස් ගණනකින් යුක්ත වී ඇත. ජාතික නාමල් උයන වර්තමානය වන විට අක්කර 2000 ට (හෙක්ටයාර් 972) වැඩි භූමි ප්රදේශයක් නා ගස් වලින් පමණක් පෝෂණය වන අතර බටු නා ප්රභේදයට අයත් නා ශාක මෙහි දක්නට ඇත. එය 85% ක ප්රතිශතයකි. නා ගස ශ්රී ලංකාවට ඒක දේශිය ශාකයක් වන අතර දිය නා ප්රභේදයට අයත් නා ගස් ද මෙහි දක්නට ලැබේ.</span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">වනය පුරා දියපාරවල් ඔස්සේ ගලා යන ජලය, රෝස තිරිවානා කඳු ශිඛරය ආරම්භයේදීම අඩි 5 ක් පමණ ඉහළ සිට පහළ ගල් පාත්රය (ගල් පහන) මතට දිය ඇල්ලක් ආකාරයෙන් ඇද හැලේ. ගල් පාත්රය මතින් ගලායන ජලය මඳ දුරක් ගොස් අතුරුදහන්ව නැවත ඌරා කොටේ ප්රදේශයෙන් මතු වේ. එසේ මතුවන්නේ කිලෝමීටරයක් පමණ දුරක් ගලා ගිය පසුය. එසේම වනය මැදින් ගලා යන අනෙක් දිය කඩිති උල්පතගම සහ මහ ඉදිගොල්ල අසලින් නැවත දිය උල්පතක් ලෙස මතු වේ.</span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">බෞද්ධ සාහිත්ය අනුව නා ගස බෞද්ධයන්ගේ පූජනීය වෘක්ෂයකි. එනම් මංගල, සුමන, රේවත හා සෝභිත නම් වූ බුදුවරු නා ගස් සෙවණේ බුද්ධත්වයට පත්වීමයි. නාමල් උයනේ පිහිටා තිබෙන ඓතිහාසික ස්මාරක අතර ස්තූපය, බෝධිඝරය, සීමා මාලකය, ගල් පහන, භික්ෂූ ආවාස කුටිවල නටබුන් හා සඳකඩ පහණ විශේෂත්වයක් හිමිකර ගනී. නාමල් උයන සම්බන්ධව සෘජුව ලේඛනගත තොරතුරු හමු නොවූව ද පුරාවිද්යාත්මක සාධක රැසක් දක්නට ලැබේ. නාමල් උයනට පිවිසෙන මඩාටුගම රණව ගම්මානය ජනප්රවාදයට අනුව දුටුගැමුණු රජුගේ සේනාවට ආයුධ නිපදවා සේනාව රැස්කළ ස්ථානයකි. එළාර දුටුගැමුණු යුද්ධය ඉතා දරුණුව සිදු වූ විජිතපුරයට සැතපුම් 5 ක් පමණ දුරින් මඩාටුගම ගම්මානයේ දෙව්රද රන්දද විහාරය පිහිටා ඇත.</span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">එහි මනාව කැටයම් කරන ලද අටපට්ටම් ගල් කණුවක ශිලා ලේඛනයක් දක්නට ඇති අතර එය ආඬියාගල සෙල්ලිපිය ලෙස හැඳින්වේ. IV වන දප්පුල රජු විසින් මෙම සෙල්ලිපිය පිහිටු බවත් එමඟින් සඳහන් වනුයේ නා උයන පැවති ප්රදේශයට ඇතුළු වූ රාජද්රෝහියෙකු අල්ලා ගැනීමට රජුට පවා බලයක් නොමැතිය යන්නය. එමෙන්ම කිසිම පුද්ගලයෙකුට හිංසා පීඩා කිරීමට මෙම ප්රදේශයට ඇතුළු විය නොහැකි යන්නය.</span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මින් ගම්ය වනුයේ නා උයන සතුන්ට මෙන්ම මිනිසුන්ට ද අභය දානය දුන්, මිනිස් අභය භූමියක් බවය. මෙය මිනිස් අභය භූමියක් සම්බන්ධව සටහන් වූ ලොව ප්රථම හා එකම ලේඛනගත සටහන වන්නට ඇති බවට මතයක් පවතී.</span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">අතිෂය මානූෂීය මෙන්ම අවිහිංසාවාදි රාජ ආඥාවක් ලෙස මෙම සෙල්ලිපිය සැලකේ. පරිසරය හා මිනිස් අයිතිවාසිකම් පිළිබඳව අතීතයේ විසූ රජවරු කෙතරම් සැලකිල්ලක් දක්වා තිබුණි ද යන්න මින් පැහැදිලිය. ජනප්රවාද අනුව දේවානම්පියතිස්ස රජුගේ රාජකීය උද්යානය ලෙස මෙම නා උයන නිර්මාණය කිරීමට ඇරඹුව ද අතරමග නවතා දමා රාජකීය උයන ලෙස අනුරාධපුරයේ මහමෙවුනාව පිහිට වූ බව කියැවේ. III වැනි දප්පුල රජු විසින් නාවඩුන්න නැමැති විහාරයක් ප්රතිසංස්කරණය කළ බව මහාවංශයේ සඳහන් වන අතර I වැනි විජයබාහු රජු රුක් විහාරයක් ප්රතිසංස්කරණය කළ බව ද දැක්වේ. එම විහාරයන් නාමල් උයන ආශ්රිතව තැනූ විහාර විය හැකි යැයි සැලකේ. මිනිස් අභය භූමියක් ස්ථාපිත කළ IV වන දප්පුල රජු රත්දෙමටමල් පිරිවෙන නමින් පිරිවෙනක් කරවූ බවත් දැනට නා උයන තුළ නටඹුන්ව පවතින විහාරය මෙම පිරිවෙන විය හැකිය යන්න මතයක් පවතී.</span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">එසේම IV වන කාශ්යප රජු රත්මලගල නමින් හැඳින් වූ විහාරයක කුටි සෑදු බවට මහාවංශයේ සඳහන් වන අතර එම රත්මලගල යන්න රෝස තිරිවාන කන්ද විය හැකිය. IV වන දප්පුල රජු විසින් නාමල් උයන වනාන්තර ප්රදේශය මිනිස් අභය භූමියක් ලෙස නම් කොට තිබූ බැවින් මෙම වනාන්තරය අවට ප්රදේශය ජනාවාස භූමියක් ලෙස පැවති බවට විශ්වාස කෙරෙයි. මෙගලිතික සුසාන භූමියක් වූ ඉබ්බන්කටුව ආදි මානව සොහොන් බිම පිහිටා තිබෙන්නේ ද මෙම නා වනයට තරමක් දුරිනි.</span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">නා උයනේ සුවදායකම පරිසරයක නාමල් සෑය ඉදිකොට ඇති අතර පොළොව මට්ටමින් අඩි 4-5 ක් තරම් උස් හතරැස් මළුවක මෙම චෛත්ය ගොඩනගා ඇත. සතර දිශාවෙන් ඇතුළු විය හැකි ආකාරයට කළු ගලින් නිර්මිත දොරටු 4 ක් දක්නට ලැබේ. එමෙන්ම මල් පහන් පූජා කිරීමට ආසන සතරක් සතර දිශානුගතව පිහිටා තිබේ. මෙම ස්තූපය ගල් සහ ගඩොල් භාවිතා කර නිමවා ඇත.</span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">එමෙන්ම නාමල් සෑයට නැගෙනහිර දෙසින් බෝධිඝරයක නටබුන් දක්නට ලැබේ. මාලක දෙකකින් යුත් බෝධිඝරයක් යන්න ඉතිරිව ඇති නටබුන් මගින් අවබෝධ වේ. ලංකාව තුළ හමුවන ඉතා විශිෂ්ටතම බෝධිඝරය ලෙස සැලකෙන නිල්ලක්ගම බෝධිඝරය මෙන් චතුරස්රාකාර බෝධිඝරයක් වූ නාමල් උයනේ බෝධිඝරය කැටයමින් තොරව සරලව නිර්මාණය කොට ඇති අතර මීටර් 1.3 ක උසකින් යුත් මළුවේ පිට බැම්ම රෝස තිරිවානා ගලින් ඉදිකොට ඇත. එසේම සතර දෙසින් ගල් කණූ සතරක් සිටුවා බැම්ම ශක්තිමත් කොට ඇති බව දක්නට ලැබේ.</span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">දොරටුවේ පළල අඩි 1.5 ක් වන අතර උස මීටර් 1.4 කි. මින් සිතිය හැක්කේ බෝධි වන්දනාවට කෙනෙකු පිටුපස අනෙකා යා හැකි වන අයුරින් මෙම දොරටු නිමවා ඇති බවය.</span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">තිරිවානා කන්ද සමීපව පොදු ගොඩනැගිලි වලින් තරමක් බැහැරව ආවාස ගෙය යැයි හඳුනා ගත් ගොඩනැගිලි සංකීර්ණය පිහිටා ඇත. බටහිර දෙසට මුහුණ ලා එකම ගොඩලැගිල්ල තුළ වෙන් වෙන්ව ඉදිකළ ආවාස කුටි මෙහි දක්නට ලැබේ. රෝස තිරිවානා ගල් භාවිතා කොට මෙහි අත්තිවාරම ඉදිකොට ඇති අතර ගොඩනැගිල්ලට පිවිසීමට ඇති පඩි පෙළ ගලින් නිමවා තිබේ.</span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">චෛත්ය මළුවට දකුණු පසින් සෙන්ටි මීටර් 90 ක පමණ විශ්කම්භයකින් යුතු හා සෙන්ටිමීටර් 10 ක් ගැඹුරකින් යුතු ගල් පහනක් දක්නට ලැබේ. මෙහි තිර 8 ක් දැමිය හැකි ලෙස නිමවා තිබේ. ඉතා හොඳින් ඔප මට්ටම් කොට ඇති මෙම පහන දොළොස් මහ පහනක් ලෙස භාවිතා කරන්නට ඇත. නාමල් උයන ආශ්රිතව සක්මන් මළු කිහිපයක් දක්නට ලැබෙන අතර මෙම මළු බොරදම් සහිත ගල් පතුරු යොදා සකස් කොට ඇත. භාවනායෝගී භික්ෂූන් වහන්සේලාට සක්මන් කිරීම පිණිස වැලි හා ගල් පතුරු යොදා සක්මන් මළු සකස් කරනු ලැබේ.</span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මෙම සක්මන් මළු භාවනායෝගී භික්ෂුන්ට අත්යවශ්යය ම අංගයක් වන අතර පධානඝර ආශ්රිතව ඉදිකර තිබීම සුවිශේෂි ලක්ෂණයකි. භික්ෂූන් වහන්සේලාට භාවනායෝගීව වැඩ සිටීම සඳහා යොදාගත් ගොඩනැගිලි පධානඝර ලෙස හැඳින්වෙන අතර පියන්ගල් නමින් ද අර්ථ ගන්වා ඇත.</span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">මේ අනුව බලන කළ ජාතික නාමල් උයන හා ඒ ආශ්රිතව දක්නට ලැබෙන ජෛව විවිධත්වය හේතුකොට ගෙන වන සංරක්ෂණ දෙපාර්තමේන්තුව විසින් සංරක්ෂණ වනාන්තරයක් (Conservation forest) ලෙස ද ඒ හා බැඳුණු සංස්කෘතික විවිධත්වය, ඓතිහාසික හා පුරාවිද්යාත්මක, පාරිසරික සංචාරාත්මක වටිනාකම සලකා බලා ජාතික භූ ගර්භ සමීක්ෂණ හා පතල් කැණීම් කාර්යාංශය මඟින් පුරාවිද්යාත්මක වටිනාකමක් සහිත ස්ථානයක් (Archaeological Reserve) ලෙසට ද ප්රකාශයට පත්කර ඇත. එසේම සංචාරක මණ්ඩලය මඟින් සංචාරක ප්රවර්ධන කලාපයක් ලෙස ද නාමල් උයන නම්කර ඇත.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><span style="font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; text-align: start;">සිළුමිණ</span><br style="font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><span style="font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; text-align: start;">2020 මාර්තු 29</span><br style="font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: start;" /><span style="font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; text-align: start;">රුක්ෂිලා වෙත්තමුණි</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">පත්තරෙන් බැලීමට</span><br />
<span style="font-size: large;"><a href="http://epaper.silumina.lk/?fbclid=IwAR3AiklFy5FliNZ21G3_Qse1jw8CY0vJNQlso23lUZM4oK-Io2b91RuhIA8">http://epaper.silumina.lk/?fbclid=IwAR3AiklFy5FliNZ21G3_Qse1jw8CY0vJNQlso23lUZM4oK-Io2b91RuhIA8</a></span></div>
රුක්ෂිලා වෙත්තමුණිhttp://www.blogger.com/profile/00339690323318813617noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2454185878418043502.post-80914410167541243002020-03-18T04:01:00.000+05:302020-11-14T08:24:04.076+05:30ලෝක උරුමයන් අතරට එක්වූ අප්සරාවන්ගේ පාරාදීසය<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhomz70f8ID2uyYSlcee7qL3E62WXSKcJrsxS0BNgOiQc0y2wUdjsM-q-mf7JbJdt3MzchK13YHOjVlHmP716j1WI82Pf8hRrNZn0sCAxefVSBgvL1j_-Qh2ya_VSdlQyeDoW90sPJ4ZLo/s1600/%25E0%25B7%2583%25E0%25B7%2593%25E0%25B6%259C%25E0%25B7%2592%25E0%25B6%25BB%25E0%25B7%2592%25E0%25B6%25BA.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="593" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhomz70f8ID2uyYSlcee7qL3E62WXSKcJrsxS0BNgOiQc0y2wUdjsM-q-mf7JbJdt3MzchK13YHOjVlHmP716j1WI82Pf8hRrNZn0sCAxefVSBgvL1j_-Qh2ya_VSdlQyeDoW90sPJ4ZLo/s1600/%25E0%25B7%2583%25E0%25B7%2593%25E0%25B6%259C%25E0%25B7%2592%25E0%25B6%25BB%25E0%25B7%2592%25E0%25B6%25BA.jpg" /></a></div>
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; display: inline;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span>
<div style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">යුනෙස්කෝව විසින් 1982 දී සීගිරිය ලෝක උරුමයක් ලෙස ප්රකාශයට පත් කළේය. අපරදිග වාසීන්ගේ අවධානය මුල්වරට සීගිරිය වෙත යොමු වූයේ 1840 දි ඉංග්රීසි ජාතික මේජර් එච්.ෆෝබ්ස් විසින් රචිත Eleven years in Ceylon නම් ග්රන්ථය හේතුවෙනි. එ<span id="goog_62621565"></span><a href="https://www.blogger.com/"></a><span id="goog_62621566"></span>සේම සීගිරිය පිළිබඳ අධ්යනය කළ තවත් පුද්ගලයින් ලෙස ඒ.වයි.ඇඩම්ස්, ජේ.බේලි, රීස් ඩේවිස්, මහජන වැඩ දෙපාර්තමේන්තුවේ සේවය කළ බ්ලෙක් හා මරේ දැක්විය හැකිය. ඉතිහාසඥයෙක් වූ එමර්සන් ටෙනන්ට් Ceylon නමින් කෘතියක් පළ කළ අතර එහි සීගිරිය පිළිබඳ විස්තර කොට තිබේ.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span></span></div>
<span style="font-size: large;"><span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
ශ්රී ලංකාවේ ප්රථම පුරාවිද්යා කොමසාරිස් වූ H.C.P. බෙල් සීගිරිය පිළිබඳ ප්රාරම්භක පුරාවිද්යාත්මක සොයා ගැනීම කළ අතර 1894 අප්රේල් 15 වන දා සීගිරි ගල මුදුනට නැග කැණීම් කටයුතු ආරම්භ කරනු ලැබීය. එසේ ආරම්භ කළ කටයුතු 1895 සිට 1905 දක්වා ක්රියාත්මක විය.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
ක්රි.ව. 5 වන සියවසේ දී පළමු කාශ්යප රජු විසින් සීගිරිය ඉදිකළ අතර එකල ලංකාවේ පැවති නගර නිර්මාණ ශිල්පය, ගෘහ නිර්මාණ ශිල්පය, ඉදිකිරීම් තාක්ෂණය, කලාව, භූමි දර්ශිත උද්යාන කලාව සහ ජල කළමනාකරණයේ සුවිශේෂි එක්තැන්වීම් නිරූපිත ස්ථානයකි. සීගිරිය බලකොටුවක් ලෙසත් පසුව නගරයක් ලෙසත් පුරා විද්යාඥයින් විසින් හඳුනාගෙන තිබේ.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
1930 දි සීගිරියේ කුරුටු ගීත කියවීම ලංකාවේ ප්රථම ලාංකික පුරාවිද්යා කොමසාරිස් ලෙස කටයුතු කළ මහාචාර්ය සෙනරත් පරණවිතානයන් ආරම්භ කරන ලද අතර ඔහු විසින් කුරුටු ගීත 685 ක් කියවන ලදී. 1956 දී එම කුරුටු ගීත ග්රන්ථයක් ලෙස ප්රකාශයට පත්විය. මහාචාර්ය සේනක බණ්ඩාරනායකයන්ගේ අධීක්ෂණයෙන් යුතුව 1982 දී මධ්යම සංස්කෘතික අරමුදල විසින් සීගිරියේ මංගල උද්යානයේ කැණීම් හා සංරක්ෂණ කටයුතු ආරම්භ කරන ලදී. එහි ප්රතිඵලයක් ලෙස වාස්තු විද්යාත්මක හා වාරි තාක්ෂණයෙන් පොහොසත් ක්ෂුද්ර ජල උද්යානය පාදා ගැනීමට හැකිවිය. එම කාලවකවානුවේ දී සිදු වූ තවත් සුවිශේෂි සිද්ධියක් වූයේ ආචාර්ය බෙනිල් ප්රියංක විසින් පරණවිතානයන් කියවූ කුරුටු ගීත වලට අමතරව කුරුටු ගීත හා කුරුටු ගී කොටස් 800 ක් කියවා අර්ථ ගැන්වීමයි.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
සීගිරිය පිළිබඳ පුළුල් පර්යේෂණයක් සිදු කරනු ලැබූ මහාචාර්ය සෙනරත් පරණවිතානයන්ට පසුව ආචාර්ය රාජා ද සිල්වා, ආචාර්ය චාල්ස් ගොඩකුඹුර හා ආචාර්ය සද්ධාමංගල කරුණාරත්න යනාදි වියතුන් දැක්විය හැකිය. සීගිරියේ මෙතෙක් කරන ලද පුරාවිද්යාත්මක පර්යේෂණ අනුව පුරාවිද්යාඥයින් විසින් සීගිරියේ ඓතිහාසික අවදීන් 08 ක් හඳුනාගෙන තිබේ.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
ආදි ආරාමික අවදිය - ක්රි.පූ. 3 සහ 2 සිට ක්රි.ව. 1 දක්වා අයත් බ්රහ්මී ශිලා ලිපි මෙයට අයත් වේ. පූර්ව කාශ්යප යුගය - ක්රි.ව. 1 සියවස සිට 5 වන සියවස දක්වා, කාශ්යප යුගය - ක්රි.ව. 477-495, පශ්චාත් කාශ්යප යුගය - ක්රි.ව. 6-7 සියවස් දක්වා වූ පසු ආරාමික යුගය, පශ්චාත් කාශ්යප යුගය සීගිරිය අත් හැරීමේ යුගය - ක්රි.ව. 13 -17 අතර කාලය, නුවර යුගය - ක්රි.ව.17- 19 , නූතන පුනරුදය - 1830 ගණන් වල සිට 70 දශකය දක්වා, කෞටිල්යගේ අර්ථ ශාස්ත්රයට අනුව බලකොටුවත් දුර්ගයත් නිර්මාණ කිරීම පිළිබඳව කරුණු දක්වා ඇත. ඔහු පවසන පරිදි රාජ්යයක හෝ නගරයක සතර දිශාවේ ම බලකොටු ගොඩනැඟිය යුතුය. ලංකාවේ බලකොටු හඳුන්වා තිබෙන්නේ ‘පුර‘ යන වචනයෙනි. බලකොටුවක් යනු රජමාලිගයක හෝ කඳවුරක ආරක්ෂාවට තනනු ලැබූ පවුරු සහ දිය අගල්වලින් සමන්විත ආරක්ෂිත විධි ක්රමයකි. ජල දුර්ග හා පර්වත දුර්ග ජනාකීර්ණ ප්රදේශ සඳහා වඩා වැදගත් වන බව කෞටිල්ය දක්වා ඇත. බලකොටු නිර්මාණාත්මක අතින් ශිඛර, වාහිනී, මුඛ, ස්ථානීය, දොණක, සංවිධික, වර්ධක, කෝලක, නිගම, සකන්ධවාර ආදි විවිධ ස්වරූප වලින් යුක්තය.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
සීගිරිය නටබුන් පමණකින් හෝ දැනට කරුණු සාධනය කර ගැනීමට ඇති පැරණිම බලකොටුවකි. ස්වභාවික දුර්ගයක් උපයෝගි කොට ගෙන සීගිරිය නිර්මාණය කර ඇති අතර මෙහි බටහිර හා නැගෙනහිර යනුවෙන් ප්රධාන කොටස් දෙකකින් යුක්ත වේ. මෙම කොටස්වල රජමාලිගය ඇතුළු රාජාංගන අංග ගොඩනංවා ඇති අතර දිය අගල් හා පවුරු වලින් වට වී ඇත. සීගිරියේ මාලිගා සංකීර්ණයේ ආරක්ෂාව පිණිස දිය අගළ දෙකක් සහ පවුරු තුනක් ඉදිකොට තිබේ. පිටතින්ම පිහිටි ප්රාකාරය මැටිවලින් ද මැද ප්රාකාරය ගඩොලින් ද ඇතුළු ප්රාකාර ගල්, ගඩොල්, මැටි යනාදියෙන් තනා ඇති බවද සඳහන්ය. මෙම පවුරු උසින් එකිනෙකට වෙනස්ය. ඇතුළු පවුර ඉතා උසින් හා ශක්තිමත් බවින් යුක්ත වූ අතර මැද පවුර පිටත පවුරට වඩා උසින් යුක්තය.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
දිය අගළ දෙකකින් යුත් සීගිරිය පිටතින් වූ දිය අගළ ඇතුළු දිය අගළ මෙන් පළලින් තුන් ගුණයයක් වන අතර ඇතුළු දිය අගළ පිට දිය අගළ මෙන් තුන් ගුණයක් ගැඹුරින් යුක්තය. ප්රධාන වශයෙන් බලකොටුවට ඇතුළු වීමට දොරටු තුනක් තිබුණු බව සඳහන්ය. හැකිළිය හැකි පාලමකින් යුත් බටහිර දොරටුව ප්රධාන දොරටුව වූ අතර අනෙක් දොරටු උතුරින් හා දකුණින් පිහිටි දැවැන්ත ගඩොල් නිර්මාණයන් විය. මේවායේ ද හැකිළිය හැකි දොරවල් තිබුණු බවට විශ්වාස කළ හැකි සාධක හමුවෙයි. සීගිරියේ පැවති ජනාවාස රටාව අවබෝධ කර ගැනීමට පිදුරංගල, පොතාන, දඹුල්ල, මාපාගල ආදී ස්ථානවලින් සොයා ගත් ප්රාග් ඓතිහාසික යුගයට අයත් සාධකත් රොටවැව, ඉබ්බන්කටුව, පන්සල්ගොඩැල්ල ආදී ස්ථාන වලින් සොයා ගත් පූර්ව ඓතිහාසික යුගයේ සාධකත් ඉවහල් වේ.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
ආසියාවේ සොයා ගන්නා ලද පැරණිම රජ මාලිගා ගොඩනැගිලි පදනම් අතර සීගිරියේ පර්වත මුදුනේ ඇති රජමාලිගා ගොඩනැගිල්ලේ පදනම සුවිශේෂි ස්ථානයක් හිමිකර ගනී. එමෙන්ම ලොව පුරාවිද්යාත්මකව ස්ථාපිත කර ඇති පැරණිම උද්යානයක් ලෙස සීගිරි රාජ්ය උද්යානය සැලකිය හැකිය.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
සීගිරියේ දක්නට ලැබෙන රාජකීය උද්යානය වූ කලි ලෝකයේ වෙනත් තැනක පෙනෙන්නට නොමැති විශේෂංගවලින් හෙබි උද්යානයකි. රජමාලිගාවක් කේන්ද්ර කරගනිමින් ඉදිකරනු ලැබූ මේ උද්යානය තුළ දැනට දෘෂ්යමාන වන්නේ බටහිර අංගනය පුරා විසිරී ගිය නටබුන් පමණකි. නටබුන් වූ පමණින් ම එය විනාශ වී ඇති බවක් නොපෙනෙන බැවින්, එහි අතීතයේ තිබූ උද්යානයේ වගතුග කෙසේ වී දැයි සිතාගැනීමට තරම් හැකියාවක් ලැබේ. ක්රි.ව. 5 වන සියවසේ ලංකාවේ වාස්තු විද්යාත්මක දැනුම කොතරම් ද යන්න මනාව පිළිබිඹු කරන මෙහි පොකුණු, මණ්ඩප, ගුහා සහ මල්වතු ආදියෙන් ද, චීනයේ ඇති මළුපෙත් උද්යාන ලක්ෂණයන්ගෙන් ද අලංකාරවත් වී තිබේ යන්න සඳහන් කරයි. එමෙන්ම පරණවිතානයන් මේ උද්යානය ප්රමද වනයක් ලෙස හඳුවනු ලබන අතර ප්රමද වනයක් යනු බොහෝ විට විනෝද උයන් සඳහා යෙදෙන පර්යාය පදයකි යන්න දක්වයි.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
ප්රධාන වශයෙන් සීගිරි උද්යානය කොටස් කිහිපයකට බෙදෙන අතර ඒවා ජල උද්යානය, ශිලා උද්යානය, මාලක උද්යානය සහ ගල උඩ උද්යානය ලෙස නම් කෙරෙයි. එසේම ජල උද්යානය නැවත ක්ෂුද්ර ජල උද්යානය සහ වතුර මල් උද්යානය ලෙස බෙදෙයි. මෙම උද්යානයේ තිබෙන සුවිශේෂි ලක්ෂණයකි, ජ්යාමිතිකානුකූල ව සමමිතිකව කොටස් දෙකකට බෙදී තිබීම. බටහිර ද්වාරයෙන් ඇතුළු වූ විට ප්රථමයෙන් ජල උද්යානයට ප්රවේශ විය හැකිය. ක්ෂුද්ර ජල උද්යානයේ තැනින් තැන මණ්ඩප වටා රවුම් ගල් සහ ස්පටික හුණු ගල් යොදා නිර්මාණය කොට තිබීම මෙහි ඇති විශේෂත්වයකි.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
හුණුගල් වලින් නිර්මිත භූගත නල දෙකක් වර්තමානයේ ද වැසි දිනවල ක්රියාත්මක වන බව දක්නට ලැබේ.ඉහළ මාලයේ සිට එන ජලය මෙම නල තුළින් ගමන් කරන අතර එම නල මාර්ග හුණුගල් පුවරු වලින් ආවරණය කර තිබේ.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
මාලක උද්යානයේ දක්නට ලැබෙන සුවිශේෂි වාස්තු විද්යාත්මක නිර්මාණය වන්නේ දෙපා පමණක් ඉතිරිව ඇති සිංහයෙකුගේ ප්රතිමාවයි. මහාවංශයේ මෙම සිංහ රුව පිළිබඳව දක්වා ඇති අතර ක්රි.ව. 7 වෙනි සියවසට අයත් යැයි සැලකෙන කුරුටු ගී කිහිපයක් ද කැටපත් පවුරේ ලියා ඇත. එනම්</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
සී රජු යසස සිරි - තැබූ මුළු ලොව පැතිරී</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
නිළුපුල් ඇසුන් ඇසිරී - බැලුමො සිහිගිරි</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
අර්ථය - මේ මහා සිංහ රාජයාගේ කීර්ති කදම්බයත් තේජස් බල පරාක්රමයත් මුළු ලොව පැතිරී ඇත.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
නැගි ඇති බලනට - බැලිමි සිහිමියන් සිහිගිරි</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
මනදොල පුරය ඇය - බලන රිසි නොව බෙයන් ද රන්වන්අර්ථය - එහි කුමක් ඇත් දැයි බැලීමට සිංහ ගිරියට නැඟුණු මම එය සිත් සේ බලාගතිමි. මහා සිංහ රාජයා ද දුටිමි. කැටපත් පවුරේ ලියා ඇති කුරුටු ගීයක් අනුව නිශ්ශංකමල්ල රජු සීගිරිය නැරඹීමට පැමිණි බව ද පොළොන්නරු යුගයේ අග භාගයේ දී රජුන් කිහිප දෙනෙකු සීගිරියට පැමිණි බව ද කුරුටු ගී වලින් අනාවරණය වේ.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
සීගිරිය දේශපාලනමය වශයෙන් ජාත්යන්තර මධ්යස්ථානයක් සේ ක්රියා කොට ඇති බව පුරාවිද්යාත්මක සාධක වලින් තහවුරු වේ. රෝම කාසි 1000 කට අධික සංඛ්යාවක් කැණීම් වලින් හමු වූ අතර මධ්යධරණී ප්රදේශයෙන් ගෙන්වන ලදැයි විශ්වාස කරන මැටි බඳුන් කිහිපයක් ද සාක්ෂි සපයයි. සීගිරියේ බටහිර පර්වතයෙහි ගුහා 22 ක චිත්ර දක්නට ලැබේ. මෙම චිත්රවල නිරූපිත ස්ත්රින් පිළිබඳව බොහෝ විද්වත් මත දක්නට ලැබේ. ඒ අතර H.C.P බෙල් සඳහන් කරන්නේ පිදුරංගල විහාරය කරා පා නගන රජ කුමරියන් බවයි. ආනන්ද කුමාරස්වාමි ප්රකාශ කරන්නේ වලාකුළු මත පාවී යන දිව්ය අප්සරාවන් බවයි. සෙනරත් පරණවිතානයන් දක්වන්නේ කුවේරගේ වාස භවනය වූ කෛලාස පර්වතය වටා ගැවසෙන මේඝලතාවන් හා විජ්ජුලතාවන් බවයි. සීගිරි චිත්ර ඇදීමට භාවිත කරන ලද නිල් පැහැය ඇෆ්ගනිස්ථානයෙන් ආනයනය කරන්නට ඇතැයි යන්න අදහසයි.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
සීගිරි අඟනන්ගේ මුහුණු නරඹා ගීයක් ලියන මානාමි පවසා සිටින්නේ, මෙවැනි ප්රිය ජනක වූ ද සරාගී වූ ද සීගිරි අඟනන්ගේ පිටිපස තමන්හට දැක ගැනීමට නොහැකි වීම සිතෙහි ඇති වූ අනුරාගයේ ශෝකාලාපය බවයි.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
බෙයන්ද්හි රන්වනුන් එහි තුබු මුළුල් (ලෙ)න්</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
බැලුමො මුහුණේ පිටපස් නො දුට්මො මුළුල්ලෙන්</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
අර්ථය - එහි බෙයදයෙහි තුබූ රන්වන් (ලියන්ගේ) මුහුණු සම්පූර්ණයෙන් බැලුවෙමු. (එහෙත් ඔවුන්ගේ) පිටිපස මුළුමනින්ම නුදුටුවෙමු.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
ස්ත්රියගේ සිරුරේ පිටිපස ද ඇතැම් පුරුෂයන් තුළ ප්රබල අනුරාගී හැඟිම් මතු කිරීමට හේතුවන බව මෙම කුරුටු ගීතය මඟින් ගම්ය වේ.</div>
</span></span><br />
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span>
<br />
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;">පත්තරෙන් බැලීමට</span></span><br />
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="color: #0c343d; font-size: large;"><a href="http://www.silumina.lk/2020/03/14/%E0%B7%80%E0%B7%92%E0%B7%81%E0%B7%9A%E0%B7%82%E0%B7%8F%E0%B6%82%E0%B6%9C/%E0%B6%BD%E0%B7%9D%E0%B6%9A-%E0%B6%8B%E0%B6%BB%E0%B7%94%E0%B6%B8%E0%B6%BA%E0%B6%B1%E0%B7%8A-%E0%B6%85%E0%B6%AD%E0%B6%BB%E0%B6%A7-%E0%B6%91%E0%B6%9A%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B7%96-%E0%B6%85%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E0%B7%83%E0%B6%BB%E0%B7%8F%E0%B7%80%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%9C%E0%B7%9A-%E0%B6%B4%E0%B7%8F%E0%B6%BB%E0%B7%8F%E0%B6%AF%E0%B7%93%E0%B7%83%E0%B6%BA?fbclid=IwAR0jZStAMqi5Fqgm7QAuAq-Amqyl5XZPuCFOEWH29wkoIJFhUyW-WDdxprc">http://www.silumina.lk/2020/03/14/%E0%B7%80%E0%B7%92%E0%B7%81%E0%B7%9A%E0%B7%82%E0%B7%8F%E0%B6%82%E0%B6%9C/%E0%B6%BD%E0%B7%9D%E0%B6%9A-%E0%B6%8B%E0%B6%BB%E0%B7%94%E0%B6%B8%E0%B6%BA%E0%B6%B1%E0%B7%8A-%E0%B6%85%E0%B6%AD%E0%B6%BB%E0%B6%A7-%E0%B6%91%E0%B6%9A%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B7%96-%E0%B6%85%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E0%B7%83%E0%B6%BB%E0%B7%8F%E0%B7%80%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%9C%E0%B7%9A-%E0%B6%B4%E0%B7%8F%E0%B6%BB%E0%B7%8F%E0%B6%AF%E0%B7%93%E0%B7%83%E0%B6%BA?fbclid=IwAR0jZStAMqi5Fqgm7QAuAq-Amqyl5XZPuCFOEWH29wkoIJFhUyW-WDdxprc</a></span></span><br />
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><br /></span>
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;">සිළුමිණ<br />රුක්ෂිලා වෙත්තමුණි</span></span><br />
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"></span><br />
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;">15 මාර්තු, 2020</span></span>රුක්ෂිලා වෙත්තමුණිhttp://www.blogger.com/profile/00339690323318813617noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2454185878418043502.post-81746092384728751712020-03-18T03:51:00.003+05:302020-11-14T08:24:04.174+05:30රෝග නිවාරණයට අතීත පාඩම්<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9UnAeTwcZI3Bh5VyXE8Ch2ipcj25ntmTNP1gshyci8nmo3cyPgKYetnDIsLZBoo2LvunOoWHx3tW7yQzT-twPna5XuQPpH4FKyYPeGOtNpX6PA4EN3PZonpLDVfCXBPE0BOagXHeB184/s1600/%25E0%25B6%25BB%25E0%25B7%259D%25E0%25B6%259C+%25E0%25B6%25B1%25E0%25B7%2592%25E0%25B7%2580%25E0%25B7%258F%25E0%25B6%25BB%25E0%25B6%25AB.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="617" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9UnAeTwcZI3Bh5VyXE8Ch2ipcj25ntmTNP1gshyci8nmo3cyPgKYetnDIsLZBoo2LvunOoWHx3tW7yQzT-twPna5XuQPpH4FKyYPeGOtNpX6PA4EN3PZonpLDVfCXBPE0BOagXHeB184/s1600/%25E0%25B6%25BB%25E0%25B7%259D%25E0%25B6%259C+%25E0%25B6%25B1%25E0%25B7%2592%25E0%25B7%2580%25E0%25B7%258F%25E0%25B6%25BB%25E0%25B6%25AB.jpg" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; text-align: left;"><span style="font-size: large;">අතීතයේ සිටම මෙරට සෞඛ්ය විධි, ආරෝග්ය ශාලා, වෛද්ය ශාස්ත්රය, රෝග නිවාරණ මාධ්යය පිළිබඳව පැරණි ලේඛනවලින් මෙන්ම අභිලේඛන හා පුරාවිද්යාත්මක සාධක බොහෝමයක් දැක ගත හැකිය. දැනට විද්යාමානව ඇති ආරෝග්ය ශාලාවල නටබුන් අනුව පැහැදිලි වන්නේ සෞඛ්ය හා ස්වස්ථතාව සම්බන්ධයෙන් ඉදි කෙරුණු ගෘහ නිර්මාණ ප්රභූන් වූ රාජකීය පවුල් සහ භික්ෂුන් උදෙසා ගොඩ නැගුණු බවය. ශිලා ලේඛන අනුව ආරෝග්ය ශාලා බොහෝමයක් ඉදිවී ඇත්තේ ආරාම ආශ්රිතවය.</span></span></div>
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; display: inline; text-align: left;"><span style="font-size: large;"></span></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; display: inline; text-align: left;"><span style="font-size: large;"><span style="color: #1c1e21; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><br /></span></span></span></div>
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; display: inline; text-align: left;"><span style="font-size: large;">
<span style="color: #1c1e21; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
සහස්සවත්ථූපකරණය, සද්ධර්ම රත්නාවලිය හා පූජාවලිය යන සාහිත්ය කෘති අනුව එකල විසූ බහුතර ගොවිතැන් කටයුතු කළ ගොවි ජනතාව ඉතා දුෂ්කර ජීවිතයක් ගත කළ බව සඳහන් වූවත් රජු හා ඒ ආශ්රිත ප්රභූන්ගේ ජීවන රටාව සුඛෝපභෝගී වූ බවට රන්මසු උයනේ නාන තටාක හා ඔවුන් භාවිතා කළ ආනයනික පිඟන් හා මැටි භාණ්ඩ සාක්ෂි දරයි.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
වංශකථා අනුව සනීපාරක්ෂාව සහ ස්වස්ථතාව පිළිබඳ වාස්තු විද්යාත්මක නිර්මාණ තිබූ බවට සාධක හමුවන අතර වංසත්ථප්පකාසනියේ දැක්වෙන පරිදි සොත්ථිසාලා නමින් පණ්ඩුකාභය අවදියේ දී ඉදිකරන ලද ගෘහයයක් සම්බන්ධව සඳහන් වේ. එය ආරෝග්ය ශාලාවක් විය හැකි බවට අදහස් වේ.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
පුරාවිද්යාත්මක නටබුන්වලින් තහවුරු වන පරිදි ප්රධාන විහාරාරාම ආශ්රිත භික්ෂු සමාජයේ ජීවන රටාව උසස් මට්ටමක පැවතිණි. අභයගිරි පරිශ්රයේ කුට්ටම් පොකුණ, ඇත් පොකුණ ඇතුළු පොකුණු ද වැසිකිළි, කැසිකිළි, ජලය හා අපද්රව්ය අපහරණය පිණිස යොදා ගත් කානු මෙන්ම අපද්රව්ය තැන්පත් වීමට වළවල් ද ටෙරාකොටා නළ ද (පුලුස්සන ලද මැටි නළ) භාවිතා කළ බවට පුරාවිද්යාත්මක සාක්ෂි ලැබේ.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
අනුරාධපුර පශ්චාත් අවධියේ සෙල්ලිපිවලින් එකල තිබූ රෝහල් හා බෙහෙත් ගෙවල් පිළිබඳ අවබෝධයක් ලබාගත හැකිය. IV වන මිහිඳු රජුගේ ජේතවනාරාම පුවරු ලිපියේ ගිලන් පුතු සඳහා වෙදහලක් ඉදිකළ බවත් V වන කාශ්යප රජුගේ පුවරු ලිපියේ නගරයේ මඟුල් මහාවීදියේ දකුණු දොරටුව අසල රාජකීය වෛද්ය ශාලාවක් කරවූ බවත් සඳහන්ය.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
එමෙන්ම පුණ්ය ක්රියාවන් අතර සෞඛ්ය කටයුතු සඳහා අනුග්රහය දැක් වූ රජවරු අතර දුටුගැමුණු, දෙවන උපතිස්ස, පළමු පරාක්රමබාහු ආදීන් දැක්විය හැකිය. ගැබිනි කාන්තාවන්ට, යාචකයින්ට, අන්ධයින්ට මෙන්ම රෝගීන්ට ද මහත් ප්රයෝජන පිණිස ශාලාවන් ද දන්හල් ද කරවීය.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
පොෙලාන්නරු නගරයේ II දප්පුල විසින් රෝහල් ඉදිකර වූ බවත් IV කාශ්යප පොළොන්නරුවේ සහ අනුරාධපුර රෝහල් ඉදිකර ඒවායේ නඩත්තු සඳහා ගම් ද පූජා කළ බවත් V කාශ්යප වෛද්යශාලා ද ඉදි කරවූ බවත් සඳහන් වන අතර IV වන මහින්ද හා ඔහුගේ පුතු ද සෞඛ්ය සංරක්ෂණ ක්රියා සඳහා දායක වී ඇති බව විස්තර වේ.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
භික්ෂු සමාජයේ පෞද්ගලික පවිත්රතාව පිණිස ජල ස්නානය, පදිංචි ස්ථාන හා අවට පිරිසිදුව තබා ගැනීම මෙන්ම දිගු ලොම් හා නිය කැපීම ද පිළිබඳව පැරණි ග්රන්ථ වල සඳහන්ව ඇති අතර මහාවග්ගපාලිය හා සමන්තපාසාදිකාව වැනි විනය ග්රන්ථවල භික්ෂූන් වහන්සේලා විසින් අනුගමනය කරන ලද වත් පිළිවෙත් පිළිබඳව කරුණු අන්තර්ගත වේ. ඉන්දීය පැරණි ආයුර්වේද ග්රන්ථ අතර චරක සංහිතා හා සුශ්රැත සංහිතා ව්යායාමයන් හි ගුණ පිළිබඳව විශේෂයෙන් ම කරුණු දක්වා තිබේ. ඉන් චරක සංහිතාවේ දැක්වෙන පරිදි පාද හා මළ මාර්ග නිතර පිරිසිදුව කිරීමෙන් ද නිය කෙස් හා රැවුල් නිසි පරිදි නඩත්තු කිරීමෙන් ආයුෂ වැඩි වී සිතත් ශරීරයත් පවිත්ර වන බව දක්වා ඇත.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
IV වන කාශ්යප රජ සමයට අයත් කුකුරුමහන්දමන ටැම් ලිපියේ සඳහන් පරිදි සෙන් නම් සෙනෙවියෙකු විසින් කරවන ලද අනුරාධපුර ඇතුළු නුවර මංගල වීථිය අසල මහින්දාරාම ඉදිරි පස ආරෝග්ය ශාලාවට කළ ඉඩම් ප්රදානයක් පිළිබඳව දැක්වෙන අතර ඉන් පසක් වනුයේ රාජ්ය අනුග්රහයට අමතරව රාජ සභාවේ කනිෂ්ඨ නිලධාරීන් ද රෝහල් කරවා ඒවාට ගම්බ්ම් ප්රදානය කර ඇති බවයි. එමෙන්ම කිරිබත් වෙහෙර ටැම් ලිපියෙ බමුණු කුඹුර නම් බෙහෙත් ගෙයක් ගැන ද තුනුකායි ටැම්ලිපියෙ පොල්කඩුනම් ගමක් වෙදහලකට පැවරු බව ද පොළොන්නරුව රාජසභා මැදිරි ටැම් ලිපියේ දොතිවලක්නා නම් පුද්ගලයෙක් කරවූ රෝහලක් ගැන ද සඳහන් වේ. පණ්ඩුකාභය පුරාවෘත්තය අනුව අනුරාධ නගරයෙන් බැහැරව සැඩොලුන් උදෙසා ගම් පිහිට වූ බවත් එම සැඩොලුන් ලෙස නගර ශෝධක සැඩොලුන්, වැසිකිළි ශෝධක සැඩොලුන්, මෘත ශරීර ඉවත් කරන සැඩොලුන් හා සොහොන් බිම්වල කටයුතු කරන සැඩොලුන් යන්න දැක්වීය.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
අනුරාධපුර අභයගිරි විහාරය හා පොළොන්නරු බද්ධසීමා ප්රාසාදයෙහි දක්නට ඇති කැසිකිළි, වැසිකිළි ඉදිකිරීම් තාක්ෂණයෙ වර්ධනීය අවස්ථාවකි. අභයගිරි විහාරයෙ කැසිකිළි හා වැසිකිළි ආරාම පද්ධතියට පිටින් ඉදිකොට ඇති මුත් බද්ධසීමා පාසාදයෙහි භික්ෂූන්ගේ කුටි ආසන්නයේම ඉදිකොට ඇත. එමෙන්ම මැදිරිගිරි විහාර භූමියේ රෝහල ආශ්රිතව ඇති වැසිකිළි හා කැසිකිළි වළවල් විහාරයට හා රෝහලට බොහෝ දුරින් පිහිටා ඇත.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
පරිසර කළමනාකරණය හා පවිත්රතාව පිළිබඳ පැරණි වාස්තු විද්යාඥයින් අවධානය යොමු කළ බවට අභයගිරියෙන් හමු වූ කැසිකිළි මුට්ටි සාක්ෂි දරයි. බද්ධසීමා පාසාදයේ සහ අභයගිරියේ කැසිකිළි වලින් පිටවන මුත්රා ආවරණය කරන ලද නළ මාර්ගයක් ඔස්සේ කැසිකිළි වළකට එක් වේ. එහෙත් අභයගිරියෙ එකිනෙකට සම්බන්ධ කරන ලද ඉහළ සිට පහළට පිහිටුවන ලද සිදුරු සහිත මුට්ටි තුළින් මුත්රා පෙරීමක් සිදුවිය. මෙම මුට්ටිවල වැලි, අළුහුණු, අඟුරු ආදි ලෙස තැන්පත් කොට තිබූ බවත් අවසානයේ දී මුත්රා සියල්ල පෙරී පිරිසිදු ජලය ලෙස පරිසරයට මුදා හැරිය බවත් පැවසේ. මුට්ටි එකිනෙකට සම්බන්ධ කිරීමට බදාමයක් භාවිතා කොට තිබුණු අතර ඇතැම් තැන්වල මුට්ටි හතක් පමණ තිබූ බව ද තවත් තැන්වල ඊට අඩු මුට්ටි ප්රමාණයක් තිබූ බවද සඳහන්ය.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
අතීතයේ දී පැවති විවිධාකාර ආරෝග්ය ශාලා අතර ආරාම ආශ්රිතව ඉදිකරන ලද භික්ෂූ නේවාසික වෙදහල්, ගිහි නේවාසික වෙදහල්, සූතිකාගාර සහ බාහිර රෝගීන් සඳහා බෙහෙත් ගෙවල් යනාදි වශයෙන් හඳුනාගත හැකිය. මින් ආරාම ආශ්රිත නේවාසික රෝහල් සම්බන්ධව බහුල ලෙස පුරාවිද්යා සාක්ෂි ලැබේ. මිහින්තලය, මැදිරිගිරිය, දීඝවාපිය, මාලිගාවිල ආසන්න දඹේගොඩ හා පොළොන්නරුව ආලාහන පරිවෙන සංකීර්ණයේ රෝහල්වල නටබුන් දක්නට ලැබේ.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
1954 කරන ලද කැණීමේදී මිහින්තලේ රෝහල් භූමියෙන් මැද පෙරදිගින් ආනයන කරන ලද බරණි දෙකක කැබලි හමු වී ඇති අතර මෙම බඳුන් වාතයෙන් ආරක්ෂා වීමට ඇතුළත හා පිටත බදාමයක් ආලේප කොට තිබිණි. මෙම බරණි බෙහෙත් ද්රව්ය ගබඩා කර තබන්න ඇතැයි යන්න විශ්වාස කෙරේ. මිහින්තලේ වෙදහලේ මෙන් මධ්යයේ බුදු මැදුරක් හා නේවාසික රෝගීන් සඳහා කුටි තිබුණු බවට අනුරාධපුර ථුපාරාම චෛත්ය ආසන්නයේ ඇති බෙහෙත් ඔරුව සහිත වෙදහලේ නටබුන් සාක්ෂි සපයයි. කිරිබත් වෙහෙර ශිලා ලිපිය අනුව IVවන කාශ්යප කළ ථුපාරාමයේ බෙහෙත් ගෙට සිදු කරන ලද ඉඩම් ප්රදානයක් ගැන සඳහන් වේ. වංශකථා තොරතුරු අනුව බුද්ධදාස රජු (337-365) සෑම ගමක් පාසාම රෝහල් ඉදි කරවන ලද බවත් ගම් දහයකට වෛද්යවරයෙක් පත් කර ඔවුන්ට වැටුප් ගෙවන ලද බවත් කියැවේ. එසේම එම රජුගේ පුත් පළමු උපතිස්ස රජු (365-406) අංග විකල රෝගීන් සහ ගර්භනීන් සඳහා රෝහල් ඉදි කළේ යැයිද සඳහන් වේ.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
ගිහි නේවාසික රෝහල් පිළිබඳ ඉතා අල්ප ලෙස පුරාවිද්යාත්මක සාක්ෂි ලැබෙන අතර වංශකථා තුළින් දුටුගැමුණු රජු දවස ස්ථාන 18 ක ගිලන්හල් පැවති බව දැක්වේ. V වන කාශ්යප රජු විසින් රෝග උපද්රව නැසීමට අනුරාධපුර ඇතුළු නුවර මංගල මහා වීථියෙහි දකුණු දොරටුව අසල කරවන ලද රාජකීය වෛද්ය ශාලාවක් (රජවෙදහල) ගැන අභයගිරියෙන් හමු වූ පුවරු ලිපියේ අන්තර්ගතය.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
මහාවංශයට අනුව ගැබිණි මව්වරුන් සඳහා සූතිකාගාර ඉදිකොට පැවති බවත් පණ්ඩුකාභය දවස සිවිකා ශාලා නම් ගොඩනැගිල්ලක් තිබූ බවත් සඳහන්ය. වෛද්යවරුන් වෙජ හෝ වෙද යන්නෙන් හඳුන්වනු ලැබූ අතර පිච්චින්දියාව, මඟුල් මහා විහාර, රාජාංගන යන ස්ථාන වලින් හමු වු ආදීම බ්රාහ්මී ශිලා ලිපි ලෙන්වල කොටවා භික්ෂූන්ට ප්රදානය කළ වෙජ හෙවත් වෛද්යවරුන් සිටි බව දැක්වේ.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
IV වන මිහිඳු (956-972) ගේ මිහින්තලා පුවරු ලිපිය මගින් වෙදහල්වල සේවය කළ අයට ආරාමය විසින්ම ගෙවීම් කළ බවත් ඒ අනුව ආරාම ආශ්රිත වෙදහල් ඊට අදාළ ආරාම මගින්ම කළමනාකරණය වූ බවත් පැහැදිලිය. මෙම පුවරු ලිපිය මගින් මිහින්තලේ රෝහලේ වෛද්යවරයාට සහ පුහුඩා වෙදා යන අයට ගෙවීම් කරන ලද බව ප්රකාශ වේ.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
වෙදහලක ප්රධාන වෛද්යවරයා මහ වෙදනා ලෙසත් වෙජ හෝ වෙද යන්නෙන් සාමාන්ය වෛද්යවරු ද ඔවුන්ට තරමක් දෙවෙනි වු වෛද්යවරු සුලු වෙදනා ලෙසත් කූඩැල්ලන් මගින් විෂ උරවන වෛද්යවරයා පුහුඩා වෙදා ලෙසත් සෙනරත් පරණවිතානයන් අර්ථ දක්වා තිබේ.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
වෙදහලේ වෛද්ය කටයුතු මෙන්ම පරිපාලන කටයුතු කළ නිලධාරීන් වෙදහල් සම්දරුවන් ලෙස ද සාමාන්ය සේවකයින් කුඩින් ලෙස ද භාවිතා කොට ඇත. එමෙන්ම බෙහෙත් නිෂ්පාදනයේ දී උදව් කළ සේවකයින් බෙහෙද් වැරියන් නමින් ද සුළු සේවකයන් දසුන් ලෙස ද සුළු නිලධාරීන් කැමියන් යනුවෙන් ද හඳුන්වා ඇත. බෙහෙත් ද්රව්ය මිශ්ර කරන්නන් ඔඩොටුවන් ලෙස අර්ථ දක්වා ඇති අතර සියලු රෝහල් අධීක්ෂණය කළ නිලධාරීන් රදොල් සම්දරුවන් ලෙස දක්වා තිබේ.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
පත්තරෙන් බැලීමට</div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="http://www.silumina.lk/2020/03/07/%E0%B7%80%E0%B7%92%E0%B7%81%E0%B7%9A%E0%B7%82%E0%B7%8F%E0%B6%82%E0%B6%9C/%E0%B6%BB%E0%B7%9D%E0%B6%9C-%E0%B6%B1%E0%B7%92%E0%B7%80%E0%B7%8F%E0%B6%BB%E0%B6%AB%E0%B6%BA%E0%B6%A7-%E0%B6%85%E0%B6%AD%E0%B7%93%E0%B6%AD-%E0%B6%B4%E0%B7%8F%E0%B6%A9%E0%B6%B8%E0%B7%8A?fbclid=IwAR2g1rpXmXE8pbZw7Ok8c7FDe-a7oQDyRDlDP4d20jxbvXOAQ0sv8wIaHPI">http://www.silumina.lk/2020/03/07/%E0%B7%80%E0%B7%92%E0%B7%81%E0%B7%9A%E0%B7%82%E0%B7%8F%E0%B6%82%E0%B6%9C/%E0%B6%BB%E0%B7%9D%E0%B6%9C-%E0%B6%B1%E0%B7%92%E0%B7%80%E0%B7%8F%E0%B6%BB%E0%B6%AB%E0%B6%BA%E0%B6%A7-%E0%B6%85%E0%B6%AD%E0%B7%93%E0%B6%AD-%E0%B6%B4%E0%B7%8F%E0%B6%A9%E0%B6%B8%E0%B7%8A?fbclid=IwAR2g1rpXmXE8pbZw7Ok8c7FDe-a7oQDyRDlDP4d20jxbvXOAQ0sv8wIaHPI</a></div>
</span></span></span><br />
<br />
<span style="font-size: large;"><span style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;">සිළුමිණ</span><br style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;" /><span style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;">රුක්ෂිලා වෙත්තමුණි</span><br style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;" /><span style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;">2020 මාර්තු 08</span></span><br />
<br />රුක්ෂිලා වෙත්තමුණිhttp://www.blogger.com/profile/00339690323318813617noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2454185878418043502.post-15770199862068615492020-02-26T17:25:00.000+05:302020-11-14T08:24:04.304+05:30ජස්ටින් පීරිස් දැරණියගල (1903-1967)<img height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhH37oj9JyDtO0JBXgdIfy-bfIJOHa7Ta-2N3GITUIkHqbxTIxYBqaJdJcjm_ZmD-yYmktL9ouhiIVw9rY21D0QC2jcz2CWe_84sOew9-XoNx7kOYXO9pCK1jd7nxG6euld1VfRGtkT82Sc/s320/deraniyagala.jpg" width="259" /><br />
<br />
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; text-align: justify;">
<span style="background-color: white;"><span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota";">කීර්තිමත් ඉතිහාසඥයෙකු වූ පෝල් ඊ පීරිස් ගේ ( P.E.P. දැරණියගල) පුතෙකු වන ජස්ටින් පීරිස් දැරණියගල මහතා මුලින්ම චිත්ර කලාව පිළිබඳ හදාරන ලද්දේ මුඳළිඳු අමරසේකර හා සී.එෆ්.වින්සර් යන ආචාර්යවරුන් යටතේය.</span>1921<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota";">දී එංගලන්තය බලා පිටත් වන ඒ මහතා විවිධ සාහිත්යධරයන් හා කලාකරුවන්ගේ ඇසුර නිසා කලාව කෙරෙහි තිබූ ඇල්ම වර්ධනය වීමත් මෙරට කලාවේ නව පෙරළියක් ඇති කරලීමට පුරෝගාමී වූ ලයනල් වෙන්ඩ්ට් හා හැරී පීරිස් ගේ හමුවීමත් ඔහුගේ ගමන් මග විශාල වෙනසකට ලක් කළේය.</span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="background-color: white; font-family: "iskoola pota";"></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; text-align: justify;">
<span style="background-color: white;"><span style="font-size: large;">1926<span lang="SI-LK">දී ලන්ඩනයේ "ස්ලේඩ්"ලලිත කලායතනයෙන්ද </span>1928<span lang="SI-LK">දී පැරීසියේ "ජුලියන්"කලායතනයෙන්ද තව දුරටත් චිත්ර කලාව ප්රගුණ කර </span>1926<span lang="SI-LK">දී ලංකාවට පැමිණීමෙන් පසු ඒක පුද්ගල චිත්ර ප්රදර්ශන රැසක් මෙරටදී මෙන්ම විදෙස් රටවලද පවැත්වීමෙන් ප්රසිද්ධියට පත් විය.</span>1936<span lang="SI-LK">දී ජෝර්ජ් කීට් සමඟ කොලඹ කලාභවනේ පැවැත්වූ ප්රදර්ශනය නිසා මධ්යම පාන්තික ජනතාව අතර නමක් දිනා ගැනීමට ඔහු සමත් විය.</span>1943<span lang="SI-LK"> දී ලංකාවේ චිත්ර කලාවේ මහා පෙරළියක් කිරීමට සමත් වූ </span>43<span lang="SI-LK">කණ්ඩායම ඇරඹී මේ පුරෝගාමියෙකු වූ මොහු නූතන කලාව මෙරට කතාබහට ලක් නොවූ අවධියක ඒ රටට හඳුන්වාදුන් ශිල්පියෙකි.</span><br /><a href="https://www.blogger.com/null" name="more"></a></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; text-align: justify;">
<span style="background-color: white;"><span style="font-size: large;">1953<span lang="SI-LK">දී පැරීසියේ පෙටිට් පැලස් කලාගාරයේ </span>43<span lang="SI-LK"> කණ්ඩායමේ චිත්ර සමඟ ඔහුගේ නිර්මාණද ප්රදර්ශණය කෙරුණු අතර එහිදී ඔහු ප්රථමවතාවට ප්රංශ විචාරකයන්ගේ ඇගයීමට ලක්විය.</span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; text-align: justify;">
<span style="background-color: white;"><span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK">ස්ංස්කෘතික වශයෙන් අප චිත්ර කලා සම්ප්රදායයන් </span>2<span lang="SI-LK">කට උරුමකම් කියයි.</span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; text-align: justify;">
<span style="background-color: white;"><span style="font-size: large;">01.<span lang="SI-LK">චීන සම්ප්රදායය</span></span></span></div>
<span style="background-color: white; font-family: "arial" , "tahoma" , "helvetica" , "freesans" , sans-serif; text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><span style="font-family: "calibri" , sans-serif; line-height: 20.7px;">02.</span><span lang="SI-LK" style="line-height: 20.7px;">ඉන්දීය සම්ප්රදායය</span></span></span><br />
<span style="background-color: white; font-family: "arial" , "tahoma" , "helvetica" , "freesans" , sans-serif; text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="line-height: 20.7px;"><br /></span></span></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZHE8V82NspGcPx1sjLOB4V1jRSnky65W93me6jiUvVd3-KOuvpSdNZJhc1a7cKey0_oYNagmOfTdf-yPn6X8MVwpzBab165BMFixXVCgZ4KBlTufcmkJZNfFYftAB4YaxfppV7hT2r88/s1600/6062609850_5e63e522e7_z.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZHE8V82NspGcPx1sjLOB4V1jRSnky65W93me6jiUvVd3-KOuvpSdNZJhc1a7cKey0_oYNagmOfTdf-yPn6X8MVwpzBab165BMFixXVCgZ4KBlTufcmkJZNfFYftAB4YaxfppV7hT2r88/s400/6062609850_5e63e522e7_z.jpg" width="341" /></a></div>
<span style="background-color: white; font-family: "arial" , "tahoma" , "helvetica" , "freesans" , sans-serif; text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="line-height: 20.7px;"><br /></span></span></span>
<span style="background-color: white; font-family: "arial" , "tahoma" , "helvetica" , "freesans" , sans-serif; text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="line-height: 20.7px;"><br /></span></span></span>
<span style="background-color: white; font-family: "arial" , "tahoma" , "helvetica" , "freesans" , sans-serif; text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="line-height: 20.7px;"><br /></span></span></span>
<br />
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; text-align: justify;">
<span lang="EN-US" style="background-color: white; font-family: "fmbindumathi";"><span style="font-size: large;">20<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota";"> වන සියවසේ ලංකාව ඉන්දියානු සම්ප්රදයයේ දරුවෙකු පමණක් නොව ලෝක සමාජයේ සාමාජිකයෙකු විය යුතුය යන්න ජස්ටින් ඔහුගෙ නිර්මාණ වලින් හෙළි කරයි. </span>1954<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota";"> දී හි පැවති ප්රදර්ශනයේදී ඉංග්රීසි කලා විචාරක මොහුව හඳුන්වා දුන්නේ ප්රකාශන වාදියෙකු ලෙසය.ඔහුට සමකළ ප්රකාශනවාදියෙකු එදා එංගලන්තයේ නොසිටි බවටද ඔහු සටහනක් තබා ඇත.</span></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: white;"><span style="font-size: large;"><span lang="EN-US" style="font-family: "fmbindumathi";"></span><br style="font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif;" /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; text-align: justify;">
<span lang="EN-US" style="background-color: white; font-family: "fmbindumathi";"><span style="font-size: large;">20<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota";">වන සියවසේ අපරදිග චිත්ර කලාවෙ ඇතිවූ විවිධ වර්ධනයන් හා ශෛලීන්ගේ අභාසයෙන් පෝෂණය ලැබූ මොහුගේ සිතුවම් තුළ පැබ්ලෝ පිකාසෝ</span>,<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota";">හෙන්රි මතීස්</span>,<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota";">ජොර්ජ් බ්රාක්</span>,<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota";">පෝල් ගොගෑන් වැනි ව්යුක්ත රූපී හා පශ්චාත් උපස්ථිති වාදීන්ගේ ශෛලීන්වල සංකලනයන් දිස්වන බව විමසිල්ලෙන් බැලූවිට පෙනීයයි.</span>43<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota";">කණ්ඩායමේ සෙසු ශිල්පීන්ට වඩා පරිණත බවක් මොහුගේ සිතුවම් තුළ තිබේ යැයි සැලකෙන්නේ ඉහත කී අභාසයන් නිසා විය හැක.හෙන්රි මතීස් ගේ සිතුවම් ශෛලිය එතුමා කෙරෙහි ප්රබලවම බලපානු ලැබ ඇත.මිනිසුන්ගේ දුක් වේදනා</span>,<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota";">කළකිරීම් තියුණු ලෙස නිරූපනය කිරීමට එතුම සමත් වූයේ මතීස් ගේ මෙම රීතියේ බලපෑම මත බව විචාරක මතයයි.</span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; text-align: justify;">
<span lang="EN-US" style="background-color: white; font-family: "fmbindumathi";"><span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota";"><br /></span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; text-align: justify;">
<span lang="EN-US" style="background-color: white; clear: right; float: right; font-family: "fmbindumathi"; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEglyJaqGQUzntT_NUEOlqEDRl-8dIq7pqXeAsFj1Vjd9QoHb4Ai-KuBGEHnzOLf7x4wJgxSU_9HuSGaowj0QHn_OUmcPbRZ3WeNseFVKxL0x0xnuRk-0YyodA1SHpZkMSLRFiusIqIibd_r/s640/deraniyagala+pp.jpg" width="475" /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<span style="background-color: white; font-family: "iskoola pota"; text-align: justify;"><span style="font-size: large;">මානව රූප හා ද්රව්ය බලා ඇඳීමෙන් මනා නිපුණත්වයක් දැක්වූ මොහුගේ චිත්ර කලාව ඒ මත පදනම් වූ බවක් දක්නට ලැබේ. බොහෝ සිතුවම් ජෝර්ජ් කීට් ගේ සිතුවම් මෙන් ශෘංගාරාත්මක හැගීම් දනවන සුළු වුවද මිනිසුන්ගේ දුක්ඛ දොමනස්සයන් හා වේදනවන් සිය තෙලිතුඩට හසු කරගනු ලබන දැරණියගල ශෘංගාර රස ජනනයට වඩා එම සිතුවම් මඟින් මනෝ විද්යාත්මක ලක්ෂණ එළිදක්වයි.</span></span><br />
<span style="background-color: white; font-family: "iskoola pota"; text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span>
<img src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7xjDSbpj-j3ksW54n_L1tp0G0fZe285-nH9A9tv4MkrVlzbKi816AN1J66LTSerLfvA3MC9ONW44R9FTT8eM4FG_LxdEWj5r2QDkE0ickVYIRG2vJpY94Nx-cwP3GEbewq28ZrMIcmNaZ/s640/Justin+Deraniyagal.jpg" /><br />
<br />
<span style="background-color: white;"><span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; text-align: justify;">සොබාදහමේ දකින දෙය ඒ අයුරින්ම පිටපත් නොකොට අර්ධ ශෛලිගත බවකින් එය දැක්වීමට මෙම ශිල්පියා දරා ඇති උත්සාහය ප්රශංසනීයය.දරු සෙනෙහස</span><span style="font-family: "arial" , "tahoma" , "helvetica" , "freesans" , sans-serif; text-align: justify;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; text-align: justify;">මිනිසුන් හා සතුන් අතර ඇතිවන භාවමය සබඳතාවය කාව්යමය අරුතින් ඉදිරිපත් කිරීමට මොහු දක්වා ඇත්තේ ඉමහත් දක්ෂතාවයකි.ජොර්ජ් කීට් මෙන් මොහුද සමකාලීන සම්ප්රදායය ඉස්මතු කිරීම සඳහා යොදාගෙන ඇත්තේ රෝස හා දුඹුරු පැහැයන්ය.ඉන් ඉතා සියුම් හා මෘදු හැගීම් දැනවීමට හෙතෙම සමත් වී තිබේ.සාම්ප්රදායික කලාරීතියෙන් බොහෝ සෙයින් බැහැර වී බටහිර චිත්ර කලාවේ නව ආරකින් සංකලනය කොට ඔහු යොදාගනු ලැබූ කැඩුනු රේඛා හේතුකොට ගෙන මිනිස් රූපවල යම් විකෘති ස්වභාවයක් ඉස්මතු වී ඇත.එය ඔහුටම අවේනික වූ ස්වභාවයකි..එම රීතිය තුළ දැරණියගල සිය කලාව කෙරෙහි දැක්වූ අකාල්පය හා අවංක බව නිරූපණය කරයි.ඔහු වර්ණ යොදගෙන ඇත්තේ ගූඪත්වය පිළිබඳ හැගීම් දැනවීමට සමත්වන අයුරිනි.වර්ණ හා රේඛා මඟින් ප්රබල හැඟීම් ජනනය කිරීමට සමත් ආටෝප බහුල චිත්ර සම්ප්රදායක් එතුමා කෘතීන් හි දැකිය හැක.</span></span></span><br />
<span style="background-color: white;"><span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; text-align: justify;"><br /></span></span></span>
<img height="385" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrZxuRDpI0LKAGwW2J-t3kY9f_jGjH0kxRY9qe-luVxnz0Zekht4SdpGcb8uC7BQp448ZD7ex-ilO1FwzC9HF_buPLEyyPTXXUeX4hl7qKdkvZD4Emd6P0-ybHEXVWrb505DKAWaZ9rhVv/s400/Justin+Deraniyagala.jpg" width="400" /><br />
<br />
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; text-align: justify;">
<span style="background-color: white;"><span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota";">ඔහුගේ සිතුවම් අතර "ආදරවන්තයෝ" නම් සිතුමව ප්රධාන වේ.මෙම සිතුවමින් කම්සැප විඳින අයුරු බාහිර වශයෙන් දර්ශනය වුවද එය ගැඹුරින් අධ්යයනය කිරීමෙන් ගැහැණිය විඳින වේදනාව</span>,<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota";">ලැජ්ජාව</span>,<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota";">ආදරය</span>,<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota";">සෙනෙහස</span>,<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota";">ත්යාගශීලී බව ආදී හැඟීම් දනවයි.මෙහි රේඛා හා වර්ණ පදාස වශයෙන් දක්වා ඇත.මෘදු බව දැක්වීම සඳහා කහ</span>,<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota";">රෝස හා අලු වර්ණ යොදාගෙන ඇත.</span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; text-align: justify;">
<span style="background-color: white;"><span style="font-size: large;">"<span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota";">තාපසාරාමය අසළ පව්ව" නැමැති චිත්රය පොල් අතු සෙවිලි කළ ගෙයක්ද ගස් තුනක කඳන්ද දක්නට ඇත.මෙම චිත්රයේ එතුමා එක්සත් රාජධානියේ ස්ලේඩ් හි ලද පුහුණුව මොනවට කියාපාන්නකි.එහි පරිසරය් නිර්මාණය කිරීම සඳහා අනුගමනය කර ඇති ශෛලිගත ක්රමයෙහි දැරණියගල චිත්ර කලාව පිළිබඳව මනා ශාස්ත්රීය අධ්යයනයක නිරතවූ අයුරු කියාපායි.</span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQ0i41KAD3_d5NsBM5cMxCOqw6HMKVIHmFUehaYjE8Wlx8_s_4EHuFJbFbi_FgDEIJ0kmNQQ2oIusP7SLISPuKQ-ncznWMiAhYqsC_bregIgD03-k_rdGF6BYNbIauuEQew9TTQ7B1Lgs/s1600/Book-review--Justin-Deraniyagala.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="300" data-original-width="216" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQ0i41KAD3_d5NsBM5cMxCOqw6HMKVIHmFUehaYjE8Wlx8_s_4EHuFJbFbi_FgDEIJ0kmNQQ2oIusP7SLISPuKQ-ncznWMiAhYqsC_bregIgD03-k_rdGF6BYNbIauuEQew9TTQ7B1Lgs/s640/Book-review--Justin-Deraniyagala.jpg" width="460" /></a></div>
<span style="background-color: white;"><span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota";"><br /></span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; text-align: justify;">
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 14.85px;">
<div class="MsoNormal">
<span style="background-color: white; font-family: "Iskoola Pota"; font-size: medium;">මතීස් ගේ ශෛලිය දැරණියගල ගේ සිතුවම් කෙරෙහි ප්රබල ලෙස බලපෑ අයුරු කියාපාන ප්රධානතම සිතුවමක් ලෙස "මල් බඳුන සහ ගැහැණු දෙදෙනා"නැමැති සිතුවම හැදින්විය හැක.මෙම මතීස් නැමැති අද්විතීය ප්රංශ සිත්තරාගේ ආභාසය හේතුකොටගෙන දැරණියගල කලාකරුවාගේ සිතුවම් නව මුහුණුවරක් ගත් බව විචාරක මතය වී ඇත.</span></div>
</div>
<span style="background-color: white; font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota";"></span></span><br />
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 14.85px;">
<div class="MsoNormal">
</div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota";"><span style="background-color: white; font-size: medium;">"රන්මාළුවා අතැති දැරිය"නම් සිතුවමෙන් දැරණියගල සිය හැඟීම් නිරූපණය කරන්නේ කිසිදු ආයාසයකින් තොරවය.දැරියගේ මුහුණින් දුක්මුසු බව දක්වා ඇති ආකාරයෙන් හා වර්ණ යොදා ඇති අයුරින් මෙම සිතුවම තුළින් අසාමාන්ය හැගීම් මතු කෙරෙන බවට සැලකෙතත් මෙය යුනෙස්කෝ සම්මානය ද හිමි කරගත් අගනා කෘතියකි.</span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="SI-LK" style="font-family: "Iskoola Pota";"><span style="background-color: white; font-size: medium;"><br /></span></span></div>
</div>
</div>
රුක්ෂිලා වෙත්තමුණිhttp://www.blogger.com/profile/00339690323318813617noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2454185878418043502.post-88535020413445065622020-02-25T15:01:00.001+05:302020-11-14T08:24:04.402+05:30 රජවරුන්ට යුද කඳවුරක් වූ රිටිගල<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizDo7JH7ymjU6fyDMNCxzLjpTGaFPztWis7biaFMl1tyeS21bA2w8x4zshFIIJoyAXUVwxhiP47c7CwCLa4BKlFH6sAPd-lZHQ2_LEMnOm_5dv4eOt5JCYPpx8cnFZJlMtzAde0an9Ih0/s1600/%25E0%25B6%25BB%25E0%25B7%2592%25E0%25B6%25A7%25E0%25B7%2592%25E0%25B6%259C%25E0%25B6%25BD.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="591" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizDo7JH7ymjU6fyDMNCxzLjpTGaFPztWis7biaFMl1tyeS21bA2w8x4zshFIIJoyAXUVwxhiP47c7CwCLa4BKlFH6sAPd-lZHQ2_LEMnOm_5dv4eOt5JCYPpx8cnFZJlMtzAde0an9Ih0/s640/%25E0%25B6%25BB%25E0%25B7%2592%25E0%25B6%25A7%25E0%25B7%2592%25E0%25B6%259C%25E0%25B6%25BD.jpg" width="236" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<span style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><b><span style="font-size: x-large;">රිටිගල</span></b><span style="font-size: large;"> පුරා විද්යාත්මක හා වාස්තු විද්යාත්මක ඓතිහාසික නටබුන් භූමියකි. මුහුදු මට්ටමේ සිට මීටර් 766 ක උසින් රිටිගල කන්ද පිහිටා ඇති අතර අක්කර 7 200 ක පමණ භූමියකින් යුත් මෙම වන පෙදෙස හබරණ - අනුරාධපුර මාර්ගයේ ගලපිටිගල හා ගනේවල්පොල අතර ප්රදේශයේ පැතිර ඇත. රිටිගල, ඖෂධ කන්ද - කොඩිගල කන්ද - උණ කන්ද - ආඬියා කන්ද - පළතුරු කන්ද - අමරාපති කන්ද - උල්පත් කන්ද යන පරිවාර කඳු හතක් වට කරගෙන පිහිටි ස්වභාව ධර්මයේ අපූර්වතම නිර්මාණයකි. රජරට පිහිටි උසම කන්ද ලෙස ද රිටිගල හඳුන්වනු ලබන අතර අනුරාධපුරය, දඹුල්ල හා සීගිරිය රිටිගලට ආසන්නව පිහිටා ඇත.</span></span></div>
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><br />මහාවංශය හා වෙනත් වංශකතාවන් හි සඳහන් අරිට්ඨගාම, අරිට්ඨ පබ්බත යනු රිටිගලම බව පැහැදිලි වේ. ඒ අනුව අරිට්ඨ පබ්බත යනුවෙන් හැඳින්වූ මෙම භූමිය රිටිගල ලෙස හැඳින්වීමට හේතු ගණනාවක් ඇති අතර සෙල්ලිපි මඟින් තව දුරටත් එය තහවුරු වේ. 11 වැනි සියවසට පෙර සිටම රිටිගල, ආරණ්යවාසී භික්ෂූන් වාසය කළ සේනාසන සංකීර්ණයකි. චෝල ආක්රමණ හේතුවෙන් මෙම ආරණ්ය සේනාසනය කිසිවෙකුගේ අවධානට ලක් නොවී වල් බිහි වන්නට විය.<br /><br />රිටිගල නාඋල්පත කොටසේ ගිරිලිපි අතර “අරිටෙ“ යනුවෙන් හා වේවැල්තැන්නේ “අරිට මහගම“ යනුවෙන් සඳහන්ව ඇත. රිටිගල යනු වචන දෙකකින් යුත් පදයකි. එනම් රිටි+ගල යන්නය. පාලි භාෂාවෙන් රිටි යන්න අරිට්ඨ ලෙස අර්ථ දැක්වේ. ගිරි හෝ පබ්බත ලෙස ගල හැඳින්වේ. අභිලේඛඥ ඩී.එම්.ද. ඉසෙඩ් වික්රමසිංහ විසින් රිටිගල යන්නෙහි නිරුක්ති කිහිපයක් පරීක්ෂා කරන ලද අතර ඒ සෑම නිර්වචනයකින් ම කන්දේ සුවිශේෂි ලක්ෂණ නිරූපණය කොට ඇත.<br /><br />එසේම රිටිගල සම්බන්ධව ඇති විවිධ මත අතර මහා අරිට්ඨ මෙහි වාසය කළ නිසා ඒ නම පට බැඳුණු බවත් අරිට්ඨ ශබ්දයේ කාල පාෂාණ (කළු ගල්) යන්න අදහස් වෙන බැවින් කළුගල් පර්වතය යන අදහසින් අරිට්ඨ පබ්බත වූ යැයි ද සඳහන්ය. තවත් මතයක් ලෙස ‘රිටි’ යනු පාලි ‘අරිට්ඨ’ යන්නෙන් ‘ආරක්ෂාව’ යන අරුත් ඇති පදයක් වන බැවින් රිටිගල යනු ආරක්ෂක පර්වතයකි.<br /><br />ලංකාවේ පළමු පුරාවිද්යා කොමසාරිස් වූ එච්.සී.පී බෙල් සඳහන් කරන්නේ ආර්ය ලක්දිව යක්ෂ “අරිට්ඨ“ යනු ආරක්ෂීත ගල යන්නය. රජවරුන්ට මෙන් ම හොරුන්ට ද ආරක්ෂිත ස්ථානයක් ලෙස රිටිගල පැවති බව චූලවංශයේ ද සඳහන්වේ.එච්.සී.පී බෙල්, රිටිගල කන්දේ කරන ලද ගවේෂණ පදනම් කරගෙන එහි ලෙන් හා ශිලා ලිපි හඳුනාගෙන ඇත.<br /><br />දිග රිට යන අර්ථයයෙන් ද රිටිගල හැඳින්වේ. එසේ ම රිටිගල දක්නට ඇති 'රිටි' නැමති ගස් වර්ගය නිසා මෙම පර්වතය රිටිගල නමින් හඳුන්වන්නට ඇත යන්න තවත් මතයකි. මහානාම හිමි විසින් මහාවංශයේ රිටි (අරිට්ඨ) භයානක යන්න හැඟවීමට යොදන්නට ඇති බව ද විශ්වාස කෙරෙයි.<br /><br />1872 දී රජයේ මිනින්දෝරුවකු වූ ජේම්ස් මැන්ටෙල් විසින් සිදු කරන ලද ගවේෂණ හේතුකොට ගෙන වනගතව පැවති රිටිගල ලෝක ප්රජාවගේ අවධානයට යොමු විය. කඳු මුදුනෙහි ත්රිකෝණමිතික ස්ථානයක් ඔහු විසින් පිහිටවනු ලද අතර රිටිගල නටබුන් ඇසුරින් සකස් කරන ලද වාර්තාව එම වර්ෂයේ දී ප්රකාශයට පත්විය. එය ප්රථම වරට රිටිගල නටබුන් සම්බන්ධ වූ වාර්තාවයි. ඊට පසුව ජේම්ස් මැන්ටෙල් ගේ සොහොයුරු වූ ඩී.ජී. මැන්ටෙල් විසින් 1878 දී රිටිගල චාරිකාවක නිරතව වාර්තාවක් සැකසී ය. 1892 දී ජේ.බී.එන්. රිඩවුඩ් නම් රජයේ මිනින්දෝරු විසින් රාජකීය ආසියාතික සමිතියේ සඟරාවට රිටිගල නටබුන් පිළිබඳ ව සවිස්තර සටහනක් පළ කරනු ලැබීය.<br /><br />රිටිගල පිහිටි වෘක්ෂලතා පරීක්ෂා කොට ඒවායේ එකතුවක් ගොඩ නැගූ ප්රථම උද්භිද විද්යාඥයා වූයේ Ceylon Handbook to the Flora of Ceylon නැමැති ග්රන්ථයේ කතුවර හෙන්රි ට්රීමන් ය. 1887 දී කීට විද්යාඥයෙක් වූ ඒ.පී. ග්රීන් එක්ව රිටිගල නරඹා ඊට අදාළව සකස් කළ ලිපිය රාජකීය ආසියාතික සංගමයේ ලංකා ශාඛා සඟරාවේ පළවිය.<br /><br />හෙන්රි ට්රීමන් පවසන පරිදි පහත් තෙත් බිම්වල පිහිටි උස් කලාපවල වෘක්ෂලතා අනෙක් කඳුකර ප්රදේශ වලට වඩා වෙනස් ය. රිටිගල කාලගුණය සෞම්ය බවින් යුතු අතර ඒ වටා ඇති වියළි කලාපීය ප්රදේශයට වඩා අධික වර්ෂාවක් ඊසාන දිග මෝසම් සුළඟින් ලැබේ. එමෙන් ම විශේෂයෙන් නිරිත දිග මෝසම් කාලයේ දී සිදුවන අධික වාෂ්ප ඝණීභවනය වීම හේතුවෙන් පහළ තැන්නේ නියං තත්ත්වයක් ඇති වුව ද රිටිගල කන්දේ පස තෙතමනයෙන් යුක්තය. 1922 දි රිටිගල වෘක්ෂලතා පිළිබඳ අධ්යයනය කළ උද්භිද විද්යාඥ ජේ.සී.විලීස් විසින් Age and Area කෘතියෙන් වෘක්ෂලතාවන්ගේ භූගෝලීය ව්යාප්තිය පිළිබඳව න්යායක් ඉදිරිපත් කරන ලදී. ලංකාවට ම ආවේණීක උද්භිද වර්ග 3 ක් රිටිගල කඳු මුඳුනේ ඇති බව ඔහු සඳහන් කර ඇත.<br /><br />එමෙන් ම 1933 දී ආර්. එල්. බ්රෝහියර් විසින් සම්පාදිත ශ්රී ලංකාවේ අතීත වාරි ශිල්පය නමැති ග්රන්ථයෙන් රිටිගල පිහිටි වාරි පද්ධතිය ඉතා සුවිශේෂි නිර්මාණයක් බව පෙන්වා දී ඇත. 1941.11.07 දින අංක 8809 දරණ රජයේ ගැසට් නිවේදනය නිකුත් කරමින් රිටිගල කන්දේ වර්ග කිලෝමීටර් 5.28 ක් වූ භූමි ප්රදේශය දැඩි ආරක්ෂිත කලාපයක් බවට එවකට සිටි පුරාවිද්යා කොමසාරිස් ආචාර්ය රාජා ද සිල්වා මහතා ප්රකාශයට පත් කරන ලදී. 1960 දි ඔහුගේ මූලිකත්වය යටතේ රිටිගල පුරාවිද්යාත්මක කටයුතු ආරම්භ කරන ලද අතර 1980 දී පිහිටුවන ලද සංස්කෘතික ත්රිකෝණය (මධ්යම සංස්කෘතික අරමුදල) ආරම්භ වීමත් සමඟ පුරාවිද්යා දෙපාර්තමේන්තුව එක්ව එහි කැණීම් හා සංරක්ෂණය කරන්නට විය.<br /><br />රිටිගල ආශ්රිත ජනප්රවාද හා ඓතිහාසික තොරතුරු අතර රාම-රාවණ පුවත පුමුඛස්ථානයක් ගනු ලබයි. එනම් රාවණ විසින් ඉන්දියාවේ රාමගේ බිසව වූ සීතා දේවිය පැහැරගෙන විත් සඟවා තැබූයේ රිටිගල යැයි ව්යවහාරයේ ඇත. ඇය සොයා පැමිණි රාමගේ සොයුරු ලක්ෂ්මන් අතර මගදි රෝගාතුර වූ බැවින් ඔහු සමඟ පැමිණ සිටි හනුමන්තා හිමාලය වනයට ගොස් සෙවු ඖෂධය සොයා ගන්නට නොහැකි වූ බැවින් හිමාලය කන්දෙන් කොටසක් කඩාගෙන පැමිණි බවත් එයින් කොටසක් කැඩි ගොස් රිටිගල කන්දට යාව පිහිටි ඖෂධ කන්ද නිර්මාණය වූ බවත් එමෙන්ම රූමස්සල හා දොළුකන්ද මෙසේ කඩා වැටුණු කොටස් වලින් ඉතිරි කොටස් ලෙස ද ජනප්රවාදයේ කියවේ.<br /><br />එමෙන් ම දුටුගැමුණු රජතුමාගේ (ක්රී.පු. 101 – 77) කාලයේ දි දසමහා යෝධයන් අතර සිටි ගෝඨයිම්බර හා රිටිගල අරක්ගත් යක්ෂ ගෝත්රික සෙන්පතියෙක් වු රිටිගල ජයසේන අතර ඇති වූ සටන ජනප්රවාදයේ එන තවත් කතාවකි. මේ සටනේදි ගෝඨයිම්බර යෝධයාගේ පහරකට ජයසේනගේ හිස වෙන්වි සොයා ගත නොහැකි තැනක වැටුණු බවත්, සෙනසුරු විසින් කඳේ පණ ඇති බව දැක හදිසියේ පැමිණ වළසකුගේ හිසක් ජයසේනට සවිකල බවද පුරාවෘත්තවල දැක්වෙන අතර හදිස්සියට හිස සවිකිරිමේ දි හිස පසුපසට සවිකළ බවත් සඳහන්ය. එබැවින් පසුව ජයසේන මහසෝන් යක්ෂයා විය.<br /><br />ලක්දිව පළමු මහ රහතන් වහන්සේ ලෙස සඳහන් වෙන අරිට්ඨ හිමි ප්රමුඛ 500 ක් සංඝයා වහන්සේලා රිටිගල සේනාසනවල ආරණ්යවාසීව වැඩ විසූ බව දැක්වේ. පුරාවිද්යාත්මක අගයක් ඇති විවිධ ගොඩනැඟිලි 140 ක පමණ නටබුන් හා පැරණි ආයුර්වේද රෝහලක නටබුන් වර්තමානයේ දී පවා රිටිගල දී දැක බලා ගත හැකි ය.<br /><br />කටාරම් කොටන ලද 70 කට අධික ලෙන් ද බ්රාහ්මි අක්ෂරවලින් ලියන ලද ශිලා ලේඛන අතරින් 35 ක් සහ පරිවර්තනය කරන ලද ලිපි දෙකක් ගල් පර්වතයේ ඇති බව සඳහන් ය. බටහිර දෙසට නාමළුව සහ නාඋල්පොත වැටිය, ගිනිකොන දෙසට කුඩා අරම්බැද්ද වැටියේ, දකුණු අන්තයේ මරක්කල උල්පොත සහ නැගෙනහිර දෙසට ආඬියාකන්ද වැටියෙන් විශාලතම ගුහා සංකීර්ණයන් හමුවේ. කරඹේහින්න වැටියේ පර්වතයෙන් ගුහා දෙකක් හමුවන අතර බන්දා පොකුණ ආසන්නයේ ලෙන් හයක් දක්නට ලැබේ.<br /><br />අනුරාධපුර රාජධානිය බිහිවීමට පෙර සිට ම පැහැදිලි ඉතිහාසයක් රිටිගල සම්බන්ධව ඇත. එනම් ක්රි.පූ. 437 දී පණ්ඩුකාභයගේ (ක්රි.පූ. 377–307) සටන් මධ්යස්ථානයක්ව රිටිගල පැවතුණු බවත් ඔහු සිය මාමාවරුන් සමග කළ සටනේ දී ප්රධාන මධ්යස්ථානය ලෙස මෙම භූමිය යොදාගත් බව ද සඳහන්ය. පණ්ඩුකාභය සමයේ රිටිගල යක්ෂයින්ගේ නිජ භූමියක් ලෙස පැවතුණු බව ද දුටුගැමුණු රාජ්ය කාලයේ දී යක්ෂයින්ට අධිපතීත්වය දැරූ ජයසේන නම් යක්ෂ සේනාධිපතියෙක් විසූ බව ද පැවැසේ. රිටිගල කන්දේ නාඋල්පත ඇති සෙල්ලිපිය අනුව ක්රි.පූ. 119 - 109 සද්ධාතිස්ස රජුගේ දෙටු පුත් ලජ්ජතිස්ස, රිටිගල “කන්දරහීනක” නම් විහාරයක් සාදා ඇති බව ද අඹතලා (අබදලක) වැව බඳවා එම විහාරයේ භික්ෂූන්ට පිදූ බව ද සඳහන්ය.<br /><br />රිටිගල ආරාමය, කන්දේ නැගෙනහිර ට පිහිටා ඇත. මෙහි කළ කැණීම් වල දී පධානඝර කිහිපයක් හමු විය. එහි ශිලා ස්ථම්භ මුදුනේ පියැසි තිබුණු බවට සාධක ලැබේ. එසේම මෙම භූමියට ප්රවේශ වීමේ දී හමුවෙන “බන්දා පොකුණ” අති විශාල වූ ශිලාමය නිර්මාණයකි. පොකුණේ ඉවුරු ඇතුළු මුහුණතේ ගල් පඩි දක්නට ඇති අතර අතීතයේ දී මෙම පඩි ජල මට්ටම දක්වා පහළට පවතින්නට ඇතැයි යන්න විශ්වාස කෙරේ. ජලාශයේ සැලැස්ම බහු කෝණික වේ. එහි පරිධිය මීටර් 366 (අඩි 1200) පමණය.<br /><br />මෙම පොකුණ සම්බන්ධව විවිධ මත පවතී. ආරණ්යවාසීව වැඩ වාසය කළ පන්සියයක් සංඝරත්නයේ පැන් පහසුව සඳහා මෙම බන්දා පොකුණ ඉදි කරන්නට ඇත යන්නත්, ආරාමයේ තවත් නාන පොකුණු රැසක් පවතින බැවින් මෙතරම් විශාල පොකුණක් භික්ෂුන්ගේ ස්නානය සඳහා වෙන් වූවක් නොව ආරාමයට පැමිණෙන්නන්ගේ චාරිත්රානූකූල ස්නාන කටයුතු සඳහා බන්දා පොකුණ භාවිත කරන්නට ඇතැයි යන්න තවත් අදහසකි.<br /><br />ආරාමයේ ප්රධාන ගොඩනැගිලි දක්වා යාමට තිබෙන ශිලා පදික වේදිකාව අඩි 8 ක් පළලින් සහ අඩි 15000 දිගින් (මීටර් 437) යුක්ත ය. මීට අමතරව ගල්පාලම්, පියගැට පේළි, කවාකාර ශෛලමය වේදිකා, ඔප දැමූ සුවිසල් ගල් පුවරු, සෙල්මුවා පහණ, තටාක, බෙහෙත් ඔරු, සලපතළ මළු, විවිධාකාර ගිමන්හල් ආදී විශ්මය ජනක ශිලාමය නිර්මාණ රිටිගල දක්නට ලැබේ.</span></span><br />
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span>
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;">සිළුමිණ<br />රුක්ෂිලා වෙත්තමුණි<br />23 පෙබරවාරි, 2020</span></span><br />
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px;"><br /></span>
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px;"><span style="color: #073763; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: medium;">පත්තරෙන් බැලීමට</span></span><br />
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px;"><span style="color: #073763; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: medium;"><a href="http://epaper.silumina.lk/Home/Index">http://epaper.silumina.lk/Home/Index</a></span></span><br />
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px;"><span style="color: #073763; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: medium;"><br /></span></span>රුක්ෂිලා වෙත්තමුණිhttp://www.blogger.com/profile/00339690323318813617noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-2454185878418043502.post-74643454588659010952020-02-25T14:54:00.000+05:302020-11-14T08:24:04.501+05:30සංඛ පද්ම සමඟ බැඳුණු පුරාවිද්යාත්මක සාධක<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhh1Epy36r4lkdZJiGyQGe9a_Ityg0S7fLCMUGu_KLGe0BSe9u5niNPxRe5y7XZgSMmBRj_eQ6-yzuVafZ7XpcSGNqZp_EDABEul5ewZjhQbzDlgn7YZ1Gx6JyiX9FgTIhZ3EcYDaE0oAY/s1600/%25E0%25B7%2583%25E0%25B6%2582%25E0%25B6%259B+%25E0%25B6%25B4%25E0%25B6%25AF%25E0%25B7%258A%25E0%25B6%25B8.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="594" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhh1Epy36r4lkdZJiGyQGe9a_Ityg0S7fLCMUGu_KLGe0BSe9u5niNPxRe5y7XZgSMmBRj_eQ6-yzuVafZ7XpcSGNqZp_EDABEul5ewZjhQbzDlgn7YZ1Gx6JyiX9FgTIhZ3EcYDaE0oAY/s640/%25E0%25B7%2583%25E0%25B6%2582%25E0%25B6%259B+%25E0%25B6%25B4%25E0%25B6%25AF%25E0%25B7%258A%25E0%25B6%25B8.jpg" width="236" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<span style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<span style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;">සඳකඩ පහණ දෙපස ඇති දොරටු අංග මුරගල ලෙස හැඳින්වේ. මුරගලේ විකාශය සඳකඩ පහණට වඩා වේගයෙන් සිදුවිය. අභයගිරි විහාරයෙන් එසේ විකාශනය වූ විවිධ සංවර්ධන අවධීන් හි මුරගල් හමුවේ. කැටයම් කිසිත් නැති දිග හතරැස් ගල් පුවරුවක් සහිත කොරවක් ගල් අග කෙළින් සිටුවා ඇති මුරගල් විකාශනයේ මුල් ම අවස්ථාවයි. පසුකාලීනව එයට නියරක් වැනි කොටසක් එකතු විය. පුන්කලස තුන්වැනිව එක් වූ අංගයකි. ඊට පසු අවස්ථාවේ දී වාමන රූප උපයෝගී කොට ගෙන ඇත.</span></span></div>
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><br />මුරගලේ විකාශනයේ ඊට පසු අවස්ථාවේ දී දිසා පාලක රූපවලට ප්රමුඛස්ථානයක් දී ඇත. එම දිසා පාලක මහාරජවරුන් හඳුනා ගැනීමට මුරගල්වල සංකේත යොදා තිබේ. උතුර, දකුණ, බටහිර හා නැගෙනහිර නියෝජනය කරමින් මුරගලේ එක් පසෙක කුලුනක් මත සිටින සිවුපා රූප දැක්විය හැකිය. එමඟින් උතුර සඳහා සිංහයා ද දකුණ ට ගවයා ද බටහිරට අශ්වයා ද නැගෙනහිරට ඇතා ද යනුවෙන් සංකේතවත් කොට ඇත.<br /><br />ධෘතරාෂ්ට්ර, විරූඪ, විරූපාක්ෂ හා වෛශ්රවණ යන සතරවරම් මහරජවරුන්ගේ රූප ඉතා අලංකාර ලෙස මෙම මුරගල්වල නිරූපණය කැර ඇත. දිව්යාභරණ හා දිව්ය ඇඳුම්වලින් යුක්තව දකුණු අතින් පුන්කලසක් ද කටියේ රඳවන ලද වමතින් මල් ඉත්තක් ද ගෙන සමභංග හෝ ත්රිභංග ලෙස මෙම රූප කැටයමට නගා ඇත. මොවුන් දේවත්වයේ ලා සලකන අතර වෛශ්රවණ හැර අනිත් තිදෙනා නාග සම්බන්ධය ඇති අය ලෙස හඳුන්වන බැවින් ඔවුන්ගේ හිස් වටා නා පෙණ දක්වා තිබේ.<br /><br />අභයගිරි විහාර පරිශ්රයේ ඇති රත්න ප්රාසාදයේ දොරටුව නැගෙනහිරට මුහුණ ලා පිහිටි බැවින් එහි ඇති මුරගලෙහි ඇත් රුව නිරූපණය කර තිබේ. එමෙන් ම කපාරාරාමයේ උතුරට මුහුණ ලා තනා ඇති දොරටුවේ මුරගලෙහි සිංහ රූපය නියෝජනය වේ.<br /><br />ඒ අනුව උතුරෙහි ප්රධාන දිසාපාලක ලෙස වෛශ්රවණ හෙවත් කුවේර හඳුනාගත හැකි අතර මුදල් පෙට්ටික් අතැතිව සිටින වාමනයෙකුගේ රූපයක් මෙහි දී නිරූපිතය. එමගින් ඉතා පහසුවෙන් කුවේර හඳුනා ගන්නට හැකි බව සඳහන් ය.<br /><br />අභයගිරි පරිශ්රය පිළිබඳ අධ්යයනය කිරීමේ දී මූල හතරක් යටතේ එකල පාලනය වූ බව 10 වන සියවසේ v වන කාශ්යප රජුගේ අභයගිරි ශිලා ලේඛනය අනුව පැහැදිලිය. එනම් සතර මූලයෙන් වට වූ අභයගිරි වෙහෙරෙහි රත්නප්රාසාදය දිව්ය භවනක් සේ දිස් වූ බව දැක්වේ. කපාරාරාම මූලය, මහනෙත්පා මූලය, වහදු මූලය හා උත්තර මූලය ලෙස මෙම සතර මූලයන් හඳුන්වා ඇත.<br /><br />බහිරව උපත හා බැඳුණු ජනප්රවාද අනුව බහිරවගේ උපත වෛදික යුගය හා දිව යයි. බහු දේවවාදි සංකල්පය මත පදනම් ව විවිධ ස්වභාවික ද්රව්යයන් එනම්, ගස් ගල්, ගාංගා, සුළඟ, අව්ව, වැස්ස, පර්වත ආදි ජූජනීය වස්තූන් ලෙස සලකා වන්දනාමාන කිරීම සිදුවිය. දේව වන්දනාවේ ආරම්භය ඒ ආකාරයෙන් සිදුවන විට බ්රහ්මණ අවධිය වන විට ඒක දේව වාදය, පුද්ගල දේව වාදය මත පදනම් ව සමාජය තුළ මුල්බැස ගන්නට විය.<br /><br />පුරා විද්යාත්මක සාක්ෂි ඉතා අල්ප ලෙස විග්රහ කෙරෙන පදයක් ලෙස නිදන් දැක්විය හැකිය. සරලව ගත්කළ නිදන් යනු තැන්පත් කිරීම යි. අභයගිරි දාගැබෙහි දකුණු වාහල්කඩින් හමු වී ඇති ශිලාලේඛන දෙකක් ඇසුරින් මේ පිළිබඳ අදහසක් ලබාගත හැකි ය. මළුතිස හෙවත් කණිට්ඨතිස්ස රජු විසින් (ක්රිස්තු වර්ෂ 164 – 192) කරවන ලද මෙම ශිලා ලේඛන අනුව,<br /><br />I. මළුතිස මහරජහ රජිණි මිතබිය ධාතු නිජනෙ<br /><br />අදහස – මළුතිස මහ රජුගේ බිසව වූ මිතගේ ධාතු මෙහි තැන්පත් කරන ලදි<br /><br />II. මලිතිස මහරජහ මති සිරබිය ධාතුනිජනෙ<br /><br />අදහස – මලිතිස මහ රජුගේ මව් වූ සිරිබියගේ ධාතු රජු විසින් මෙහි තැන්පත් කරන ලදි<br /><br />ක්රි.ව. 2 වන සියවසේ සිට නිදන් කිරීමේ සංකල්පය පිළිබඳ සාධක හමු වන අතර මෙහි ධාතු නිජනෙ යනුවෙන් නිදන් කිරීම එසේත් නැතිනම් තැන්පත් කිරීම යන අරුත් සපයයි.<br /><br />නිදන් සංකල්පය අනුව පට බැඳුණකි බහිරව යන්න. ඒ අනුව බහිරව යනු භූමියට අධිගෘහිත යක්ෂ බලවේගයකි යන්න මතයකි. 11 වෙනි සියවසේ දී රචිත “බෝධි වංශයට” අනුව බහිරව යනු බිය ජනක යන අදහසයි. 12 වන සියවසේ දී ගුරුළු ගෝමීන් විසින් ධර්ම ප්රදීපිකාවේ මෙම පදය බිය ජනක රූප යන්න අරුත් ගන්වා ඇත. ජාතක කතා රචකයා විසින් භයානක ස්වරූප යන්න යොදා ඇත. එමෙන් ම කාලිදාසගේ සෘතු සංහාරයට අනුව යක්ෂයාගේ ප්රධානියා කුවේරය. කුවේරගේ ආලකමන්දාවේ බහිරවයන් සිටින අතර එම දේව සභාවේ ප්රධානීන් දෙදෙනකු ලෙස සංඛ පද්ම හඳුන්වා ඇත.<br /><br />කාශ්යප සීගිරිය ගොඩ නැගීමට කුවේරගේ අලකාපුර සංකල්පීය ලක්ෂණ උපයෝගි කර ගත් බවත්, සංඛ පද්ම නිධි සංකල්පය කුවේර සතු නව නිධානයක් ආරක්ෂා කරන බහිරවයන් ලෙස දැක්වීමටත් යොදා ගෙන ඇත. මේ අනුව කිසියම් වටිනාකමක් ඇති වස්තුවක් සඟවා තැබීම හෝ නිධන් කිරීම යන්න මෙම සංකල්පයේ මූලික අර්ථයයි.<br /><br />බහිරව උත්පත්ති කතා අනුව බහිරවයන් ගණනාවකි. එනම් මහා බහිරව, හැඩ බහිරව,කෘර බහිරව, කාල බහිරව, නාග බහිරව, සංඛ හා පද්ම බහිරව යනාදි වශයෙනි. අභයගිරි විහාරයේ වලගම්බා රජුගේ කාලයේ සිට සංඛ පද්ම බහිරවයන් වෙනුවෙන් වාර්ෂික පූජා මංග්යලයක් පැවැත්විණි.<br /><br />සංඛ නිධි හා පද්ම නිධි යනුවෙන් හැඳින්වෙන මෙම බහිරවයන් අභයගිරි ස්තූපයේ දකුණු පිවිසුම් දොරටුවෙහි පිහිටුවා ඇති අතර, ඉන් සංඛ දකුණු පසත්, පද්ම වම් පසත් දක්නට ලැබේ. මෙම බහිරව රූප හඳුනා ගැනීමේ සංකේත ලෙස පද්මගේ හිසෙහි නෙළුම් මලක් ද සංඛගේ හිසෙහි හක් ගෙඩියක් ද නිරූපණය කර ඇත. එමෙන් ම දෑස් දල්වාගෙන ඇති අතර ශරීරය හරහා පූන නූලක් පැලඳ, බඳ පටියකින් සැරසී මාල දෙකක් හා අතේ ඉහළ කෙළවරෙහි වළලු දෙකක් පැලඳ සිටියි. ඉනේ වටා යන රෙදි කඩකින් ඇඳුම නිරූපිතය.<br /><br />විජයබා මාලිගයේ තිබෙන මුරගලේ බහිරව රූප සහිත මුරගල් හා සසඳා බලන විට නිර්මාණ ලක්ෂණ අතින් ඉතා සංකීර්ණ ස්වභාවයක් ගනී. මෙහි විද්යමාන වන ලක්ෂණ ලෙස දිගැටි හිස කෙස්, ආභරණ හා කර්ණාභරණ පැළඳගෙන සිටීම යනාදි වශයෙන් දැක්විය හැකි ය. පද්ම බහිරව ඉතා සෞම්ය ලෙසත්, සුදු පැහැති මල් මාලයකින් සරසා ඇති බවත් දක්නට ලැබෙන අතර, විභාග ජය, මංගල්යය, දරු ඵල, අපල දුරු කර ගැනීම, ගොවිතැන් ඇරඹීම, සුව නොවන රෝග සුව කර ගැනීම ආදි විවිධ අභිලාෂයන් ඉටු කර ගැනීමේ අපේක්ෂාවෙන් වත්මනේ දී පවා බොහෝ පිරිස් පුද පූජා පවත්වා බාරයන් ගැට ගසති. එමෙන්ම සංඛ බහිරව සඳහා නඩු හබ, පළිගැනීම්, නැති දෙයක් සෙවීමට යනාදි ලෙස රතු රෙදි පටියක කාසියක් ඔතා බාරයන් ගැට ගසනු දක්නට ලැබේ. සංඛ යනු පද්මගේ විරුද්ධ පැත්ත බවත් රතු පැහැති මල් මාලයකින් සරසා තිබීම විශේෂත්වයකි.<br /><br />ලංකාවේ මෑත ඉතිහාසය තුළ වඩාත් ජනප්රිය බහිරව ඇදහීම අභයගිරිය ආශ්රය කොට ගෙන සිදු වේ. එමෙන් ම දැනට සංඛ පද්ම අදහන එකම ස්ථානය වන්නේ ද අභයගිරියයි යන්න පැවසේ. සංඛ පද්ම බහිරව රූප සහිත මුරගල් අතරින් අනුරාධපුරයේ ඇති පැරණිත ම මුරගල ලෙස තොළුවිල භූමියේ ඇති මුරගල හැඳින්වේ. කුවේර, නව නිධානයන් ගෙන් යුත් එක් සංකල්පයක් බවත් එය පෙරදිග කලාවේ ධනේශ්වර ලෙස ද හඳුන්වා ඇත. ගිරා සංදේශයට අනුව,<br /><br />ගත් මෙන් නව නදන්<br />කෙරෙමින් කලි අකුරු දන්<br />කර සත සිත නදන්<br />දේය අවුරුදු පතා මහ දන්<br /><br />යනුවෙන් දක්වා තිබේ. ගිරා සන්දේශයේ සඳහන් පරිදි නව නදන් හෙවත් නවනිධාන නම් සංඛ පද්ම ඇතුළු බහිරවයන් 9 දෙනෙකි. කාලිදාසයන් විසින් රචිත මේඝදූතයේ දූතයා වූ මේඝ (වැහි වළාව) කුවේරගේ මාලිගය කරා පැමිණෙන විට දොරටුව අසල ඇඳ තිබූ සංඛ පද්ම දෙදෙනාගේ රූප දුටු බව කියවේ. ඉන්දියාවේ කැටයම් අතර නිධි රක්ෂයන් වශයෙන් දක්වා ඇත්තේ සංඛ හෝ පද්ම වෙනුවට කුවේරගේ ම රූප දෙකකි.<br /><br />මෙම රූප මැද ඇති බඳුන් පද්ම හා සංඛ නිධි තැන්පත් කළ ඒවායැයි සැලකේ. මහාචාර්ය අනුරාධ සෙනෙවිරත්නයන්ට අනුව මුරගල් ධන නිධි ආරක්ෂා කරන, ධනයට අධිපති කුවේර දෙවියාගේ නිරූපණයක් ලෙසින් සැලකේ. මෙහි වූ බහිරව රූ ධනයෙහි ආරක්ෂකයන් සේ සැලකේ. බහිරව රූප සහිත මුරගල් මුල දී යක්ෂ රූපයේ පටන් වඩාත් සංකීර්ණ හා විචිත්ර ස්වරූපයක් දක්වා අභිවර්ධනයට පත්විය. මුරගලෙහි විකාශනයේ අවසන් අවස්ථාවේ දී නාගයා ජලයෙහි හා ධනයෙහි ආරක්ෂාව සංකේතවත් කරමින් බහිරව රූප ඉක්මවා එම ස්ථානයට පත්විය.<br /><br />කාලයක් ගත වන විට බහිරවයා ධනයෙහි ආරක්ෂාව පිළිබඳ සිය භූමිකාවෙන් ඉවත් ව ධනය විනාශය සලසන්නෙක් බවට ස්ථානගත විය. මෙලෙසින් මුරගලෙහි සංවර්ධනයේ අවසාන අවස්ථාවේ දී මෙම සියලු සංකේත එකම මූර්තියකට ගොනුවෙමින් එයින් නව අරුතක් ධ්වනිත කරන්නට විය.</span></span><br />
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span>
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;">සිළුමිණ<br />රුක්ෂිලා වෙත්තමුණි<br />2020 පෙබරවාරි 16</span></span><br />
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span>
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="color: #073763; font-family: helvetica, arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;">පත්තරෙන් බැලීමට</span></span></span><br />
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><a href="http://epaper.silumina.lk/Home/ShareArticle?OrgId=6fa2a246&imageview=0">http://epaper.silumina.lk/Home/ShareArticle?OrgId=6fa2a246&imageview=0</a></span></span>රුක්ෂිලා වෙත්තමුණිhttp://www.blogger.com/profile/00339690323318813617noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2454185878418043502.post-693247052504958332020-02-24T18:22:00.000+05:302020-11-14T08:24:04.601+05:30 කල්පනා මැරූ සීතය - 12.12.12<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxv3rM_IOTlpdmXvQJRbNkWfPtGaPvWZ8PgGKNKhkBXQnKhRu1yJnwXF-HewSJ63mwOqH6FPyWU32pXdNw6sVSIdVCamaoT9pTko97Yq_93pKTrjPQxcDoA8tj1CBj5WFr6Ln-AeDydS0/s1600/74718689_10206460059575689_3529522807236984832_o.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="664" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxv3rM_IOTlpdmXvQJRbNkWfPtGaPvWZ8PgGKNKhkBXQnKhRu1yJnwXF-HewSJ63mwOqH6FPyWU32pXdNw6sVSIdVCamaoT9pTko97Yq_93pKTrjPQxcDoA8tj1CBj5WFr6Ln-AeDydS0/s640/74718689_10206460059575689_3529522807236984832_o.jpg" width="442" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><b><span style="font-size: x-large;">දරුණු</span></b><span style="font-size: 14px;"> </span><span style="font-size: large;">හිම පතනයකින් වැසී ගත් දෙසැම්බරයක ලොව සුන්දර ම නගරයක සිදු වූ ඇඟ කිළිපොලන හදවත කීතූ කීතූ වලට ඉරා දමන ඒ බිහිසුණු මිනී මැරුම ජීවිත කාලේම විටින් විට ඇවිත් පපුව කොනිති ගසනු ඇත.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><br style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;" /><span style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;">ඇත්තටම බොහෝ සෙයින් හදවත කම්පනය කළ කල්පනා - හසීල් ද්විත්ව ඝාතනය පිළිබඳ අවසානය වන තෙක්ම පාඨකයා නිරුත්සාහයෙන්ම අල්වා තබා ගැනීමට කතුවරයා දරපු වෙහෙස අපූර්ත්වයෙන් පොහොසත්.</span><br style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;" /><span style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;">"පිරිමි කවුරු ද වරදෙ නොබැඳෙන</span><span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;">" යන කියමන නැවත වරක් පසක් කරමින් දිව යන මෙහි භාතිය ගැන හිතට නැගෙන සිතුවිලි අති විශාලයි.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><br />ඉතිහාසය පුරාම විමසූ විට බොහෝ මිනී මැරුම් මෙන්න රටවල් අතර යුද්ධ පවා ඇති වීමට හේතු වූ ප්රධාන සාධකයකි ගැහැනිය. ඇගේ ලිංගික ආකර්ෂණය බොහෝ පිරිමින් වසඟයට නතු කිරීම සුලබ කරුණක්. තම බිරිඳ ව අත් හැර වෙනත් ස්ත්රියකගේ පහස ලැබීමට ඇතැම් පිරිමින් දරන වෙහෙස මහන්සි ය පුදුම සහගතය. ඒ වගේම වෙනත් පිරිමින්ගේ පහස ලැබීමට විවිධ වෑයම් දරන ගැහැනුන් ද සමාජයේ බහුලය.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><br />භාතිය වෙනත් ස්ත්රියකගේ දොතොල්හි පහස ලබන අයුරු සියැසින් දකින කල්පනා ඒ වේදනාත්මක මොහොත දරා ගන්නා අයුරු අපූරුය.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><br />තම බිරිඳ ට කොළේ වහන්නට උත්සාහ දරන ස්වාමීන් පුරුෂයන් අතර භාතිය ද තවත් එක් චරිතයකි . මෙහි පිටු අංක 210 සිට 214 දක්වා දැක්වෙන ඒ මුස්පේන්තු සිද්ධිදාමය මීට සිවු වසරකට පෙර මතකයන් අවදි කරන්නේ හදවතට යවුලකින් අනිමිනි.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><br />ඉතා සූක්ෂම ලෙස පාඨකයාව ග්රහණයට නතු කර ගන්නා මංජුල සේනාරත්නයන් මේ කතාව පුරාම අපූරු රහස් පරීක්ෂකයෙකුගේ චරිතයට පණ පොවයි.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><br />ජීවිත කාලය මුලුල්ලෙ බොහෝ පොත් රැසක් කියවා තිබුනද මිනී මැරුමක් සම්බන්ධ ව මෙතරම් කම්පනයට පත් වෙච්චි පොතක් මෙතෙක් කියවීමට නොහැකි විය.<br />එහි අවසානය පුදුම සහගතය. නොසිතූ ලෙස වට කිහිපයක් කරකවා අත් හැර දැමූ සේය.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><br />මෙතෙක් මේ පොත කියවා නොමැති අය හේතුවෙන් ඒ දැනුණු කුතුහලය කීමට නොහැකි වීම දුකකි. ඒ ඔවුන්ගේ කුතුහලය විනාශ කිරීම අනුචිත හෙයිනි.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><br />අවසානයට මෙසේ සටහන් කරන්නෙමි.<br />ඒ දරුණු හිම වැටුණු රාත්රියෙ සීතලට මාගේ හදවත ද ගල් ගැසුණු බවය.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif;"><br />හදවතින්ම සුබ පැතුම් කතුවරයාණනි ...<span class="_5mfr" style="font-family: inherit; margin: 0px 1px;"><span class="_6qdm" style="background-image: url("https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/tf3/1.5/16/2764.png?_nc_eui2=AeE-Bv7ZTBQoPKKvNNDicO-9cA9xB0LfmHN1_ii_uRzoPiSnpGnFsF5iulVM6CO7kVV4T1VxNCucbTm4d08grYOZJTXdpY-GrHTD2oXZwxiAQQ"); background-repeat: no-repeat; background-size: contain; color: transparent; display: inline-block; font-family: inherit; height: 16px; text-shadow: none; vertical-align: text-bottom; width: 16px;">❤</span></span><span class="_5mfr" style="font-family: inherit; margin: 0px 1px;"><span class="_6qdm" style="background-image: url("https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/tf3/1.5/16/2764.png?_nc_eui2=AeE-Bv7ZTBQoPKKvNNDicO-9cA9xB0LfmHN1_ii_uRzoPiSnpGnFsF5iulVM6CO7kVV4T1VxNCucbTm4d08grYOZJTXdpY-GrHTD2oXZwxiAQQ"); background-repeat: no-repeat; background-size: contain; color: transparent; display: inline-block; font-family: inherit; height: 16px; text-shadow: none; vertical-align: text-bottom; width: 16px;">❤</span></span><span class="_5mfr" style="font-family: inherit; margin: 0px 1px;"><span class="_6qdm" style="background-image: url("https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/tf3/1.5/16/2764.png?_nc_eui2=AeE-Bv7ZTBQoPKKvNNDicO-9cA9xB0LfmHN1_ii_uRzoPiSnpGnFsF5iulVM6CO7kVV4T1VxNCucbTm4d08grYOZJTXdpY-GrHTD2oXZwxiAQQ"); background-repeat: no-repeat; background-size: contain; color: transparent; display: inline-block; font-family: inherit; height: 16px; text-shadow: none; vertical-align: text-bottom; width: 16px;">❤</span></span><br />ඔබ බොහෝ හදවත් සොරාගත් සුන්දර මංකොල්ලකරුවෙකි.<br />ජය <span class="_5mfr" style="font-family: inherit; margin: 0px 1px;"><span class="_6qdm" style="background-image: url("https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t55/1.5/16/1f44d.png?_nc_eui2=AeGMKrUZxfFt8N38Q0iYjn2D6-yv4PagCVuxF1A-gxl4uj5mxTyV9SJ-y8t-ULa3lk6gzMZzIiwB3ew44aVV2BMPJ6Q64Fk8zqHZoY_P3iV4Rw"); background-repeat: no-repeat; background-size: contain; color: transparent; display: inline-block; font-family: inherit; height: 16px; text-shadow: none; vertical-align: text-bottom; width: 16px;">👍</span></span><br /><br />- රුක්ෂිලා වෙත්තමුණි -</span></span>රුක්ෂිලා වෙත්තමුණිhttp://www.blogger.com/profile/00339690323318813617noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2454185878418043502.post-62037264322506161232020-02-24T18:17:00.003+05:302020-11-14T08:24:04.702+05:30මා බොහෝ සේ පෙම් බැඳි "තීන්ත නදිය"<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvvHH7cJ8KqyiEjBuB-2qSMM89Ff0pFOzkwgFZR8AkSEH-4Nhylirw8OJqHeXGIK_uFak79e6iX5zS6h_Vmp9Y-NwQWPnApWGtTGoWlI_YUPjEqHXhdo-CxiDRsNaByXKB26Pte0i-9sc/s1600/71183579_10206217505591991_7238469848949325824_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="375" data-original-width="263" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvvHH7cJ8KqyiEjBuB-2qSMM89Ff0pFOzkwgFZR8AkSEH-4Nhylirw8OJqHeXGIK_uFak79e6iX5zS6h_Vmp9Y-NwQWPnApWGtTGoWlI_YUPjEqHXhdo-CxiDRsNaByXKB26Pte0i-9sc/s640/71183579_10206217505591991_7238469848949325824_n.jpg" width="448" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<span style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; text-align: left;"><b><span style="font-size: x-large;">කාලයාගේ</span></b><span style="font-size: large;"> ඇවෑමෙන් වැළලී ගිය ලාංකීය ඉතිහාසයේ එක්තරා යුගයක් එනම් 13 වෙනි සියවසේ පොලොන්නරුවේ පරාක්ර</span></span><span style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: large; text-align: left;">ම රජතුමන්ගේ රාජකීය කවියා වූ අසංකගෙ ජීවිතය නොසිතූ ඉරණමකට ගොදුරු වේ. ඔහු දමිළ ජාතික යුවතියක් හා පෙමින් වෙලේ. </span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<span style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: large; text-align: left;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<span style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: large; text-align: left;">අතිශය සැහැසි දරුණු පාලකයෙක් වූ කාලිංග මාඝගෙ ආක්ර</span><span style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: large; text-align: left;">මණය හේතුවෙන් මෙරට සමාජය පත් වූ ව්ය</span><span style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: large; text-align: left;">සනය කේන්ද්ර</span><span style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: large; text-align: left;"> කොට ගෙන paul M.M. Cooper විසින් රචනා කරන</span><span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: large; text-align: left;"> ලද River of Ink යන කෘතිය සමන් කළුආරච්චි විසින් " තීන්ත නදිය" ලෙස පරිවර්තනය කරනු ලැබීය.</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: large; text-align: left;"><br />සිංහල, දෙමළ සහ සංස්කෘත යන භාෂා සියල්ලේම එක්කාසුවෙන් ලාංකීය සංස්කෘතිය හා ඉතිහාසය මනා ලෙස කැටි කොට ලියැවුණු අපූරු ඓතිහාසික නවකතාවක් වූ මෙහි ප්රේමය , ත්රාසය , භීතිය හා කුතුහලය මනාලෙස ඉස්මතු කොට පෙන්වයි.<br /><br />ඔයාට මතකයි ද ඔයාගෙ කාමරය ඉස්සරහ මිදුලේ කූඩු හදාගෙන හිටපු මයිනො රංචුව ...? අගනුවර බිඳ වැටිච්ච දවසේ, උන් ඔක්කොම එකට රංචු ගැහිලා මං කවදාවත් දැකලා නැති තරම් මහ හයියෙන් කිචි බිචි ගාගෙන ගහෙන් ගහට පියාඹන්න පටන් ගත්තා. ඒක මහ පුදුම ගෝසාවක්....... (21 පිටුව )<br /><br />"මගේ රටවැසියන් හාමතේ මැරෙනවා බලාගෙන ඉන්න මට පුළුවන් නම් මං මොන ජාතියෙ රජෙක්ද.....? (පිටුව 30)<br /><br />"දොරටු අරින්න ..... ඇරල ඒවා විවෘත කරලාම තියන්න. කාලිංග දේශයෙන් ආපු මේ තරුණයා .... මේ මාඝගෙ හිතේ කොතැනක හරි තෙතමනයක් තියේවි කියල ප්රාර්ථනා කරන එක විතරයි දැන් අපිට කරන්න පුළුවන් ".(පිටුව 31)<br /><br />.... පහන් දල්වන්නන් වත්තේ අපි හිටපු කෙළවරට තවමත් ළං වෙලා නොතිබුණු හින්දා පහළට නැමුණු මං ඔයාගෙ අත ඇල්ලුවා. වතුර නිසා ඔයා සීතල වෙලයි හිටියේ......<br /><br />"ඔයාට මොකද වුණේ ....?" මගේ මුහුණේ තිබුණු දූවිලි සෝදන ගමන් මං ඇහුවා. " අර සොල්දාදුවෝ....උන් ඔයාට හිරිහැර කළාද...?<br />( පිටුව 72)<br /><br />ඉතාම සිත් ගන්නා සුළු භාෂා රටාවකින් රචිත මෙම නවකතාව රාජ්යය සාහිත්ය සම්මාන උළෙලේ පරිවර්තිත නවකතා නිර්දේශිත ග්රන්ථ අතරට එක්වීම ඉමහත් සතුටක්.<br /><br />ඇත්තටම ඔබ කියවා රසවිඳිය යුතු අපුරු නවකතාවක් ....</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; text-align: left;"><b><br /></b></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; text-align: left;"><b>රුක්ෂිලා වෙත්තමුණි</b></span></div>
<br />රුක්ෂිලා වෙත්තමුණිhttp://www.blogger.com/profile/00339690323318813617noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2454185878418043502.post-16466377328133931412020-02-24T17:52:00.000+05:302020-11-14T08:24:04.796+05:30ප්රථම සංදේශය කාව්යයට උපත දුන් මානාවුළුපුර රම්බා වෙහෙර<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjuWKeuSMqyrBUgz2-jiGPjiAYRLj4b4Yp6CGQKsc9MTBLbKjuuTUR0Yx1I0h0Y2q8JWgwQGmgfIGudCL0EQGZF4N0Cyd8oc9IsNgyFQm5gjG60RcAOY1qDaa_tR3IjbTX7ocS5zC6F5pg/s1600/%25E0%25B6%25BB%25E0%25B6%25B8%25E0%25B7%258A%25E0%25B6%25B6%25E0%25B7%258F+%25E0%25B7%2580%25E0%25B7%2599%25E0%25B7%2584%25E0%25B7%2599%25E0%25B6%25BB.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="624" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjuWKeuSMqyrBUgz2-jiGPjiAYRLj4b4Yp6CGQKsc9MTBLbKjuuTUR0Yx1I0h0Y2q8JWgwQGmgfIGudCL0EQGZF4N0Cyd8oc9IsNgyFQm5gjG60RcAOY1qDaa_tR3IjbTX7ocS5zC6F5pg/s640/%25E0%25B6%25BB%25E0%25B6%25B8%25E0%25B7%258A%25E0%25B6%25B6%25E0%25B7%258F+%25E0%25B7%2580%25E0%25B7%2599%25E0%25B7%2584%25E0%25B7%2599%25E0%25B6%25BB.jpg" width="248" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: large;">උතුරින් වළවේ ගඟින් ද බටහිරින් හා දකුණින් වලවේ ගඟ ලියන්ගස්තොටින් හරවා එන මාමඩල ඇළින් (කොස්වතු ආර) හා නැගෙනහිරින් වැලි පාරට මායිම්ව ද හම්බන්තොට දිස්ත්රික්කයේ අම්බලන්තොට ප්රාදේශීය ලේකම් කොට්ඨාශයේ මාමඩල උඩරොට ග්රාමානුබද්ධව අක්කර 250 ක භූමි ප්රමාණයක රම්බා විහාර සංකීර්ණය පිහිටා ඇත.</span></div>
<span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show" style="background-color: white; display: inline; text-align: left;"><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
අතීතයේ දී වළවේ ගඟේ මෝය වන ගොඩවාය දක්වා පුරාවස්තු විසිරී තිබුණු බවට සාධක ලැබෙන අතර රම්බා වෙහෙර සංකීර්ණය දෙපස ජලවහන පද්ධති නිසා ඉතා සශ්රීකව පැවති බව සඳහන් වේ. මෙම භූමි ප්රදේශය අර්ධ ශුෂ්ක කලාපයට අයත් වූවත් මාමඩල ඇළෙන් හා වළවේ ගඟෙන් වට වී ඇති හෙයින් කර්කෂ හා වියළි බවින් අඩු තෙතමනය සහිත භූමියක ලක්ෂණ දරයි.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
ලංකාවේ ලියැවුණු ප්රථම සංදේශ කාව්ය වූ පාලි භාෂාවෙන් රචිත මානාවුළු සංදේශ කාව්ය පළමු වන පරාක්රමබාහු රජු සමයේ (1153-1186) එනම් 1181 රම්බා විහාරයේ දී රචනා කරන ලද්දක් බව සඳහන් වෙන අතර එය පාලි කාව්ය 62 කින් යුක්තය. දැනට ශේෂව ඇති ලාංකේය සංදේශ කාව්යයන් අතර පැරණීතම කෘතිය වන්නේ රුහුණේ මානාවුළුපුර කදලිනාවලියෙන් යුතු මෙම සංදේශ කාව්යයයි.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
එය රචනා කරන සමයේ දී සාමණේර භික්ෂූන් වහන්සේලා අධ්යාපනය ලද පිරිවෙනක් ලෙස රම්බා විහාරය පැවති බව ඉතිහාසය දක්වයි. එමෙන් ම පියදස්සී නම් තෙරුන් වහන්සේ නමක් විසින් පාලි භාෂාවෙන් රචනා කළ මුගලන් වියරණය පහසු කිරීම සඳහා පද සාධනය කර එය රම්බා විහාරයේ සිට රචනා කළ බව ද සඳහන් වේ.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
මානාවුළු සංදේශය අනුව පෙනී යන්නේ රම්බා විහාරය 12 වන සියවසේ දී බුරුමයේ රාමඤ්ඤ දේශය සමඟ සමීප සබදතා පවත්වා ඇති බවය. එනම් රාමඤ්ඤ දේශයේ කාශ්යප නම් තෙර නමක් විසින් රම්බා විහාරයට එවන ලද සංදේශයකට පිළිතුරු වශයෙන් පාලි භාෂාවෙන් ලියූ මානාවුළු සංදේශය එකල මෙහි විහාරාධිපතිව වැඩ සිටි නාගසේන නම් යතිවරයෙකු විසින් ලියන ලද්දක් බව සැලකේ.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
මානාවුළු සංදේශය අනුව රම්බා විහාරයේ විශාල අලි ඇතුන් ගැවසෙන බවත්, උසස් කුලවතුන් විසින් මේ නගරය දියුණු කරන ලද බවත් සඳහන් වන අතර මෙම සමෘද්ධිමත් නගරය සතුරන්ට ළඟා විය නොහැකි බලකොටුවක් ලෙස නිර්මාණය කොට ඇති බවත් කෙසෙල් ගස් විශාල වශයෙන් ඇති බවත් සඳහන් වේ. ආරාමයක් ලෙස රම්බා විහාර පරිශ්රය පැවති බවට මහානාග යුව රජුගේ කාලය දක්වා ඉතිහාසය දිවයයි. මානාවුළුපුරය යුවරජු ලෙස මහානාග රාජධානිය කර ගනිමින් ඉදිකළ වෙහෙර විහාර අතර ප්රමුඛස්ථානයක් රම්බා විහාරයට හිමි වේ.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
පළමු වන පරාක්රමබාහු රජු, බුරුම රට ආක්රමණය කිරීමට කටයුතු කරන ලද අතර භික්ෂූන්ගේ මැදිහත්වීම මත කීර්ති නගරගිරි සෙනෙවි විසින් අත්පත් කර ගන්නා ලද කුසුමිය නුවර පවා අතහැර පැමිණියේය. පළමු වන විජයබාහූ රජුට, චොල්යින්ට විරුද්ධව සටන් කිරීම සඳහා බුරුමය සහය දුන්න ද පළමු පරාක්රමබාහු රජු දවස බුරුමය ආක්රමණය කළ හෙයින් දෙරට අතර දේශපාලන අරගලයක් ඇති විය. මෙසේ රටවල් දෙක අතර ඇති වූ භේදය දෙරටේම භික්ෂුන් වහන්සේ ලා අනුමත නොකළ බැවින් රාජ්ය දෙකේ සමගිය සඳහා කළ උත්සාහයක් ලෙස මානාවුළු සංදේශය රචනා වීමට ඉවහල් වූ බව කියවේ.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
මේ අනුව විශේෂයෙන් පෙනී යන කරුණක් වන්නේ මානාවුළුපුර රම්බා විහාරය ජාත්යන්තර වශයෙන් ඉතා වැදගත් වූ ආගමික මධ්යස්ථානයක් ලෙස පළමු වන පරාක්රමබාහූ රජු දවස පැවති බවයි. මෙහි වැඩ සිටි භික්ෂුන් වහන්සේලා රාජකීය වශයෙන් වැදගත් මෙහෙවරක් සිදුකර ඇති බව මින් පෙනෙයි. එමෙන්ම රම්බා විහාර භික්ෂූන් සාහිත්යමය වශයෙන් සුවිශේෂි ක්රියාදාමයක නියැළුණු බව ද සඳහන් වේ. අනුරාධපුර සමයේ දී මහාවිහාරය, අභයගිරි වැනි ජාත්යන්තර සබඳතා පැවති විශ්වවිද්යාල මඟින් ඉටුකළ මෙහෙයන් සේම එවැනිම ශාසනික සේවාවක් රම්බා විහාරය ආශ්රිතව සිදුවිය. එනම් කාව්ය, ව්යාකරණ, පාලි, සංස්කෘත ආදි භාෂා ශාස්ත්ර ඉගැන් වූ විශිෂ්ට විද්යා ස්ථානයක් විය.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
මානාවුළුපුරයේ රජමහා විහාරය වූ රම්බා විහාරය, අතීතයේ දී සම්බා, කදලි යන නම් වලින් හඳුන්වා ඇති අතර ක්රි.ව. 15 වන සියවස දක්වාම රජවරුන්ගේ හා භික්ෂුන් වහන්සේලාගේ අනුග්රහය යටතේ සංවර්ධනය විය. රම්බා විහාරයේ හමුවන ශිලා ලිපියක “සිරිසඟබෝ රජු රම්බා චේතියේ මැණික් කොත පළදවා දළදාව ආරක්ෂා කිරීමට මුලාදෑනින් පත් කළ බව” සඳහන් වේ. ඒ අනුව ජනප්රවාදයේ පැවත එන ලෙස රම්බා විහාරයේ දන්ත ධාතුන් වහන්සේ කාලයක් වැඩ සිටි බවට පැවැත එන මතය සනාථ වේ.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
එසේම මහානාග රජු විසින් ධාතු නිදන් කොට ස්තූපයක් තනවා එහි කොත රනින් නිම කළ නිසා “රම්බා” නමින් හඳුන්වා ඇති බවට ද සඳහන් වේ. තව ද වළගම්බා රාජ්ය සමයේ දී ඇති වූ බැමිණිටියාසාය නම් සාගතයේ දී අනුරාධපුර හා තිස්සමහාරාමය විහාරවල වැඩ විසූ භික්ෂුන් දොළොස් දහසක ප්රමාණයක් පිඬුසිඟා වඩින අවස්ථාවේ දී දෙගොල්ලෝ ම සම්මුඛ වූ ස්ථානය “සම්බා විහාරය” ලෙස හැදින්වූ බව ජනප්රවාදයේ දැක් වේ.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
නිශ්ශංකමල්ල රජුගේ අනුග්රහය රම්බා විහාරයට ලැබී ඇති බවට සෙල්ලිපි සාක්ෂි දරන බැවින් මෙම විහාරය රාජ්ය අනුග්රහය නොමදව ලත් ජීවමාන පූජා භූමියක් ලෙස පැවති බවට අනාවරණය වේ. එමෙන් ම 15 වන සියවසේ දී තම ප්රථම අධ්යාපනය ලැබීමට තොටගමුවේ ශ්රී රාහුල හිමියන් පැමිණ තිබෙන්නේ ද මෙම විහාරස්ථ පිරිවෙන වෙතය.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
මානාවුළුපුරයේ ඉතිහාසය පිළිබඳව අධ්යයනය කිරීමේ දී අතිශය වැදගත් ස්ථානයක්, පළමු වන විජයබාහූ (ක්රි.ව. 1055-1110) රජුට හිමි වේ. එනම් මෙරට බලය අත්පත් කරගෙන සිටි චෝලයින්ගෙන් රට මුදා ගැනීමට දියත් කළ සටන් ව්යාපාරයේ මූලස්ථානය ලෙස රම්බා විහාරය හෙවත් ඉපැරණි මානාවුළුපුර රාජධානිය තෝරා ගත් බව සැලකේ.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
පළමු වන විජයබාහු රජු සිය රජ පවුලත් සමඟ රුහුණේ රම්මලේ කන්ද ආශ්රිතව කුඩා කාලයත්, තරුණ කාලයත් ගත කළ බව අනාවරණය වේ. කීර්ති කුමරු ලෙස කුඩා අවධියේ දී සිත්නරු බිම් බූදල්නාවන් නම් රුහුණේ සෙන්පතියෙකුගේ ආරක්ෂාව යටතේ හැදී වැඩුණු බව පනාකඩුව තඹ සන්නස අනුව පැහැදිලි වේ. කීර්ති කුමාරයා ක්රි.ව. 1055 දී පළමු වන විජයබාහු නමින් රෝහණයේ රාජ්යත්වයට පත්ව ක්රි.ව. 1070 දි චෝලයින්ගෙන් මෙරට නිදහස් කර ගන්නා තෙක් මහානාගකුල හෙවත් මානාවුළුපුර මධ්යස්ථානය කර ගනිමින් ක්රියා කළ බව සඳහන් වේ.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
ක්රි.පූ. 03 වන සියවසේ දී දේවානම්පියතිස්සගෙන් පසු රාජ්යත්වය හිමිවීමට එම රජුගේ බාල සොහොයුරෙකු වන මහානාග උරුම කිව්ව ද ජීවිතාරාක්ෂාව පතා අනුරාධපුරය අත්හැර මහාගාමයට පැමිණ රෝහණයේ පාලකයා විය. මහාවංශයට අනුව රෝහණ දේශයේ දේශපාලනය, උපරාජ මහානාගගෙන් ආරම්භ වූ බවත් ඔහු රෝහණයේ ප්රථම පාලකයා ලෙසත් සඳහන් වේ. කෙසේ වෙතත් මහානාගට සමකාලීනව කාචරගාම හා චන්දනගාම යනුවෙන් ග්රාම මුල්ලකර ගත් රාජ්යයක් රෝහණයේ බැවති බව ද මහාවංශයේ දක්වා ඇත.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
ධාතුවංශයෙහි සඳහන් මෙම කතරගම දස බෑ රජුගේ ඓතිහාසිකත්වය රෝහණ දේශයේ බෝවත්තේගල, කුසලාකන්ද, කඳුරුපොතාන, මොට්ටයාකල්ලු, හෙන්නානිගල හා සිතුල්පව්ව යන ස්ථාන වලින් ලැබෙන ක්රි.පූ. 3 සහ ක්රි.පූ. 2 වැනි සියවස් වලට අයත් මුල් කාලීන බ්රහ්මීය සෙල්ලිපි වලින් සනාථ වේ. මෙම සෙල් ලිපි ස්ථානගත වී ඇත්තේ කිරිඳිඔය, මැණික්, කුඹුක්කන්, ගල්ඔය සහ මුන්දෙණි ආරු යන ගංගා ද්රෝණි පදනම් කරගෙනය.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
පළමු වන පරාක්රමබාහූ රජුගෙන් පසු මානාවුළුපුර පිළිබඳ තොරතුරු බොහෝමයක් අනාවරණය කර ගැනීමට නිශ්ශංකමල්ල රජුගේ කාලයේ ගාවුත කණු ඇසුරු කරගෙන පිහිටුවන ලද ශිලා ලිපි ඉවහල් වේ. රම්බා විහාරයෙන් ලැබුණු පුවරු ලිපියට අනුව නිශ්ශංකමල්ල රජු එම ප්රදේශයට පැමිණෙන විට එහි සෞභාග්ය හීන වී තිබු බැවින් රම්බා විහාරය අවට ප්රදේශවලින් අයබදු රැස් කිරීම අවුරුදු හතරකට නතර කළ බව සඳහන් වේ. එහෙමන් ම එකල මෙම විහාරය අසල විසූ විවිධ ජන කොටස් හා පරම්පරා දැක්වෙන අතර ඔවුන්ගේ ආර්ථික අපහසුතාවයන් පිළිබඳව ද සෙල් ලිපියේ සටහන්ව ඇත.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
කෝට්ටේ යුගයේ දී තොටගමුවේ ශ්රී රාහුල හිමියන් විසින් රචිත බුද්ධපසාදිනි ටීකාවේ රම්බා විහාරය ගැන සඳහන් කර ඇත. එමෙන් ම හයවන පරාක්රමබාහු සමයේ ලියවුණු පැරකුම්බා සිරිත නම් වූ ප්රශස්ති කාව්යයේ මානාවුළුපුර රාජ පරම්පරාව පිළිබඳව කරුණු අන්තර්ගත වේ.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
1925 දී කොඩ්රින්ටන් විසින් Ceylon Topography in the twelth century නම් ග්රන්ථයේත් පැරණි රම්බා විහාරය හා පැරණි මාළිගා පිහිටි ස්ථාන පිළිබඳව දක්වා ඇත. ඩබ්. නිකලස්ගේ පුරාණ මධ්යම ලංකාවේ ඓතිහාසික විස්තරය නම් ග්රන්ථයෙන් ද රම්බා විහාරය පිළිබඳ සඳහන් කරන අතර රෝහණයේ වළවේ ගං මෝය අසල පිහිටි රුහුණේ දෙවෙනි අගනුවර වූ මහානාගහුල පිහිටා තිබුණේ අම්බලන්තොට ස්ථානයේය යනුවෙන් විල්හෙල්ම් ගයිගර් විසින් රචිත ග්රන්ථයේ දක්වා ඇත. එමෙන් ම රම්බා විහාරය ආශ්රිත ප්රදේශය පිළිබඳ 1880 දී අම්බලන්තොට හා මාමඩල ආශ්රිත ප්රදේශයේ වාරිමාර්ග කටයුතු වල නිරත වූ ආර්.එල්. බ්රෝහියර් විසින් විස්තර කර ඇත.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
1950 දී මහාචාර්ය සෙනරත් පරණවිතානයන් විසින් රම්බා විහාරය හා නටබුන් සහිත ප්රදේශය පුරාවිද්යා භූමියක් ලෙස ප්රකාශයට පත්තොට ඇති අතර 1959 දී Archaeological Survey of Ceylon Annual හි රම්බා විහාරය පිළිබඳව සඳහන් කර ඇත.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
රම්බා විහාර භූමිය තුළ කරන ලද ගවේෂණ හා කැණීම් මඟින් හමු වී ඇති පුරාවිද්යාත්මක දත්ත මත ගොඩනැගිලිවල වාස්තු විද්යාත්මක ලක්ෂණ අනුව අනුරාධපුර අවසාන භාගයේ දී ඉදි කරන්නට ඇතැයි යන්න සිතිය හැකි සාධක හමු වී ඇත. මෙතෙක් සිදු කරන ලද පර්යේෂණවල ප්රතිඵල ලෙස ගොඩනැගිලි සංකීර්ණ 15 ක් පමණ හඳුනාගත හැකිය. එක් ගොඩනැගිලි සංකීර්ණයක් වටා ගඩොල් ප්රාකාර බැමි දක්නට ලැබෙන අතර එම සංකීර්ණයක් ඇතුළත ගොඩනැගිලි 04 ක් හෝ 05 ක් ඉදිකොට ඇත. එසේ වාස්තුවිද්යාත්මක ලක්ෂණ අනුව බෝධිඝර, සන්නිපාත ශාලා, ස්තූප, ප්රතිමා ගෘහ, පොකුණු, භික්ෂු කුටි, කැසිකිළි සහ වැසිකිලි ගල් යනාදිය දැක්විය හැකිය.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
අංක 21 සංකීර්ණයේ ඇති ප්රතිමා ගෘහය හුණු බදාම පිරියම් කර වර්ණ ගන්වා ඇත. මෙහි නිර්මාණ ලක්ෂණ අනුව පොලොන්නරු යුගයේ දී නිර්මාණය කරන්නට ඇතැයි යන්න සිතිය හැකිය. එමෙන් ම අංක 22 සංකීර්ණයේ ඇති ස්ඵටික හුනු ගලින් නිර්මිත හිටි පිළිමය සහිත ගොඩනැගිල්ල මහල් දෙකකින් සමන්විත වන්නට ඇති බව පුරාවිද්යාත්මක සාධක වලින් තහවුරු වී ඇත. අංක 15 සංකීර්ණයේ ඇති සාධක බෝධිඝරයක ලක්ෂණ දරන අතර ගඩොලින් නිර්මාණය කර ඇත. ක්රි.ව. 5-10 සියවස්වලට අයත් බෝධිඝරය චතුරස්රාකාර හැඩයක් ගනු ලබන අතර සතර දිශාවට බුද්ධ ප්රතිමා 4 ක් තිබුණු බවට සාධක හමු වේ. එමෙන් ම බෝධිඝරයේ තිබී හමු වී ඇති මැටි පාත්රය බෝධිය රෝපණය කිරීමට භාවිත කරන ලද පාත්රය බව පර්යේෂණවලින් තහවුරු වී ඇත.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
විහාර භූමියෙන් හිටි, හිඳි, සැතපෙන යන බුද්ධ ප්රතිමා වර්ග තුනම හමුවෙන අතර එම ප්රතිමාවන් නිර්මාණය කිරීමට හුණු ගල්, මැටි හා ශෛලමය වශයෙන් මාධ්යයන් භාවිතා කොට ඇත.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
එමෙන් ම මෙහෙදී කැණීම් මගින් මතුකර ගත් ආභරණ අතර වළලු, මුදු දැක්විය හැකි අතර ඒවා පබළු හා තඹ ලෝහයෙන් නිර්මාණය කර ඇත. මෙම ආභරණ ආගමික ස්මාරක ආශ්රිතව හමු වූ බැවින් ආගමික පුද පූජා සඳහා උපයෝගී කර ගන්නට ඇතැයි සැලකේ. පුරාවිද්යා දෙපාර්තමේන්තුවේ මැදිහත් වීමෙන් මධ්යම සංස්කෘතික අරමුදල විසින් රම්බා විහාරයේ සිදු කරන ලද පර්යේෂණවලින් විහාර පරිශ්රයේ පිටත ප්රාකාර බැම්මේ උතුරු දෙසට විහිදුණ ගොඩනැගිල්ලක තිබූ පහන් කණුවක පාදස්ථ කොටසේ තිබී රාජ්යත්ව අවදි තුනකට අයත් කාසි 231 ක් සොයාගනු ලැබීය.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"><div style="text-align: justify;">
එම කාසි පොළොන්නරු යුගය නියෝජනය කරමින් ලීලාවති රැජින, චොඩගංගදේව රජු හා සහස්සමල්ල රජු විසින් නිකුත් කරන කර ඇති බවට හෙළි වේ. මෙම කාසි, පස් සමඟ ගුළියක් ලෙස තිබී හමු විය.</div>
</span><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: justify;">
රම්බා විහාරය පරිශ්රයේ දැනට අත්තාණි කනු දෙකක් දක්නට ලැබෙන අතර ඒවා ක්රි.ව. 10-12 සියවස් නියෝජනය කෙරෙයි.</div>
<div style="color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: justify;">
<br /></div>
</span></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: left;"><span style="font-size: large;">සිළුමිණ</span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><span class="text_exposed_show" style="background-color: white; display: inline; text-align: left;"></span></span></div>
<div style="font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: justify;">
<span style="background-color: white; color: #1c1e21; text-align: left;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">2020 පෙබරවාරි 09</span></div>
</span><span style="font-family: "Times New Roman"; text-align: center;"><span style="background-color: white; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; text-align: left;"><div style="color: #1c1e21; font-size: x-large; text-align: justify;">
රුක්ෂිලා වෙත්තමුණි</div>
<div style="color: #1c1e21; font-size: x-large; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<b><span style="color: #073763;">පත්තරය බැලීමට</span></b></div>
<div style="text-align: justify;">
<b><span style="color: #073763;"><a href="http://www.silumina.lk/2020/02/08/%E0%B7%80%E0%B7%92%E0%B7%81%E0%B7%9A%E0%B7%82%E0%B7%8F%E0%B6%82%E0%B6%9C/%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B6%AE%E0%B6%B8-%E0%B7%83%E0%B6%82%E0%B6%AF%E0%B7%9A%E0%B7%81-%E0%B6%9A%E0%B7%8F%E0%B7%80%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%BA%E0%B6%A7-%E0%B6%8B%E0%B6%B4%E0%B6%AD-%E0%B6%AF%E0%B7%94%E0%B6%B1%E0%B7%8A-%E0%B6%B8%E0%B7%8F%E0%B6%B1%E0%B7%8F%E0%B7%80%E0%B7%94%E0%B7%85%E0%B7%94%E0%B6%B4%E0%B7%94%E0%B6%BB-%E0%B6%BB%E0%B6%B8%E0%B7%8A%E0%B6%B6%E0%B7%8F-%E0%B7%80%E0%B7%99%E0%B7%84%E0%B7%99%E0%B6%BB?fbclid=IwAR3av_gEn4DBZenn94dEGBHPQ01rw4ZveUvo5q3tbfZ4xp59aGfMxatJGlc">http://www.silumina.lk/2020/02/08/%E0%B7%80%E0%B7%92%E0%B7%81%E0%B7%9A%E0%B7%82%E0%B7%8F%E0%B6%82%E0%B6%9C/%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B6%AE%E0%B6%B8-%E0%B7%83%E0%B6%82%E0%B6%AF%E0%B7%9A%E0%B7%81-%E0%B6%9A%E0%B7%8F%E0%B7%80%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%BA%E0%B6%A7-%E0%B6%8B%E0%B6%B4%E0%B6%AD-%E0%B6%AF%E0%B7%94%E0%B6%B1%E0%B7%8A-%E0%B6%B8%E0%B7%8F%E0%B6%B1%E0%B7%8F%E0%B7%80%E0%B7%94%E0%B7%85%E0%B7%94%E0%B6%B4%E0%B7%94%E0%B6%BB-%E0%B6%BB%E0%B6%B8%E0%B7%8A%E0%B6%B6%E0%B7%8F-%E0%B7%80%E0%B7%99%E0%B7%84%E0%B7%99%E0%B6%BB?fbclid=IwAR3av_gEn4DBZenn94dEGBHPQ01rw4ZveUvo5q3tbfZ4xp59aGfMxatJGlc</a></span></b></div>
</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
රුක්ෂිලා වෙත්තමුණිhttp://www.blogger.com/profile/00339690323318813617noreply@blogger.com0